* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.22 MB | |
| 2025-12-09 12:53:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 2 | 1996. július 2. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 164/1996-től 185-ig. Rendelet száma: 27/1996. Napirendi pontok: 13.) Javaslat az 1996. évi költségvetésben "egyes közoktatási feladatok támogatása" címen tervezett előirányzat pályázat útján történő igénybevételére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola Zárda utcai kollégium felújításának jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város sportjának helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 16.) Tájékoztató a "Kanizsa Napok" 1996. évi előkészítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 17.) Beszámoló a "Nagykanizsa Város környezetvédelméért" Alapítvány vagyonáról, figyelemmel a támogatásokra, a költségtérítésekre vonatkozó döntésekre (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Kuratórium elnöke 18.) Javaslat "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány kuratóriumának kiegészítésére és elnökének megválasztására (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat "Dél-Zala Tűzvédelméért" Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 20.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók egységes érdekeltségi rendszerére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 21.) Javaslat a Kiskastély beruházási programjára (írásban) Előadó: Kámán László Ingatlankezelési Intézmény vezetője 22.) Javaslat a Rozgonyi u. 1. számú épület beruházási programjának módosítására (írásban) Előadó: Kámán László Ingatlankezelési Intézmény vezetője 23.) Előterjesztés a Rozgonyi u. 4. szám alatti ingatlan telekkiegészítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 24.) Tájékoztató jelentés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 1994. és 1995. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről (írásban) Előadó: Kalmár István a Pénzügyi Bizottság tagja 25.) Javaslat minta-lakóegyüttes építésének az előkészítésére (írásban) Elóadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 26.) Kelemen Z. Pál és Marton István képviselők önálló indítványa (írásban) 27.) Tarnóczky Attila képviselő önálló indítványa (írásban) 28.) Fellebbezések (zárt ülés) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-16/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. július 2-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 164/1996-től 185-ig. Rendelet száma : 27/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. július 2-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak; Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Czobor Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent; Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Karmazin József, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezetők, Simánné Mile Éva, Imre Béla osztályvezető helyettesek, Teleki László a Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kámán László az IKI vezetője, Szakony Szilárd a Nagykanizsa és Vidéke Általános Ipartestület elnöke, Köteles Józsefné a Pénzügyi Bizottság tagja, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője. Suhai Sándor; Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Tarnóczky Attila; Javasolom, hogy az 1. ) napirendi pontot - mivel rendeletet érint - 8.) napirendi pontként tárgyalja a testület. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy az 1.) napirendi pontot 8.) napirendként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 13.) Javaslat az 1996. évi költségvetésben "egyes közoktatási feladatok támogatása" címen tervezett előirányzat pályázat útján történő igénybevételére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2 14.) Javaslat a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola Zárda utcai kollégium felújításának jóváhagyására (Írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város sportjának helyzetéről (Írásban) Elóadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 16.) Tájékoztató a "Kanizsa Napok" 1996. évi előkészítéséről (írásban) Előadó; Tüttő István alpolgármester 17.) Beszámoló a "Nagykanizsa Város környezetvédelméért" Alapítvány vagyonáról, figyelemmel a támogatásokra, a költségtérítésekre vonatkozó döntésekre (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Kuratórium elnöke 18.) Javaslat "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány kuratóriumának kiegészítésére és elnökének megválasztására (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat "Dél-Zala Tűzvédelméért" Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 20.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók egységes érdekeltségi rendszerére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 21.) Javaslat a Kiskastély beruházási programjára (írásban) Előadó: Kámán László Ingatlankezelési Intézmény vezetője 22.) Javaslat a Rozgonyi u. 1. számú épület beruházási programjának módosítására (írásban) Előadó: Kámán László Ingatlankezelési Intézmény vezetője 23.) Előterjesztés a Rozgonyi u. 4. szám alatti ingatlan telek-kiegészítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 24.) Tájékoztató jelentés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 1994. és 1995. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről (írásban) Előadó: Kalmár István a Pénzügyi Bizottság tagja 25.) Javaslat minta-lakóegyüttes építésének az előkészítésére (írásban) Elóadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 3 26.) Kelemen Z. Pál és Marton István képviselők önálló indítványa (Írásban) 27.) Tarnóczky Attila képviselő önálló indítványa (írásban) 28.) Fellebbezések (zárt ülés) Dr. Takács Anikó: Kovács Tamás Nagykanizsa, Erzsébet tér 2. sz. alatti lakos a 7. sz. egyéni választókerület önkormányzati képviselője mandátumáról 1996. május 8-i időponttal lemondott. A Választási Bizottság az idóközi választást 1996. augusztus 24-re (szombat) tűzte ki, és megállapította a választás naptár szerinti határnapjait. 1996. július l-jén telefaxot kaptam a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjétől Dr. Hóbor Erzsébettől, melynek tárgya, hogy javasoljak a Bosznia-Hercegovinában ezévben tartandó választásokra nemzetközi megfigyelőket. A jelentkezést nálam szíveskedjenek megtenni. (A telefax a jegyzőkönyvhöz mellékelve. ) Suhai Sándor: Szeretném a képviselők figyelmét felhívni arra, hogy a képviselői hely megüresedése ellenére a minősített többséghez 14 igen szavazat szükséges. 13.) Javaslat az 1996. évi költségvetésben "egyes közoktatási feladatok támogatása" címen tervezett előirányzat pályázat útján történő igénybevételére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A pályázati határidő meghosszabbításával módunk és lehetőségünk nyílt arra, hogy a Nagyrác uti és a Templom téri Általános Iskola összevonásával kapcsolatosan benyújtsuk az összevonásból adódó többletigényünket. A határozati javaslatban 868.366 Ft bér szerepel. Aki elfogadja az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 164/1996. számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996. évi költségvetésben "egyes közoktatási feladatok támogatása" címen tervezett előirányzat pályázat útján történő igénybevételéről szóló előterjesztést elfogadja. 4 A közgyűlés 121/1996. számú határozatában megállapított, a létszámcsökkentéshez kapcsolódó felmentés, végkielégítés és korengedményes nyugdíj kifizetéséhez szükséges 6.081.677 Ft - előirányzatot (melléklet szerint) az intézmények rendelkezésére bocsátja. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyar Közlöny 1996. évi 18. számában kiírt és a 42. számban meghosszabbított határidejű pályázatra 868.366.- Ft-tal pályázik. 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 121/1996. számú határozatában elfogadott létszámcsökkenés során felszabaduló bér- és tanulólétszámhoz, illetve a képzéshez közvetlenül kötódő dologi előirányzatokat -céljuk és jellegük megmaradása mellett - a közoktatási intézményi körtől nem vonja el. Határidő: 1996. augusztus 1. Felelős ; Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola Zárda utcai kollégium felújításának jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Suhai Sándor: Az előterjesztés a kollégium felújítását tartalmazza, mely az iskola szakképzési alapjából és a MOL Rt. támogatásával valósul meg. Béres Márton: A közgyűlés a beruházással az intézményt bízza meg, ezért javasolom határidőt megállapítását, amikor a testületnek beszámol. Suhai Sándor: Béres képviselő azt kéri, hogy az üzembehelyezés előtt adjon tájékoztatást a közgyűlésnek az iskola igazgatója. Kelemen Z. Pál: Az üzembehelyezés és a kivitelezés befejezése két külön fogalom. Ha egy átalakítási munkát befejeznek, az a kivitelezés befejezését jelenti. Ha erre minden engedélyt megadnak és üzemeltetni kezdik az épületet, akkor ez jelenti az épület üzembehelyezését. Az időpontot tisztázni kellene, mert most a kivitelezés befejezésére adtunk határidőt. Suhai Sándor: A kivitelezés befejezése, illetve az üzembehelyezés időpontja között pár napos eltérés várható, hisz azonnal kérni fogja az intézmény az üzembehelyezést. Aki egyetért azzal, hogy a kivitelezés befejezése után az iskola igazgatója adjon tájékoztatást, kérem szavazzon. 5 A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést - a kiegészítésre figyelemmel - elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 165/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola Zárda utcai kollégium I. ütemének felújításáról szóló Beruházási Programját az 1. sz. melléklet szerint 24.000 eFt előirányzati összeggel jóváhagyja. felhatalmazza a polgármestert a Beruházási Program aláírására. felhatalmazza az intézményt a tárgyi felújítás megvalósításával kapcsolatos beruházási jogok gyakorlásával. A kivitelezés befejezése után az iskola igazgatója tájékoztatást ad a közgyűlésnek. Határidő: Okmány aláírására: 1996. július 3. Kivitelezés befejezésére: 1996. szeptember 30. Beruházás befejezéséről tájékoztatás: 1996. október 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Balogh András igazgató 15.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város sportjának helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság megállapította, hogy Nagykanizsa a hasonló nagyságrendű városokéhoz képest rendkívül színes sportpalettával rendelkezik, hiszen az sportegyesületekben és diák-sportkörökben 31 sportág űzésére van lehetőség, melyek többsége lakosság részéről jelentkező sportolási igények alapszintű kielégítését szolgálja, tehát több sportágban, illetve egyesületben is van minőségi felkészítés. Az utánpótlás korosztály vonatkozásában több egyéni 6 sportágban rendelkezünk országos és nemzetközi szinten is elismert sportolókkal. A közvéleményt befolyásoló csapatsportágakban az I. és II. osztályban szerepelnek csapataink, de a hazai élvonalban meghatározó szerepet nem képesek betölteni. E tény a feladatok megfogalmazásánál is különböző alternatívákat vetett fel, de úgy látjuk, hogy továbbra is elsődleges a lakosság részéről jelentkező sportolási igényeket kielégíteni, valamint kiemelten figyelmet fordítani a diák és szabadidő sport feltételrendszerének megteremtésére. Az előterjesztés 2. és 3. fejezetében a fejlesztési célkitűzések és ezen belül az önkormányzat szerepvállalásának megfogalmazásakor figyelembe vettük azt a tényt, hogy az önkormányzat a sportegyesület működési költségeihez mintegy 30%-os mértékben járul hozzá. Ez is igazolja a határozati javaslatban megfogalmazottakat: "az önkormányzat éves költségvetésének 1,5%-át biztosít ja sportf eladatokra." Tájékoztatásul jegyzem meg, hogy ez az arány összhangban van a hasonló nagyságrendű városok támogatásával. Olyan anyagot terjesztettünk a közgyűlés elé, amely betekintést nyújt a város sportjának átfogó megismeréséhez, a korlátok és lehetőségek reális megfogalmazásával meghatározza azokat a fejlesztési célkitűzéseket, amelyek hosszabb távon is befolyással bírnak városunk sportmozgalmára. Az előterjesztés megvitatását, és elfogadását javaslom. Tarnóczky Attila: A határozati javaslatban szerepel, hogy az önkormányzat éves költségvetésének 1,5%-át biztosítja sportfeladatokra. Az idei évben sportcélokra mekkora összeget fordítottunk, illetve a költségvetés 1,5%-a - az idei költségvetést alapul véve - mekkora összeg lenne? Balogh Tibor: Tudomásom szerint a VIZMÖ Vállalat támogatásával működik egy vízilabda szakosztály, mely ifjúsági csoport tagjai elmondták, hogy semmiféle támogatást nem kapnak, így a szülők vállalják az utazási költségeket is. Hogyan lehetséges, hogy a VIZMÖ a nevével hozzájárul, de támogatást nem ad a sportolók részére? Beznicza Miklós: 1996. évben a támogatás összege 34,5 millió forint, melyből a verseny- és élsport támogatása 30 millió forint, diák sport 4 millió forint, versenydíjak 500 ezer forint. Ezen felül működési kiadásokra, sportintézmények működtetésére 5 millió forint és rendezvényekre 4 millió forint a támogatás. Összesen az összes sport jellegű tevékenységre tehát 43,5 millió forint az 1996. évi költségvetésben biztosított előirányzat. Az előterjesztésben úgy szerepel, hogy a város költségvetésének 1,5%-a a 43,5 millió forinttal szemben pár ezer forint híján 80 millió forintot tesz ki, ebbe a beruházás, felújítás, működési kiadások összessége tartozik. A növekmény - ha a közgyűlés megszavazza - 39.500.000 forint. A 43,5 millió forinttal szemben közel 80 millió forintot tenne ki a 1,5%. Kápolnás Zoltán: Jelenleg 43,5 millió forintot tesz ki a sportra fordított összeg, mely 0,8%-nak felel meg a mai költségvetés keretösszegét figyelembe véve. Ez évben a VIZMÜ Sportegyesület 900.000 forint támogatást kapott, úszásra 500.000 forintot, vízilabdára 400.000 forintot, amely 7 összegek az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság javaslata alapján történtek. Az ország egész területén utazni kell játéklehetőségért, mely jelentős költséggel jár, ezért elkerülhetetlen, hogy főleg az ifjúsági korosztályok esetében a szülők segítséget ne nyújtsanak. Az elmúlt évekhez viszonyítva a vízilabda szakosztály támogatása jelentős mértékben emelkedett. A VIZMÖ sportegyesület nevére vonatkozó kérdésre válaszom az, hogy az uszoda átalakult önkormányzati kft-vé, így a VÍZMŰ névtől meg fog válni. Suhai Sándor: Az utóbbi választ kiegészíteném azzal, hogy ez még megfontolás tárgyát képezi, hiszen a VÍZMŰ nemcsak a nevét adja, hanem önköltségi áron biztosítja a^ vízellátást az uszodának, melyet csak akkor tesz meg, ha a VÍZMŰ nevét viseli az egyesület. (Kb. 1,5 millió forintos a támogatás.) A vízilabdások annyival könnyebb helyzetben vannak, hogy - amióta egyszemélyes kft. az uszoda, - nem kell bérleti díjat fizetni és nem kell belépőjegyet vásárolni. Papp Ferenc; Az előterjesztés hűen ábrázolja azokat a problémákat is, amelyek a város sportjában jelenleg tapasztalhatóak. A 2. oldalon olvasható "... indokoltnak tartjuk új, hatékony egyesületi, szakosztályi modellek kialakítását . . . " . Mire gondolt az előterjesztő ezzel a megfogalmazással? A 4. oldal "2./ Diáksport" pontjában szerepel, hogy "Felül kell vizsgálni a tagozatos iskolarendszer jelenlegi működését ..." Mi az oka, eddig rosszul funkcionált? Milyen elképzelések vannak ezzel kapcsolatban? A mellékletekben szerepel, hogy az egyesületekben 2222 fő sportol, ebből összesen 480 fő a nő. Mivel magyarázható, és hogyan lehetne a női létszámot növelni? Bicsák Miklós; Városunk hírnevét emelik a minőségi sportban részt vevő csapatok pl. kosárlabdában a MÁV NTE, a kézilabdában a TUNGSRAM, MB II-ben az Olajbányász. Vállalkozóként én is támogatok csapatokat. Van-e arra mód, hogy a vállalkozó a sportra nyújtott támogatást leírja az adóalapból? Magyar József: A 43,5 millió forint nem szerepel az előterjesztésben. Hogyan jön ki ez az összeg? Kápolnás Zoltán; Az említett összeg a sportegyesületi támogatás nagyságrendjére vonatkozik. A 27,9 millió forint feletti összeg a pályázati pénzt - amelyek egyesületi támogatásból lettek a bizottság által elvéve - illetve a sportolók, élsportolók 1995. évi díjazására kifizetett összegeket jelenti. Az e feletti összeg pedig azért nem szerepel az előterjesztésben, mert abból 5 millió forint a sportintézmények, létesítmények (Mindenki Sportpályálya) kiadási költségei, 4 millió forint a szakosztály tevékenységének költségei, valamint a diáksport és a versenydíjakra elköltött 4,5 millió forint, mely a kimutatásban nem szerepel, mert ez csak sportegyesületi kimutatás. Magyar József: Javasolom, a jövőben legyen beépítve az előterjesztésbe minden sporttal kapcsolatos kiadás, hiszen így lehet csak pontosan megítélni városunk sportjának helyzetét. 8 Ha jól értein, akkor 1996-ban a sportegyesületek 100 millió forintból gazdálkodnak. Az önkormányzati támogatáson kívül a városban működő vállalatok és cégek mekkora összeggel járulnak a város sportjához? Kápolnás Zoltán; Figyelmen kívül lett hagyva a diáksportkörök önkormányzati támogatásáról szóló kimutatás. A diáksportkörök önkormányzati támogatására pályázat van, amely tükrözte a Magyar képviselő által kérdezett összeget. A táblázatban szereplő 1996. évi bevétel tervezett szám. Az 1995. évi tényszámokat figyelemmel lehet kísérni, amely azt tükrözi, hogy 108,5 millió forintot költöttek a sportegyesületek 1995-ben, abból az önkormányzati támogatás 36,5 millió forint volt. A különbözet nyilvánvalóan vállalati, illetve szponzori támogatásból adódik. Suhai Sándor: A jövő évi adó 10%-ának sportra történő ráfordításáról most nem tudunk dönteni. A 1,5%-ot soknak tartom az előterjesztésben, javasolom a jövő évi költségvetés 1%-ban meghatározni. Feltehetően az előterjesztés akkor készült, amikor az Olajbányász a 2. helyen állt, és ennek megfelelően indokolt lett volna nagyobb összegű költségvetés meghatározása. Meggyőződésem, hogy így is 15 millió forinttal több jut jövőre sportra mint az idén. Kápolnás Zoltán; Papp Ferenc képviselőnek az egyesületi szakosztályi modell hatékonyabb kialakításával kapcsolatosan feltett kérdésére válaszolom, hogy a többszakosztályos egyesületeket fel kellene váltani az egy szakosztályos modellre, mely által valamennyi szakosztály önálló gazdálkodást és irányítást végezne. A tagozatos képzéssel kapcsolatban jó tapasztalatok vannak, mely alatt az értendő, hogy egy-egy sportág egy-egy iskolára épül. Jó példa erre a Zrínyi és a Templom téri iskola, melyek a kosárlabdára, a Zrínyi és a Zemplén iskola, melyek a futballra, a Körösi Csorna Sándor iskola, amely a sakkra, a Péterfy, Zrínyi, Zemplén iskola, melyek a kézilabdára, a Bolyai iskola, mely az úszásra, a a Hevesi iskola, mely az akrobatikára szakosodott. A harmadik kérdésre válaszolva valószínű, hogy azért van kevesebb hölgy a sportolók között, mert kevés olyan sportág van Nagykanizsán, amely kifejezetten női sportágnak tekinthető. Tarnóczky Attila; A határozati javaslatban szerepel, hogy "... a sporcélok megvalósításához a város éves költségvetésének 1,5%-át biztosítja." Megítélésem szerint a "sportcélok" mint fogalom, megfoghatatlan, hiszen így az uszoda támogatásával kapcsolatban el lehet mondani, hogy sporcélokra fordított összeg. Az előterjesztő szerint ebbe az összegbe sokfajta elköltött pénzt be lehet építeni, ha ilyen módon van megfogalmazva. A másik pontatlanság a városi költségvetés "l,5%"-a. Állandó vitát fog eredményezni, hogy a költségvetés melyik összegének 1,5%-áról van szó. A fő problémát maga az eljárás jelenti, az, hogy valamilyen célt a sok cél közül kiragadunk és arra előre százalékokat ígérünk. A költségvetés szavazásakor a sport támogatásának bővítésével egyetértenék, de nem lenne szerencsés meghatározott százalékot előre megígérni a jövő évi költségvetés 9 számainak ismerete nélkül. Javasolom hogy ez a mondat maradjon ki a határozati javaslatból, és a támogatás mértékéről a költségvetés tárgyalásakor döntsünk. Béres Márton: Az önkormányzatnak vannak-e sportcélú ingatlanai, vagyona, és ez milyen mértékű? A támogatásból mekkora összeg jut a sport támogatására, és mekkora, fejlesztésre, felújításra, karbantartásra? Mennyire spontán alakulnak a finanszírozási folyamatok? A "finanszírozás" fejezetben szerepel, hogy a pénz odaítéléséről az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság dönt. Ugyanakkor a beszámolóban nem szerepel, hogy ezekről a pénzekről történik-e elszámolás. Milyen módon történik az elszámolás? Feltételekhez kötött-e az önkormányzat részéről a sportegyesület vagy szakosztály támogatása? A határozati javaslat általánosan fogalmaz. Az egyes diák-, szabadidő, és élsport közötti arányok mennyire számszerűsíthetők? Egyetértek Tarnóczky képviselő javaslatával, az arányszámokról minden évben a költségvetés tárgyalásakor döntsön a testület. Kápolnás Zoltán: Az önkormányzat tulajdonában a Mindenki Sportpályálya létesítmény van. A többi városi létesítmény (MÁV, KÖGÁZ, újudvari sípálya) vállalati, egyesületi tulajdonban van. Az önkormányzatnak a Mindenki Sportpályályára kell pénzt fordítania. Kiskanizsa-Bajcsa-Miklósfa-Palin esetében a terület tulajdonjogilag az önkormányzaté, de a kezelő a sportegyesület. A Lőtér valószinűleg önkormányzati tulajdonba kerül vissza, jelenleg a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tulajdonát képezi. A szabályozás szerint az önkormányzat a sportcélok fő összegeit állapítja meg, és ezt követően az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság saját hatáskörében dönt a sportegyesületi és egyéb támogatások odaítéléséről, amelynek elszámolását, illetve felhasználását a bizottság időről-időre a sportegyesületektől számonkéri. Véleményem szerint a határozati javaslat minden célt, elképzelést megfelelően tükröz. A százalékot illetően országos gyakorlatból próbáltunk kiindulni, mellyel a bizottság egyetértett. Jelenleg 1-1,5% közötti a megyei jogú városok sportra fordított pénzösszegeinek nagyságrendje. Nagykanizsán jelenleg 0,8% ez az összeg, ezért úgy gondoltuk - az eredményeket figyelembe véve -indokolt lenne az emelés. Suhai Sándor: Elhangzott, hogy a miklósfai sportpálya a város tulajdonában van. Pontosltom, jelenleg a helyi tsz. tulajdonában van, de tárgyalunk a városi tulajdonba kerüléséről. Tüttő István: Támogatom azt a javaslatot, hogy most ne határozzunk meg százalékos arányt. Elképzelhető, hogy olyan létesítmény is visszakerül a városhoz, amelyről pillanatnyilag nem tudjuk megítélni, mikor, és milyen formában kerül rá sor. Kezdeményeztük az országgyűlési képviselőnél, hogy járjon közben a sportlétesítmények törvényes visszajuttatása ügyében. Az országgyűlési képviselő jelezte, hogy erre reális esély van. Zsoldos Ferenc: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság véleménye szerint nagyon színesen, sokoldalúan és tartalmasan foglalja össze a tájékoztató a város sportéletének teljes 10 egészét. A bizottsági ülésen is élénk vitát váltott ki a határozati javaslatban szereplő 1,5%-os támogatás gondolata. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy ne határozzuk most meg a konkrét százalékot. Kérem a finanszírozás módszerének áttekintését, változtatását. A hangsúlyt az adórendszer módosítására helyezném, mert annak idején a közgyűlés döntése nem volt szerencsés. A férfi kézilabda a finanszírozási problémák miatt az országos élvonalba nem tudott felzárkózni, míg a más adózási metodikával működő városokban ez megtörtént. Ugyanez vonatkozik a sakkra is. Amennyiben az adózási rendszer megváltoztatásra kerül, akkor a vállalatok adójának meghatározott százalékát megfelelő módon befolyásolni lehet. Pl. a TUNGSRAM esetében ez 8-10 szeres támogatást jelentene, hiszen a vállalatnak érdeke a reklám. Támogatási lehetőségek nyílnának ezáltal nemcsak a sport, hanem az egészségügy, a kultúra, az iskola ügy vonatkozásában is. Nem véletlen, hogy a vállalkozók fogalmazzák meg az esetek nagy részében ezt az igényt, hiszen a támogatás ilyen formája részükre visszatérülő pénzösszeget jelent. Suhai Sándor: Október hónapban a költségvetési irányelvek meghatározása mellett az adópolitikát is át kell tekinteni. Magyar József: Egyetértek a polgármester úrral, az adópolitikát is át kell tekinteni októberben a költségvetés tárgyalásakor. A város sportját nem elsősorban a közgyűlés irányítja, hanem azok az intézmények és egyének, akik támogatják a sportot. Javasolom meghívni a nagykanizsai cégek vezetőit egy megbeszélésre, ahol eldöntenénk, hogy mely cég mely sportot kíván támogatni. Át kellene tekinteni Nagykanizsa összes sportlétesítményét. Elhangzott, hogy egyedül a Mindenki Sportpályálya van önkormányzati tulajdonban és folyamatban vannak tárgyalások egyes sportlétesítmények önkormányzat részére történő átadásáról. Számolni kell azzal, hogy az átvett létesítményeket az önkormányzatnak kell működtetnie, ezért be kell sorolni e létesítményeket azoknak a középületeknek a sorába, amelyeket az önkormányzat tart fenn. Fel kell mérni, hogy mennyi pénzbe kerülne e létesítmények fenntartása. A támogatási politikát úgy kell kialakítani, hogy aki sportágat űz a városban, az tegyen is azért, pl. hozzon létre alapítványt, gyűjtsön pénzt és ehhez kérje a Polgármesteri Hivatal támogatását. A több pénzt összegyűjtött sportágakat kellene nagyobb mértékben támogatni. Röst János; Egy város külső megítélését nemcsak a gazdasági szempontok, hanem a város sportjához való viszonya is jellemzi. A tájékoztató széleskörű, jó szakmai színvonalú, átfogó képet nyújt. Véleményem szerint a sportdiplomáciát jelentős mértékben javítani kell. Ez vonatkozik a jelenlegi sportvezetésre, de a város vezetésére is. Nagykanizsán az élsport fennmaradásához szükséges a városvezetés, a városban működő intézmények vezetőinek, valamint a sportot szerető kanizsai polgároknak a széleskörű támogatása. Ez egyrészt erkölcsi, másrészt pénzügyi támogatás. Az előterjesztésben szereplő 1,5% mértékét elfogadhatónak tartom. 11 Őri Sándor: A százalék mértéke a költségvetés tárgyalásakor kerül majd meghatározásra, de most mindenképpen kell egy szándéknyilatkozatot tennünk, melyet a sportkedvelók és önkéntes sportvezetők elvárnak a közgyűléstől, hiszen társadalmi munkában végzik ezt a tevékenységet. Szeretném munkájukat megköszönni, sajnos az előterjesztés ezt nem emelte ki igazán. A sportegyesületek működési költsége 28 millió forint, mely 100 millió forintra emelkedett a sponzorok, illetve állampolgárok jóvoltából. A szándéknyilatkozat megtétele azért fontos, mert az utánpótlás nevelés, a tagozatok beindítása ősszel dől el. Ha egy szakosztály egy osztállyal előbbre szeretne lépni, ahhoz is Ígérvényre van szükség. Dr. Horváth György: Béres Márton képviselőnek válaszolom, hogy ez évtől az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság javaslata alapján a nagy egyesületek negyedéves bontásban kapják a pénzt, mellyel kötelesek elszámolni. Megítélésem szerint nincs lehetőségünk arra, hogy olyan határozati javaslatot terjesszünk a közgyűlés elé, amely kötelező érvénnyel a város sportját nagyobb mértékben irányítja, mint amekkora a támogatás. Jó javaslatnak tartom a város vállalkozóinak összehívását, de ennek az a veszélye, hogy szakosztályok, sportkörök szűnhetnek meg, ha nem kapnak támogatást. Véleményem szerint nagyon alapos, gondos rendszert kellene kidolgoznia a közgyűlésnek. Tarnóczky Attila: Nincs koncepció arra, hogy a bevételünk hány százalékát akarjuk adott célokra költeni. Suhai Sándor: Visszavonom módosító javaslatomat, mely az 1%-ra vonatkozott. Aki egyetért azzal, hogy a 3. bekezdésből maradjon ki az "Ennek érdekében a sportcélok megvalósításához a város éves költségvetésének 1,5%-át biztosítja" mondat, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést - a módosításra figyelemmel -elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 166/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a város sportjáról szóló előterjesztést elfogadja. Fontos feladatának tartja az előterjesztésben meghatározott rövid és hosszabb távú célkitűzések megvalósítását . 12 Általános elvként fogalmazza meg, hogy városunk testnevelési és sportmozgalma továbbra is a tömegeket megmozgató diák- és szabadidósportra, szervezett utánpótlásnevelésre épüljön és erre alapozva érjen el a versenysportba is minél jobb eredményeket. Egyetért az előterjesztésben szereplő fejlesztési célkitűzésekkel és a megvalósítását szolgáló finanszírozási alapelvekkel. Lehetőségeihez mérten továbbra is kiemelkedő szerepet vállal a város sportforgalmának fejlesztésében. Megbízza az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy az előterjesztésben szereplő célkitűzések megvalósítását folyamatosan kísérje figyelemmel. Felelős: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 16.) Tájékoztató a "Kanizsa Napok" 1996. évi előkészítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester Tüttő István: A tájékoztató a jelenlegi helyzetről olyan vázlatos képet nyújt, amely igazolja, hogy szeptember 12-15. között Nagykanizsán sor kerül ismét ilyen rendezvényre. Véleményem szerint érdemes lesz a későbbiekben foglalkozni azzal, hogy a jelenlegi helyzet fennmaradjon-e. A vásárt arra hivatott személyek, illetve a RYNO Kft. és manager irodája szervezte. Dönteni kellene arról, hogy a város ne vállalja-e át ennek szervezését úgy, hogy megbízást ad egy vállalkozásnak. Felkérem Szakony Szilárd urat - aki a vásár rendezésének megbízott vezetője -, hogy tájékoztasson minket azokról a változásokról, amelyek a tájékoztató kiküldése és a mai ülés közötti időszakban történtek. Szakony Szilárd: Néhány perccel ezelőtt érkezett meg a nyomdából az idei Kanizsai Napok meghívója. A polgármester urat megkereste hónapokkal ezelőtt Szabó Annamária egy pesti kiállító cég szervezője -, aki a szerbhorvát újjáépítésre való hivatkozással Nagykanizsán egy építőipari jellegű szakkiállítást szeretne rendezni. Az üggyel kapcsolatban még csak annyit tudok elmondani, hogy lesz építőipari Bau kiállítás Nagykanizsán (meghívó 1. oldalán szerepel). A múlt heti információm szerint a csarnok egy részére is igényt tartana az említett cég. Magyar bankok is jelentkeztek, így van gazdasági és anyagi háttere az itt kiállítani szándékozóknak arra, hogy kijuthassanak külföldre szolgáltatásaikkal. 13 Tarnóczky Attila; Remélem, hogy a Kanizsai Vásár jelentősége erősödik a térségben és ehhez sok sikert kívánok. Kérem, hogy a vásárt kísérő rendezvényeket úgy szervezzék meg, hogy a rendezvényekkel való együttélés az ott élők számára lehetséges legyen. Szakony Szilárd: Az első három évben az ott lakók részére egy héttel a kiállítás előtt lakásonként két darab ingyenes belépőt, és egy elnézést kérő levelet juttattunk. A 3. évben már ingyenes volt a belépés, melyet az idei évben is szeretnénk folytatni, és továbbra is 22.00 óráig tartanak majd a rendezvények. Magyar József: El kell mondanom, hogy amikor a RYNO Kft. erre vállalkozott, akkor sem a város, sem más nem szervezett semmiféle rendezvényt. A RYNO Kft. értékes rendezvényeket szervez, melyeket ki lehetne terjeszteni a kultúra más területeire is. Javasolom, hogy az ilyen kiemelkedő események megszervezésére a fő vállalkozó mellé legyen delegálva a város, a polgármester által javasolt személy is. Véleményem szerint a jelenlegi terület nem alkalmas rendezvények tartására, ha pénzt invesztálnánk a területre, akkor rossz idő esetén is meg lehetne tartani. TüttS István: Véleményem szerint invesztálni akkor lehet majd, ha sikerül a vásári terület vagyonjogi helyzetét rendezni. Előzőekben nem arra gondoltam, hogy a RYNO Kft. manager irodáját vonjuk ki a rendezvények szervezéséből, hanem a város vegye át a kezdeményezést, és nagyobb felelősséggel szervezze meg a megbízott a rendezvényeket. Krémer József: A közös törekvés eredményeképpen a partnervárosok is kiállítóként meghívást kapnak, mely iránt már érdeklődés is van, ezért a meghívókat úgy kellene megfogalmazni és elküldeni, hogy kellő időt adjunk erre partnervárosaink kiállítóinak. Papp Ferenc: Javasolom - ismerve a környék városainak vásár rendezését -, kérjünk címjegyzéket ezektől a kiállítóktól és a kiküldött anyag jusson el a Dunántúl egész területére. Kérem, annak ellenére, hogy most speciálisan építőipari kiállítás kerül megrendezésre, a Kanizsa Napok korábban kialakult jellegét, hangulatát őrizzük meg. Nem értek egyet Magyar képviselőtársammal, véleményem szerint a terület alkalmas ilyen rendezvények tartására. Szakony Szilárd: Magyar képviselőnek válaszolom, hogy a RYNO Kft. Kulturális Menedzseriroda nagyon sok városi rendezvény szervezője, köztük a Kanizsa Napoknak is. Véleményem szerint az Olajbányászpálya a legalkalmasabb az ilyen rendezvények megtartására. Természetesen szükség lenne beruházásra a Magyar képviselő által elmondottak miatt, de ehhez először rendezni kell a tulajdoni viszonyokat. Krémer képviselőnek válaszolom, hogy elkészültek a német nyelvű meghívók. Úgy gondolom a közgyűlésnek kellene dönteni arról, hogy milyen szinten, milyen mértékben hívja meg a partnervárosait, mert akkor a standokat ki kellene váltani. Tavaly a Juventus, és a Danubius Rádióban is hirdettünk, amely nagy összeggel járt, egy napra 100-150 eFt. 14 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal a kiegészítő javaslattal, hogy "a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a partnervárosokat meghívja a Kanizsa Napokra, és az ezzel kapcsolatos bonyolítást végezze el", valamint a tájékoztatóval, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 167/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Kanizsa Napok" 1996. évi előkészítéséről szóló tájékoztatót elfogadja. felhatalmazza a polgármestert a partnervárosok Kanizsa Napokra történő meghívására és a szükséges teendők elvégzésére. Határidő: 199 6. szeptember 12. Felelős : Szakony Szilárd vásárigazgató Suhai Sándor polgármester 17.) Beszámoló a "Nagykanizsa Város környezetvédelméért" Alapítvány vagyonáról figyelemmel a támogatásokra, a költségtérítésekre vonatkozó döntésekre (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Kuratórium elnöke Suhai Sándor: A beszámolónak általános jellegű határozati javaslata van, a konkrét elszámolást pedig az előterjesztés tartalmazza. Magyar József: Egyetlen lakóközösség pályázott 1996-ban a Környezetvédelmi Alapítvány támogatásának elnyerésére? Karmazin József: A melléklet 7. és 8. pontja szerint két lakóközösség pályázott, a Corvin úti, és a Kazanlak körúti lakóközösségek. A pályázók nagy része intézmény (óvodák, iskolák) volt, és olyan területek rendbetételére igényeltek támogatást, amely közcélokat szolgál. Magyar József: Köztudott, az egész város zöldterületének karbantartásához az önkormányzati támogatás nem elegendő. Ezért egyre több lakóközösséget kellene rábírni, hogy pályázzanak az alapítványra, találjanak sponzorokat és ezáltal minden egyes lakóterület saját maga tartsa rendbe zöldterületét. Úgy gondolom a városüzemeltetési feladatok között kellene ezt megfogalmazni. Béres Márton: Javasolom, hogy a határozati javaslat utolsó bekezdése és az az előtti sor maradjon el. 15 Tüttő István: Véleményem szerint a Bazár udvari padok állapota nagyon lehangoló látványt nyújt, pedig ez is hozzátartozik a környezet védelméhez. Ez a körülmény arra is felhívja a figyelmet, hogy meg kellene oldani a szép, mutatós padok téli tárolását. Suhai Sándor: Már elkészültek ezek a padléc pótlások, a festés pedig folyamatban van. Aki egyetért Béres képviselő egyszerűsítő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a beszámolót - módosítással - elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 168/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Nagykanizsa Város Környezetvédelméért" Alapítvány működéséről szóló tájékoztatót elfogadja. Felkéri a kuratóriumot, hogy a továbbiakban is segítse és lehetőségeihez képest támogassa a környezetvédelme érdekében induló kezdeményezéseket. Törekedjen arra, hogy a környezeti céllal alakult civil szerveződések tevékenységét a kölcsönös érdekek alapján segítse. Felelős: Dr. Fodor Csaba a Kuratórium elnöke 18.) Javaslat "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány kuratóriumának kiegészítésére és elnökének megválasztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Béres Márton: Az alpolgármester úrnak ez hányadik kuratóriumi megbízása? Javaslom, hogy alpolgármester úr ne vállaljon több kuratóriumi elnökséget, hanem bízzuk az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságra az elnök személyének delegálását. Zsoldos Ferenc: Felmerült az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság ülésén is, nincs-e jogi vagy más akadálya annak, hogy a város által létrehozott "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány elnöke az alpolgármester úr legyen. A szakértői válasz az volt, hogy nincs akadálya. Véleményem szerint nem szükséges 16 az előterjesztésen változtatni, hiszen hivatalból szélesebb körű tevékenységet végezhet az alpolgármester, mely által az önkormányzat és az alapítvány kapcsolata szorosabbá válik. Tütto István: Béres Márton képviselő kérdésére válaszolom, hogy akkor is fel kellett volna tenni ezt a kérdést, amikor megválasztottak a "Közrend és Közbiztonság" Alapítvány elnökének. Amennyiben szükség van a munkámra nagyon szívesen vállalom, ezért semmi javadalmazás nem jár. Úgy gondolom, hogy a "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítványt egy nemes cél érdekében hozta létre az önkormányzat, a költségvetés tárgyalásakor az önkormányzat által létrehozott alapítvány nem kapott támogatást. Véleményem szerint ezt az elmaradást szükséges lenne pótolni, hogy az alapítvány kuratóriuma a cél érdekében érdemben múködni tudjon. Támogatás hiányában a Nagykanizsa Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, 1 évre felfüggeszti tevékenységét, mert nincs miről döntenie. Béres Márton: Nem az alpolgármester személye ellen van kifogásom. Véleményem szerint a delegálás jogát az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság hatáskörébe kellene utalni. Suhai Sándor: Az előterjesztésben szerepel, hogy "az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság véleményét figyelembe véve javasolom ti Aki egyetért azzal, hogy az alapítvány kuratóriumának elnöke Tüttő István alpolgármester legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja Litter Nándor legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 169/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány kuratóriumának elnökére és tagjára javasolt személyekkel egyetért. A közgyűlés "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány Elnökének: Tüttő Istvánt, Nagykanizsa, Kossuth tér 5. Tagjának: Litter Nándort, Nagykanizsa, Bősze Kálmán köz 25. megválasztja. 17 Az alapítvány képviselője: Tüttó István. Az alapítvány bankszámlája feletti rendelkezési jogosultság Tüttó Istvánt és Horváth Krisztinát illeti meg. Felkéri a polgármestert, hogy a változásokat a nyilvántartáson való átvezetések céljából a Zala Megyei Bíróságnak jelentse be. Határidő: 1996. július 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat "Dél-Zala Tűzvédelméért" Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Tüttó István alpolgármester Tüttő István: Egy olyan berendezés beszerzéséről van szó, mely lényegesen csökkenti azt a kárt, amelyet az oltás okoz. Kis vízmennyiséggel, hatalmas nyomással működik a berendezés, beporlasztja a helyiségbe a vizet és ezáltal a tűz elalszik. Eredménye az, hogy elárasztásos kár nem keletkezik a helyiségben. A berendezést Nagykanizsa és a vonzáskörzetéhez tartozó községek használnák. Papp Ferenc: Az alapítvány kuratóriumi tagsága mindent elkövet, hogy saját erőből, vállalatok, vállalkozók bevonásával az alapítvány pénzét növelje. Kérem képviselőtársaimat fogadják el az előterjesztést. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 170/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dél-Zala Tűzvédelméért Alapítványt 100.000.- Ft-tal támogatja. A támogatást egyösszegben kell átutalni az alapítvány számlájára, mely csak a "Megállapodásban" feltüntetett eszköz vásárlására használható fel. Határidő: 1996. június 30. Felelős : Tüttó István alpolgármester 18 20.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók egységes érdekeltségi rendszerére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó ismerteti az előterjesztést. Kelemen Z. Pál: Egyetértek a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatával. A polgármester illetményét a 271/1994. sz. határozatban állapítottuk meg úgy, hogy a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 70%-a illeti meg. Az alpolgármester illetményét pedig a 15/1995. sz. határozatban állapítottuk meg úgy, hogy a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 65%-a illeti meg. Ezenkívül megállapítottunk a polgármesternek, és az alpolgármesternek 30% költségtérítést. A határozat tartalmazza, hogy a miniszteri díjazás változását kísérje figyelemmel és a polgármester munkadíjának változásakor a Zala Megyei TÁKISZ-t értesítse a jegyző. Javasolom, egészítsük ki egy határozati javaslattal a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és az Ügyrendi, Jogi Bizottság álláspontja alapján az előterjesztést. A határozati javaslat szövege a következő legyen: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése módosítva a 271/1994. számú, valamint a 15/1995. számú határozatát Suhai Sándor polgármester bérét a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 80%-ában . . . Ft-ban állapítja meg, továbbá 30%-os költségtérítést állapít meg részére, amelynek összege ... Ft. 2. Az alpolgármester bérét a mindenkori miniszteri illetmény 75%-ában állapítja meg 30%-os költségtérítéssel. Indokolás: Nagykanizsa Város polgármesterének a bérét nem a lehetséges 80%-ban, hanem 70%-ban állapítottuk meg. Magyarországon minden megyei jogú város polgármesterének - a mindenkori - vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 80%-ában van megállapítva a bére. Kérem a képviselőket, hogy a határozati javaslatot fogadják el. Tarnóczky Attila; Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság nem úgy foglalt állást, hogy javasolja a polgármester, alpolgármester bérének emelését, hanem úgy, hogy a testület vezetőit jutalomban nem kell részesíteni, számukra fizetés jár. Azzal a kérdéssel nem foglalkozott a bizottság, hogy a jelenlegi fizetésük a kívánatost eléri-e, meghaladja-e. Ilyen szempontból tehát az előterjesztés nem felel meg az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság állásfoglalásának. Kelemen képviselő javaslatával kapcsolatban el kell mondanom, hogy január l-jével a miniszteri fizetés 30%-kal megemelkedett, tehát nőtt a közgyűlés tisztségviselőinek a bére és a képviselők tiszteletdíja is. Véleményem szerint ez a 30%-os emelés az országos fizetésemelkedés átlagát messze meghaladja. Az előterjesztés - melyet Kelemen Z. képviselő javasolt - újabb 14%-os emelést jelent a tisztségviselőknek, illetve a közgyűlés tagjainak, melyet nem tartok indokoltnak. Kérem a jegyzőnőt, hogy az eredeti előterjesztés szerint a rendelettervezetet tartalmilag ismertesse, ezáltal elkerülhető, hogy bárkinek az a benyomása legyen a TV nézők közül, hogy a hivatal alkalmazottainak nagy mértékű jutalmazásáról szól az előterjesztés. 19 Kelemen Z. Pál: Egyetértek Tarnóczy képviselővel abban, hogy ez a módosítás a polgármester és az alpolgármester bérét érintse, valamint azzal, hogy ez a változtatás ne járjon a képviselők tiszteletdíjának növekedésével. Az előterjesztésem vonzatában nem érinti a képviselői tiszteletdíjat. Tarnóczky Attila: Helyi rendelet írja elő, hogy a képviselői tiszteletdíj milyen módon kapcsolódik a polgármesteri fizetéshez. Véleményem szerint a rendeletet módosítani kell, ha Kelemen Z. Pál képviselőnek ez a szándéka. Továbbra is az az álláspontom, hogy ez a fizetésemelés ne történjen meg. Suhai Sándor: Az előterjesztés címe a Polgármesteri Hivatalban dolgozók egységes anyagi érdekeltségi rendszerére vonatkozik és egyáltalán nem a polgármester, és az alpolgármester fizetésére. Dr. Takács Anikó: Az anyagi érdekeltségre vonatkozó határozat, és rendelet jelenleg is hatályban van. Ilyen a vagyongazdálkodás területére, a piacok és vásárok nyereségérdekeltségű működtetésére vonatkozó, valamint az adóügyi igazgatásban dolgozókra vonatkozó rendelet. Úgy fogadta el a közgyűlés a rendeletet, hogy hozott egy határozatot, hogy dolgozza ki a hivatal az egységes céljutalmazási rendszert, melynek elfogadásával hatályát vesztik ezek a korábbi érdekeltségre vonatkozó rendeletek. Van alapilletmény, ezenkívül lehet céljutalom, törvény alapján jár a 13. havi illetmény, és van az eseti jutalom. Megvannak azok a feltételek, amely alapján a jegyző valakit eseti jutalomban részesíthet. Céljutalom csak célfeladat kitűzése esetén és az eredményes munka értékelését követően fizethető ki. Tarnóczky Attila: Kérem az előterjesztés ismertetését aszerint, hogy milyen jutalmazási keret áll rendelkezésre. Dr. Takács Anikó: A rendelet 5. §-a így szól: "A céljutalom és vonzatainak fedezete a hivatal éves költségvetési működési felhalmozási és tőke jellegű bevételi többlete, amely a köztisztviselők tervezett rendszeres személyes juttatásainak legfeljebb 5%-a lehet." 115 millió Ft a rendszeres személyi juttatás. Ennek az 5%-a 5,73 millió Ft, mely tartalmazza a tb járulékot, a munkaadói járulékot, ezek összesen 46,5%-ot tesznek-e ki. Tisztán ez az 5% bruttó 3,9 millió Ft-ot jelent. Kalmár István: Elhangzott, hogy a százalékok 3 millió Ft-os éves keretet jelentenek, melynek azokat a többletmunkákat kell fedezni, amelyek előreláthatóan nincsenek betervezve, de el kell végezni. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság támogatta ezt a változatot. Két változat került a bizottság elé, az egyikben szerepelt, hogy a polgármester és az alpolgármester is részesedjen jutalmazásban. Véleményem szerint ebből az indíttatásból fogalmazódott meg Kelemen Z. Pál képviselő úr javaslata, mely nem kapcsolódik a témához. 20 Dr. Takács Anikó: A Pénzügyi Bizottságnak, volt egy konkrét határozati javaslata a polgármester, és az alpolgármester céljutalmazására vonatkozóan. TüttS István: A polgármester kényszer nélkül vállalja a kockázatot amikor évközben 38 millió Ft-ot szerez a városnak, hiszen jelentós gondot fordit arra, hogy tőzsdézéssel forgassa az önkormányzat pénzét, és a kamattal együtt 45 millió Ft-hoz jut a város. Ezért nem jár jutalom, mert ez magától értetődik. Mi jár akkor, ha a polgármester úr ezt nem teszi? Nem lehet érte felelősségre vonni. Nem arról van szó csupán, hogy jutalmazunk valakit, hanem azt is meg kellene nézni, hogy megérdemelte volna-e vagy sem, hiszen a jutalom utólag is megítélhető. Röst János: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem javasolta, hogy kapjon a polgármester és az alpolgármester béremelést, illetményemelést. Véleményként fogalmazta meg a bizottság, hogy előnyösebb, ha a polgármester, alpolgármester munkája nem céljutalomként érvényesül, hanem az illetményének mértékében. Véleményem szerint Kelemen Z. Pál képviselőtársam javaslata a rendelethez nem kapcsolható módosításként, ezért e felett nem lehet vitát nyitni, kérem, hozza be új napirendként a következő közgyűlésre javaslatát. Czobor Zoltán: Támogatom a rendelettervezetet. Véleményem szerint sem lenne megfelelő, ha Kelemen Z. Pál képviselő javaslata felett vitát nyitnánk. Egyetértek azzal, hogy a bizottságok készítsék elő a javaslatot, és a következő közgyűlésen kerüljön megtárgyalásra. Nem értek egyet az alpolgármester úr véleményével. Úgy gondolom, hogy egy polgármesternél fel sem merülhet, hogy ösztönzés nélkül nem végez el bizonyos dolgokat, hiszen ez egy kimondottan politikai tisztség, melyet nem tudnak a képviselők számon kérni. Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy egy alacsonyan fizetett polgármester nem lehet érdeke a városnak és a közgyűlésnek sem. Zsoldos Ferenc: Kérem a képviselőket, fogadják el az előterjesztést. Suhai Sándor: Kértem az előterjesztőt, hagyja ki az a.) pontot, hogy a polgármester ne kerüljön bele a céljutalmazottak körébe. Kérem Kelemen Z. Pál képviselőt, vonja vissza a javaslatát. Kérem, hogy a hivatal dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló rendelet-tervezetet fogadják el. Kelemen Z. Pál: Visszavonom a javaslatomat, majd más módon terjesztem a testület elé. Suhai Sándor: Aki a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 21 27/1996. (VII. 2.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/1996. (VII. 2.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatalban dolgozók egységes anyagi érdekeltségi rendszeréről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 21.) Javaslat a Kiskastély beruházási programjára (írásban) Előadó: Kámán László Ingatlankezelési Intézmény vezetője Kámán László: A közgyűlés a 29/1996. sz. határozatában foglaltaknak megfelelően az Ingatlankezelési Intézmény a Nagykanizsa Erzsébet tér 14-15. sz. ingatlan udvarán levő "Kiskastély" állagmegóvási munkáit elvégeztette. Az épület galériává alakításának, szolgálati lakás kialakítására pályázatot írt ki. A pályázat elbírálási időpontja a tegnapi nap volt. A pályázat elbírálása folyamatosan történik, nem történt döntés a bírálóbizottság részéről. A "Kiskastély" beruházási programját elkészítettük a galériává alakítás, és a szolgálati lakás létesítésére vonatkozóan. Kalmár István: A "Kiskastély" beruházási programja a közgyűlés korábbi ülésének napirendjei között is szerepelt, a beruházási okmány elfogadását már az elmúlt alkalommal megtehettük volna. Ha most nem fogadjuk el, és időközben a pályázat eredményesnek minősül, akkor a beruházás munkálatainak elindítását az okmány nélkül nem lehet megtenni. A 29/1996. sz. határozat szerint a közgyűlés 60 millió Ft-os előzetes költség hozzárendeléssel a "Kiskastély" rendbetételét támogatja, a program beindítását javasolja. Az első állagmegóvási munkákat a RYNO Kft. határidőben elvégezte, melynek a bekerülési értéke 16.908.000 Ft volt. A szakemberek elkészítették az épület felújításának hátralévő ütemezését. Az I. ütemet 26.155.000 Ft-os előzetes költséggel tartják megvalósíthatónak, mely által az épület olyan állapotba hozható, hogy a tervezett októberi időpontban az épület átadása megtörténhet. A II. ütem határideje 1997. április 30., költségfedezete pedig 16.937.000 Ft. A két ütem összesen 43 millió Ft-ot tesz ki. Azért ebben a formában készült a javaslat, mert a pénzügyi ütemezés az idei évben ettől el fog térni, hiszen még nem tudjuk, hogy a vállalkozók milyen összegű ajánlatot fognak adni, milyen kivitelezési szerződést fog megkötni az ajánlatkérő, másrészt vannak még olyan eldöntetlen munkálatok, melyek tételes költségét még nem ismerjük. Az 1996-os költségvetésben a "Kiskastély" felújítási munkálataira 35 millió Ft-os előirányzat volt tervezve 25 millió Ft áthúzódó hatásként az 1997-es évre. A 35 millió Ft-ból 16.908.000 Ft állagmegóvási munkákra fordítottunk, a szabad keret tehát 18.092.000. Ha ebben az ütemezésben elfogadja a közgyűlés a beruházási okmányt, akkor a 26.155.000 Ft-hoz 8.063.000 Ft többletforrást kell hozzárendelni, melynek lehetséges fedezetét bizottsági üléseken 22 megtárgyaltuk, és az elózetes becslések alapján úgy tűnik, hogy a lakásértékesítési bevételek a tervezett 120 millió Ft-ot meg fogják haladni. Javasolom, hogy a 8 millió 63 ezer Ft-ot a lakásértékesítési bevételek többletéből biztosítsuk. Suhai Sándor; A 8.063.000 Ft-ot kölcsönvehetjük a lakáseladási alapból, ugyanis egyetlen lakás épül a "Kiskastély"-ban. Módosítani kell a javaslatot úgy, hogy az eladott lakásokból származó bevételt az előírás szerinti alapban kell elhelyezni, melyből kamatmentes kölcsönként használhatjuk a 8.063.000 Ft-ot, de majd ezt az összeget pl. a privatizációs többletbevételből vissza kell rendelni. Kérdezem a bizottság elnökét, hogy ez a becslés előreláthatóan tartható? Kalmár István: Az elsődleges számok azt mutatják, hogy a beadott pályázatok a 60 millió Ft-ot célozták meg. Előreláthatóan nem lesz elég a 60 millió Ft, mert van egy olyan belső kárpítozási, burkolási munkálat, amely az ajánlatkérésben nem szerepelt, mert a pályázók, az ajánlattevők erre vonatkozóan anyag, illetve munkadíjas ajánlatot nem tudtak tenni, ezért ezek a munkálatok még ezen felül kerülnek kivitelezésre. A 29/1996. sz. határozatban rendelkezés van arról, hogy ennek a beruházásnak a bérlakások értékesítési elszámolási számlára történő 1996. évi visszapótlás összege a forrása, tehát ha ez nem fér bele a 60 millió Ft-ba, akkor a többletnek a forrása is ezen visszapótlás összege kell, hogy legyen. Zsoldos Ferenc: Véleményem szerint pályázati döntés hiányában a napirend nem alkalmas megtárgyalásra, kérem levételét. A döntés hiánya miatt sem a pályázóról, sem a megpályázott összegről nincs információnk. Törvénysértést követnénk el, ha a beruházási okiratot úgy fogadná el a közgyűlés, hogy nincs meg a kivitelező személye, nincs ajánlattevés a megfelelő kivitelezési összegre. Tarnóczky Attila: Kérem a jegyzőnőt, nézze meg, hogy ilyen típusú ügyrendi javaslat azonnali szavazást kíván-e vagy sem. Dr. Takács Anikó: Az ügyrendi javaslatok egy részéről azonnal, vita nélkül dönteni kell, ide tartozik a napirendi pont vitájának elnapolása is. Zsoldos Ferenc: Az indítványomat visszavonom. Krémer József: A fal kárpitozása nem szerepelt a pályázati kiírásban, mert nem volt bizonyos, hogy ki és milyen feltételek között tudja ezt elkészíteni. Sikerült egy budapesti céget találni, és a falkárpitozás módja egyeztetve lett múzeológusokkal, illetve a művész úrral. A lehető legolcsóbb anyag felhasználását kértük a cégtől, mely 1,1 millió Ft+ÁFÁ-t jelent. Dr. Bárányi EnikS: A közgyűlés valóban 60 millió Ft-ot fogadott el a Kiskastélyra? A Közbeszerzésről szóló törvényt betartottuk-e? Az 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy tilos e törvény megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A részekre bontás ennek a törvénynek a megkerülését jelenti? Emlékeztetem 23 a képviselőtestületet arra, hogy 1996. március 6-án szavazás történt csupán 10 millió Ft-os pótköltségvetési igényről az alapellátás számára, mely fedezet hiányában nem került megszavazásra. Úgy gondolom, hogy nem 60 millió Ft-ról, hanem sokkal többről lesz szó a Kiskastély esetében. Kérdezem, hogy más fontos szférák nem szorulnak-e háttérbe? Tarnóczky Attila: Kérem pontosítani a határozati javaslat határidejét abból a szempontból, hogy mire vonatkozik. Kámán László: Az 1996. szeptember 30-a részhatáridő, az 1997. május 1-je pedig az egész épületnek az átadására vonatkozik. Az épület teljesen életveszélyessé van nyilvánítva, azóta beázott, tehát mindenképpen olyan munkálatokat kellett volna elvégeznünk, amellyel az állagmegóvás valamilyen szinten megvalósul. Az állagmegóvás a tető kialakítására vonatkozik, utána lesz lehetőség a Közbeszerzési törvény alapján a nagyobb munka elvégzésére. A közgyűlés elé került ez a javaslat és támogatva lett azért, hogy a munkákkal előre tudjunk haladni. Dr. Takács Anikó: A "Kiskastély" épületét életveszélyessé nyilvánították, és a kiürítést azonnali hatállyal elrendelték. Az előterjesztésben szerepel, hogy a korábban kiürített életveszélyes műszaki állagú épület felújításának előkészítése a halasztást nem tűrő beavatkozások miatt soron kívüli intézkedéseket kíván. Ezeket a munkákat el kellett végezni, mert különben az épület összedőlt volna. Ha megpályáztatjuk, akkor tovább romlik a helyzet. Úgy gondolom, ezeknek a haladéktalan életveszélyt elhárító munkálatoknak a befejezését követően a közbeszerzési törvény előírásait betartottuk, és a törvényi előírásnak megfelelően alakultak a munkálatok. Kámán László: Az állagmegóvási ütem szintén meg lett pályáztatva, nem a közbeszerzési törvény alapján. A második ütem pedig a közbeszerzési törvény alapján lett megpályáztatva. A pályázatok elbírálása jelenleg is folyamatban van. Kalmár István: Minél alaposabb és megfontoltabb döntésekkel szeretnénk elkerülni, hogy pénzbüntetéssel bírságolják meg azokat, akik a törvény előírásait nem tartják be. A beruházási program mellékletének 2. oldalán a költségek fedezete gépelési hiba folytán egyösszegben 43.092.000 Ft értékben 1996. évre lett beállítva, mely értelemszerűen az 1. oldalon szereplő megbontás szerint úgy alakul, hogy 1996. évre 26.155.000 Ft, 1997-re pedig 16.937.000 Ft. Krémer József: Nagymértékű beázások okoztak kárt az utóbbi években az épületen, amelyek nem lettek kijavítva. A deszkaborítást alulról nézve jónak minősítettük az IKI szakembereivel és annak nagy részét megtarthatónak véltük, de amikor felülről fel lett bontva, akkor kiderült, hogy abból négyzetdeciméternyi padlót sem szabad visszaépíteni, ezért újat kellett feltenni. A költségeket ez megemelte. Véleményem szerint ha építkezünk akkor olyan anyagokat kell használni, melyek hosszú távon biztosítják az épület megfelelő színvonalú állagát. 24 Magyar Józ se f: Minden beruházás a költségvetésben bizonyos összeggel szerepel, majd emelkedik és forrását a többletbevételekből kell előteremteni. Kérem, hogy ugyanezen az elven, amikor a piacon többletbevételeink vannak, akkor azt a városüzemeltetési feladatokra biztosítsuk. Sokkal körültekintőbben kellene a beruházási számokat a költségvetésben szerepeltetni. Suhai Sándor: Krémer képviselőtől kérdezem, hogy a belső farburkolás idei kiadást jelent? Krémer József: Ez az összeg a teljes épület falburkolására vonatkozik. Ha megbontásra kerül ez is, akkor nem idei kiadásként jelentkezik, tehát amennyiben a Sas Brunner Erzsébet féle hagyaték elhelyezésére szolgáló helyiségek nem az idén kerülnek átadásra, akkor annak a falburkolási költsége ez évben nem jelentkezik. Kalmár István: A kiegészítő javaslatom így szól: "Az 1996. évi pénzügyi fedezetben a 8.063.000 Ft-nyi többletigényt a lakásértékesítés többletbevételeiből fedezzük." Tarnóczky Attila: Van ilyen többletbevétel? Suhai Sándor: Igen, van ilyen többletbevétel. Aki el tudja fogadni a kiegészítő határozati javaslatot, mint módosítást, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazttal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést - a módosításra figyelemmel -elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással az előterjesztést elfogadja. Suhai Sándor: A jegyzőnő törvényességi észrevételt kíván tenni. Dr. Takács Anikó: Tisztelt Közgyűlés! A lakások értékesítéséből származó bevétel lett forrásként megjelölve, mely ellentétes az 1993. évi törvénnyel, miszerint a lakóépületben levő lakások elidegenítéséből származó bevételek csak az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek felújítására, és az azzal együtt végzett korszerűsítésre, új lakásépítésre, kényszerbérlet felszámolására használhatók fel. A "Kiskatély"-ban voltak lakások kialakítva, de a bérlők kiköltöztetésre kerültek, tehát az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás célú bérlemények bérleti díjbevételéből, illetőleg értékesítéséből oldható meg a forrás biztosítása. 25 Suhai Sándor; Az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás célú bérlemények bérleti díjbevételéből, illetve értékesítéséből kamatmentesen kölcsönvehetünk, de természetesen vissza kell az összeget rendelni (pl. a privatizációs bevételből). Dr. Kerekes József; Döntöttünk-e arról, hogy a határozat tartalmazza a forrás biztosítását a felújítási alapból? Suhai Sándor: Arról döntöttünk, hogy mi lehet a forrása annak a bizonyos 8 millió forintnak? Forrása a lakáseladásból képződő alap, de kölcsönről van szó, tehát ezt vissza kell rendelni. Dr. Kerekes József: így szól a határozat? Dr. Takács Anikó: Nem így lett megszavazva, ezért kell újra szavazni. Suhai Sándor: A határozati javaslatot ki kellene egészíteni azzal, hogy "visszapótlási kötelezettséggel". Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat kiegészüljön a "visszapótlási kötelezettséggel", kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 171/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kiskastély (Nagykanizsa Erzsébet tér 14-15. sz.) felújításának beruházási programját a melléklet alapján elfogadja. A felújítási, beruházási költsége 43.092 eFt. A 8.063 eFt többletigény forrása a bérlakások értékesítéséből származó - 1996. évet terhelő visszapótlási kötelezettséggel igénybevett bevétel. Határidő: 1997. május 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kámán László intézményvezető 22.) Javaslat a Rozgonyi u. 1. számú lakóépület beruházási programjának módosítására (írásban) Előadó: Kámán László Ingatlankezelési Intézmény vezetője Kámán László: A közgyűlés 1995-ben a 182/1995. számú határozatával döntött a Rozgonyi 1. sz. épület felújításáról, ennek megfelelően a beruházási programot 110 millió Ft-tal fogadta el. Az épület pályáztatása 1995. évben megtörtént, a kért határidő 1997. május végéről 1997. január 31-re módosult, mely természetesen a beruházási programban megjelent összegeket, a felhasználásra került összegeket megváltoztatta, a beruházási 26 programot emiatt is kell módosítani. Módosítani kell a beruházási programot azért is, mert az épület pincéje és földszintje egy légtérben került volna értékesítésre, de a Vagyonggazdálkodási Csoport így szerkezetkészen nem tudta értékesíteni az ingatlannak ezt a részét. Az építkezés folyamán lehetőség van arra, hogy a pincét szerkezetkészen megfelelő lejáróval, és a földszinten az egy légterű értékesítés helyett hat kis üzlet kialakítását megtervezzük, amely után értékesíthető. A Vagyonggazdálkodási Csoport július 15-ével az épület földszintjét, a kis üzleteket meghirdette. A tervezési díjból 380 eFt vissza lett tartva, ebből lett megtervezve később a pince és a földszint, és az értékesítés e tervrajzok alapján történik. A földszinten hat kis üzlet kialakítása többletköltséget jelent és a pincébe is bizonyos munkálatokat el kell végezni. Ismertetem a többletköltségeket: építőmesteri és szakipari munkák 6.545 eFt, épületgépészeti és villanyszerelési munkák 3.600 eFt, továbbá költségtérítések 390 eFt, összesen 10.221 eFt. Ezek a munkálatok a válaszfalakra (vakolat nélkül), kéményre, vízre, gázra, a földszinten a hat bejárati ajtó kialakítására, a pincében egy melegkonyhás étterem létrehozására, és a lejárat megépítésére irányulnak. Suhai Sándor: A Rozgonyi u. 1. sz. épület felújításához 10 millió Ft plusz előirányzatot kér az IKI igazgatója, mely forrásoldalát meg kell jelölni. Beznicza Miklós: Létezik egy lakásértékesítés elszámolási számla, amelynek egyenlege 0-a kell, hogy legyen. Igénybe lehet venni ebből összeget, hiszen az 1996-os költségvetés szerint a visszapótlási kötelezettség 1996-ban 73.200 eFt. Ezek a lakásértékesítésből befolyt bevételek, illetve a lakás fenntartása fordított kiadások és felújítások lehetnek. Ha a bevételek meghaladják ennek kiadásait, akkor igénybe lehet venni kamatmentesen és használható december 31-ig. A Rozgonyi 1. sz. épülettel kapcsolatban a 112/1995, és a 182/1995. számú határozatok kimondják, hogy a Rozgonyi 1. sz. épület felújításának fedezete a lakásértékesítéséből származó bevétel. Ez a bevétel az 1996. évi költségvetésben 120 millió Ft-ra van prognosztizálva. Lehet ezt a lakásértékesítési bevételt túlteljesíteni, ez már kb. 6 millió Ft-tal túl van teljesítve májusig. Fontos, hogy olyan lakások is értékesítésre kerülnek, amelyeknek bevétele a bruttó elszámolás miatt megjelenik náluk bevételként, de 50 vagy 70%-át át kell adni a vevőkijelölési joggal rendelkező szervnek (Rendőrség, Honvédség, Határőrség). A prognosztizált év végi bevételi többlet bruttó elszámolás alapján a 120 millió Ft helyett lesz 180 millió Ft nagyságrendű. Ebből 10 millió Ft-ot lekötöttünk, mert eldöntötte a testület, hogy visszaforgatja a "Kiskastély"-ra - hiszen lesz benne lakás -, akkor még van egy 50 millió Ft lehetőség, ha tudja hozni az IKI ezt a többletet. A Rozgonyi 1. sz. épület fedezete eredeti elképzelés szerint az ott értékesített üzletekből befolyó bevétel 60 millió Ft-ja. Szerepel ez az eredeti költségvetési előirányzatban, de nincs mellérendelve ennek a kiadási része. Ha a Rozgonyi 1. sz. épületnél az 50 millió Ft megmaradt részt behozzuk a Rozgonyi 1. fedezeteként, akkor hozzá kell nyúljunk a céltartalékba elhelyezett 1996. évi lakásértékesítéséből befolyt bevétel elkülönített 20 milliójához. A privatizációs 27 bevétel egész évre lekötött kamatmennyisége már elúszott, ez 24 millió Ft, és még mindig van egy 17 millió Ft-os hiány, hogy finanszírozni tudjuk a Rozgonyi 1. 111 millió Ft-os kiadási előirányzatát. Ez a 11 millió Ft-os hiány, ha szerencsénk van, akkor az értékpapír értékesítés kamataiból befolyik, vagy a privatizációs bevételből. Az előző közgyűlésen 11 millió Ft kamatbevételi többletet visszaforgattunk a Kjt. vonzataként jelentkező oktatásra és egészségügyre. Még ha 17 millió Ft-ot erre ráteszünk, akkor 28 millió Ft-os kamatbevételnek kell befolyni, mert a 11 millió Ft a Kjt. vonzataként elment, a 17 millió Ft maradt. Ha ez a 17 millió Ft nem folyik be, akkor alternatív lehetőség, hogy a privatizációs bevételből kell ezt biztosítani, hogy a Rozgonyi 1. sz. épület 111 millió Ft-os kiadási előirányzata teljesüljön. Tarnóczky Attila: Hiányolom, hogy megjelennek különböző többletköltségeket tartalmazó előterjesztések anélkül, hogy annak a fedezete említésre kerülne. Véleményem szerint minden ilyen előterjesztés esetén a hivatal, vagy az illetékes bizottság készítsen kimutatást arról, hogy a megjelölt forrás tartalmaz-e elegendő összeget. Kérem a határozati javaslat kijavítását, hiszen nem 10.201 eFt a módosított beruházási költség, hanem +10.201 eFt. Suhai Sándor: A jövőben is vigyázni fogunk arra, hogy a privatizációs bevételek terhére kötelezettséget ne vállaljunk. A közgyűlés még nem döntött arról, hogy mennyi a privatizációs bevétel, és annak felosztásáról sem. Terveink szerint szeptemberben, legkésőbb októberben tájékoztatjuk a közgyűlést a bevételről és különböző javaslatokat a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal együtt kimunkálva a testület elé terjesztünk felhasználásra. Magyar József: A hulladéklerakóra már 32 millió Ft be van állítva, pedig még azt sem tudjuk, hogy hol kell felépíteni, és még pályázatokat, tanulmányokat is kell készíteni. Javasolom vizsgáljuk meg, hogy a betervezett beruházásaink hogyan állnak. Úgy tudom, hogy 60 millió Ft volt beállítva bevételként a Rozgonyi utca 1. sz. épület eladásából. Van-e realitása ennek a 60 milliónak? Kálócziné Éberling Márta: Előzetes számításaink szerint a földszinten várhatóan valamennyi kis üzlet eladásra kerül, ami az árat és az alapterületet figyelembe véve 32 millió Ft-os bevételt jelentene. A pályázat beadási határideje július 15, és július 25-én bírálják el a pályázatokat, azt követően tájékoztatni fogjuk a közgyűlést, hogy a 60 millió Ft-os bevétel mennyire reális, vagy csak a földszinti üzletek eladásából származó bevétellel lehet az idén számolni. Kalmár István: Problémát okoz, hogy az előterjesztések olyan formában kerülnek a bizottság elé, hogy a szakosztály azt nem véleményezi, és nem ad ötleteket, javaslatokat a forrásra. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta az előterjesztést. Nem tudjuk, hogy milyen megfontolásokból került az ütemezés ilyen formában meghatározásra, illetve ennek 28 függvényében miért kellett olyan kiviteli szerződést kötni, ami azt eredményezi, hogy a beruházási program olyan módon is módosul, hogy 29.805 eFt-tal nő a 1996. évi kötelezettség. Elmondhatom, hogy a költségvetésben azok a tételek, amelyek az idei évben pluszként jelentkeznek, a következő évben nem fognak terhet jelenteni. A Kiskastély programja jövőre ezzel a 29.805 eFt-tal - a Rozgonyi u. 1. beruházási programja okán - kevesebb lesz. Suhai Sándor: Pontosítanunk kell azt, hogy a 10 millió forint nem a végösszege a beruházásnak. A módosítás a pluszigényre vonatkozik. Aki elfogadja az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 172/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Rozgonyi u. 1. sz. épület felújításának beruházási programját a mellékelt beruházási program szerint módosítja. A felújítás módosított beruházási költsége +10.201 eFt. Határidő: 1997. január 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kámán László intézményvezető 23.) Előterjesztés a Rozgonyi u. 4. szám alatti ingatlan telekkiegészítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Egy korábbi adás-vétel kapcsán nem tisztázott 5 m terület sorsa, e telekkiegészítésről kell most döntenünk. A kb. 5 m szélességű földsávot senki nem vette észre, hogy tulajdonjogilag, telekkönyvileg a szomszédos házhoz tartozik. A vállalkozó, a szakbizottság faltól-falig beépítéssel kezelte a Rozgonyi u. 4. sz. alatti ingatlant. Miután az adás-vételi szerződés megköttetett, a vételár kifizetésre került kiderült, hogy a megvásárolt terület mintegy 5 m-rel a szomszédos ház tűzfala előtt véget ér. Célszerűnek látszik rendezni ennek a földcsíknak a sorsát annál is inkább, mert a beépítés e nélkül nagyon körülményes. A közgyűlésnek olyan megkötése van a vállalkozóval szemben, ami szolgalmi jogot, szabad átjárást biztosít, most már a múltkori alkalommal pontosítottak szerint. A határozati javaslat 3 lehetőséget tartalmaz: a.) A vevő vásárolja meg telekkiegészítés címén a területet a 10.000 Ft/m2 belvárosban elfogadható áron. Kb. ez 1.060 eFt kiadást jelent, b.) 50%-kal csökkentsük ezt az árat, tekintetbe véve a 29 körülményeket, másrészt azt, hogy ezen a földsávon egy átjárót kell biztosítani, c.) Az eladó és a vevó közötti tárgyalásokra tekintettel, térítésmentesen kapja meg a területet a vállalkozó. Mint előterjesztő, a b.) változatot tartom elfogadhatónak. Balogh Tibor: Az előterjesztésben a hivatal elismeri, hogy hibát követett el, ugyanakkor a jegyzőnek átadott a vállalkozó által két képviselőnek írt beadvány kommentálva a Kanizsa újságban azt eredményezte, hogy a hivatal felelőssége teljes mértékben háttérbe szorult. Javasolom, hogy a c.) pontot fogadja el a közgyűlés. A tervezés során faltól-falig terveztettek és a faltól-falig tervezett területből kértük a 3,5 m átjáró biztosítását. Felvetődik az a kérdés, hogy a tervezések idején nem derült ki, hogy ott tulajdonképpen 5 m áll rendelkezésre az önkormányzatnak? Suhai Sándor: A felelősség kettős, ha valaki valamit megvesz, akkor megnézi hogy telekkönyvileg mekkorát vesz. A saját felelősséget elismerhetjük, más felelősségét pedig bizonyítanunk kell, de ez nem a napirend témája. Dr. Kerekes József: Kérdezem, hogy az 1165 hrsz-ú ingatlan ténylegesen hány m2 , 396 m2 vagy annál kisebb? Kálócziné Éberling Márta: Az 1765 hrsz. elírás, 1165 a Rozgonyi u. 4. sz. alatti ingatlan helyrajzi száma, és 390 m2 a terület nagysága. Az eredeti előterjesztésben a helyrajzi szám és a négyzetméter is elírásra került. Dr. Kerekes József: A szerződésben 1765 hrsz-ú ingatlan szerepel, melyet eladtunk, de egész mást akart a vevó megvenni. Az 5 m szélesség, ami a faltól-falig területből adódik, jóval több mint 6 m2 . A vevő annak idején a Hevesi-Zemplén utcák sarkán lévő területre vételi ajánlatot tett a közgyűlésnek, és ennek érdemi elbírálása előtt elkezdett tervezni. Építési engedélyt nem kapott, ebből adódó kárát igényelte a közgyűléstől. Felajánlottuk neki a szóbanforgó ingatlant, és felhívtuk figyelmét arra, hogy számolnia kell a pincével, átjáró biztosításával, módosított beépítési terv szerint építkezéssel. A vevő újból elkészítette a terveit, amely faltól-falig készült. Kiderült, hogy a kérdéses ingatlan mégsem terjed addig a területig, ameddig a tervét készítette. A vállalkozó tendenciózusan próbálja az önkormányzatot olyan helyzetbe hozni, hogy 6 minél kedvezőbb pozícióban jusson ingatlanhoz. A határozati javaslat egyik változatát sem támogatom. Ha a 396 m2 helyett csak 390 m2 van, akkor 6 m2-t vegyünk a másik ingatlanból. Suhai Sándor: Lehetnek feltételezéseink, de a nyilvánosság előtt ügyeljünk arra, hogy személyiségi jogokat ne sértsünk. Tarnóczky Attila: Értelmezésem szerint a javaslat úgy szólt annak idején, hogy a vállalkozónak eladjuk faltól-falig a területet. Kiderült ezután, hogy valahány m-es sávot megtakarítottunk. Egy vevőnek meg kell néznie a Földhivatalban, hogy mit vásárol meg. A hivatalnak kötelessége, hogy az eladandó ingatlan a valóságnak 30 megfelelő állapotban kerüljön előterjesztésre. Úgy érzem, hogy nem így történt. Álláspontom az, hogy Papp Győzőt a c.) változat szerint - az eredeti helyzetnek megfelelő állapotba kell döntésünkkel hozni. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság is ezzel értett egyet. A napirendhez mellékelni kellett volna az annak idején testület elé került anyagot, mert az a perdöntő. Felhívom a figyelmet a szerződés-tervezet 2. pontjára, amely arról szól, hogy a megvett ingatlanon átjárást kell biztosítani a Múzeum tér felé. Arról van szó, hogy 5 métert nem adunk el és a megmaradó részen még átjárást is kell biztosítani? Javaslom, hogy a harmadik változatot fogadja el a testület. Magyar József: A közgyűlés 496 m2 területet adott el a vállalkozónak 8.064 Ft/m2 áron. Kiderült, hogy ez nem így van, mert ez egy másik helyrajzi számhoz tartozik, ezért lett a 8.064 Ft/m2-bői 10.256 Ft/m2, melyet elfogadhatatlannak tartok. Egyetértek Tarnóczky képviselővel hogy faltól-falig adtuk el a területre, melyre bizonyíték az átjáró. Véleményem szerint az ingatlan ára 8.064 Ft/m2. A vállalkozó pedig 4 millió forintot fizetett a 3.145 eFt helyett. Nem értek egyet Dr. Kerekes képviselővel, mert nem lettek feltárva a részletek. Ha valaki tudja, hogy a "Bolhásmozi" alatt mi van, és milyen különítmény végezte a bontást, akkor tudhatjuk azt is, hogy a vállalkozónak - aki megvette - nagyon sok pénzt kell beinvesztálnia, ha építkezni akar. A városnak nem mindegy, hogy a Múzeum tér belső területén mi történik. Állandóan halasztgatjuk az ügyet ahelyett, hogy a minél előbbi megoldásra törekednénk. Ha figyelembe vesszük, hogy 6.000 Ft/m2 áron adtuk el az OTP-nek azt a telket, amely fent van a Hevesinél, akkor nem egészen vállalkozás barát módon jártunk el. Ha veszek egy használt gépkocsit a piacon, akkor elmegyek a Rendőrségre, utánnanézek. Ezzel szemben, ha egy város önkormányzatával kötök üzletet, akkor nem megyek el a Földhivatalhoz, mert hiszek az ökormányzatnak. Javasolom, hogy a c.) változatot fogadja el a testület. Bicsák Miklós: Javasolom, hogy a c.) változat kerüljön elfogadásra, és remélem, hogy a Múzeum tér és környékének helyzete is rendeződni fog. Palotás Tibor: Az elhangzott felszólalások tévesek. Papp Győző jó szakember, tudja, hogy mit és miért vásárol meg. Azt is tudta, hogy a 396 m2 mekkora, és hogy az önkormányzat 10.000 Ft/m2 áron számolta ki a telep vételárát. Tudnia kellett, hogy azzal a feltétellel adtuk el a területet, hogy átjárót kell biztosítani. Nem haszontalan terület az átjáró, hiszen beépítésre kerül. A vállalkozó elfogadta a feltételeket, kifizette a vételárat. Két telekről van szó, egy 390 m2-es és egy másik területről, amelyet senki sem fizetett ki, de rárajzolta a házat. Valakik nem vették észre, hogy a ház rá van rajzolva, ezért Papp Győző kérése az, hogy tegyünk valamit, mert a ház nem fér el a 396 m2-en. Egyértelműen azért nem fér rá, mert a másik területre is rárajzolták. Javasolom, hogy ab.) változatot fogadja el a testület. Czobor Zoltán; Javasolom, hogy kérdezzük meg a vállalkozót, mert a véleményünket befolyásolhatja. Kálócziné Éberling Márta: Elismerem, hogy csoportunk az anyag előkészítésénél hibát követett el. Nem ellenőrizte le azokat az adatokat, amit egy adás-vételi szerződés, illetve egy előterjesztés elkészítésénél meg kellett volna tenni. Mentségünkre szolgáljon, hogy kollégáim - én éppen akkor nem dolgoztam - pénteken 10.00 órakor kaptak megbízást arra, hogy a vasárnapi rendkívüli közgyűlésre készítsék el az előterjesztést. Az adás-vételi szerződésben nem 1765, hanem 1165. hrsz-ú ingatlan szerepelt, a terület nagysága 6 m-rel több, mert 396 m2 van az adásvételi szerződésben, ami hibás. Idézek az adás-vételi szerződésből: "Az ingatlan alatt található régi közművek elhelyezkedéséről és állapotáról eladó semminemű információval nem rendelkezik az esetleges kiváltások költségei vevőt terhelik. Vevő tudomásul veszi, hogy az 1. pontban írt ingatlan D-i határán található 6 db garázs tulajdonosával eladó a garázsok elbontásáról nem tudott megegyezni, ezért az ingatlan beépítése során azokat megmaradónak kell tekinteni. A szóban forgó garázsok megléte miatt vevő értékcsökkenés címén az eladóval szemben kárigénnyel nem léphet fel." Sok olyat tartalmaz az adás-vételi szerződés, amit később a vállalkozó a testülethez írt levelében kifogásolt. A hibát korrigálni kell, ugyanis a beépítési tervet nem tudja elkészíteni a vállalkozó, hogyha a 106 m2-hez nem jut hozzá. Legegyszerűbb módja ennek az, ha a Rozgonyi u. 2. sz. alatti ingatlan területéből a ház faláig megvásárolhatja ezt a területet. Magyar képviselőnek válaszolom, az akkori előterjesztésben szerepelt, hogy 10.101 forintos m2 áron vásárolta meg Papp Győző a területet és nem 496 m2-t, hanem 396 m2-t. Papp Gy5z5: Az ügy előzményeit mondanám el. A rendezési terv háztól-házig megoldást tartalmazott és az én tervem is. A Vagyongazdálkodási Csoport is ennek megfelelően készítette az előterjesztést. Mint jóhiszemű vásárló ennek alapján megkötöttem a szerződést a Polgármesteri Hivatallal. Tudomásomra hozta a hivatal, hogy milyen körülmények között lehet ide építeni, melyet tudomásul vettem és aláírtam. Azért írtam alá jóhiszeműen, mert tudtam, hogy háztól-házig veszem meg a területet. Az 1995. szeptember 19-i megállapodásból idézek, melyen a város vezetői részt vettek: "A Polgármesteri Hivatal vállalja, hogy legkésőbb 1995. november 15-ig nyilatkozik, illetve közgyűlés elé viszi a beruházás ügyét." Megkaptam a három alternatívát a Polgármesteri Hivataltól. Hozzám legközelebb természetesen a c.) variáció áll, ugyanis én mint jóhiszemű vásárló háztól-házig vettem meg a területet. E területért most felajánlok 10-100 eFt közötti összeget, hogy mégis megvegyem azt a területet, amit egyszer már jóhiszeműen megvettem. Mindenesetre az sérti vállalkozói mivoltomat, amikor olyan szerződéstervezetet kapok kézhez: a szanálandó garázsokkal kapcsolatban a hivatal a garázstulajdonosokkal nem tudott megállapodni, ezért Papp Győzőnek azokat a szanálási jogokat átruházza". Ha a közgyűlésnek tetszik ez a garázssor, akkor nem bontom le, hiszen a garázstulajdonosok előbb szereztek jogokat mint én. 1995. szeptember 19-től kezdődtek a tárgyalások - 32 összesen öt tárgyalást folytattam le az illetékesekkel az előzetes jegyzőkönyvek rögzítése nem történt meg. Amikor a telket kompenzáció címén megkaptam, akkor már 6 millió forintos ráfizetésem volt a második területtel kapcsolatban. A város érdekében - a testületre való tekintettel - a kompenczációt majdnem elfogadtam. A szerződés aláírása után kezdődtek a különböző előírások és szankciók, amelyek csak személyemet helyezték hátrányba. Úgy érzem a személyemmel lehet gond, mert nem hiszem, hogy ilyet mással is megtennének. Két javaslatom van. Egyrészt a c.) változatot tartom elfogadhatónak, másrészt 10-100 eFt között hajlandó vagyok még egyszer megvenni a területet. Nem állok el az üzlettől, mert kárt meg kell téríttetnem. Ha az OTP partnere az önkormányzatnak és én nem, akkor a partner 7.000 Ft-ot adott egy m2-ért, a nem partner 15.000 Ft-ot ad egy m2 területért. Aki az önkormányzatnak partnere az 1.330 eFt-ért ad el egy garázst, amit én 800 eFt-ért tudtam volna adni. A Kórház u. 12. sz. alatti építésnél az OTP 82 eFt/m2-ért adja a lakásokat, melyet én kihoztam volna 75 eFt-ból. Addig bántjuk a vállalkozót, amíg ezt az árszinten el nem éri, hogy ne legyen versenyképes? Suhai Sándor: Én a vállalkozó úrra is értettem azt az óvó mondatomat, hogy vigyázzunk, az egyéni feltételezéseinknek ne úgy adjunk hangot, mintha azok tények lennének. Béres Márton: A vita nem alkalmas döntéshozatalra, annál is inkább mert az osztályvezetőnő által felolvasott szerződés nem egyezik azzal, ami a testület előtt van. Véleményem szerint a szerződés az egyetlen célravezető, elemezendő kötelezettségvállalás, amely pontos kiutat mutathatna a jelenlegi helyzet feloldására úgy, hogy a közgyűlés, illetve a hivatal szerzett jogai, és a vállalkozó eddig elért jogai ne sérüljenek. Javasolom az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tartalmilag elemezze a keletkezett iratokat, foglaljon állást. Suhai Sándor: Aki egyetért Béres Márton képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. Tarnóczky Attila: Nem értek egyet Palotás képviselővel. Véleményem szerint a c.) változatot kell elfogadni. Czobor Zoltán: Egyetértek a polgármester javaslatával. Az ezzel kapcsolatos korábbi előterjesztést, az elidegenítésre vonatkozó javaslatot támogattam. A vállalkozó biztosan hibázott, hiszen elképzelhetetlen számomra, hogy valaki megvegyen egy területet a földhivatali térképkivonat megtekintése nélkül. Mi is hibáztunk, mert mi sem vettük észre, hogy nem erről a területről van szó. Ebben az értelemben jogos a vállalkozó észrevétele. Véleményem szerint méltányosságot kell gyakorolni, emiatt támogatom a b.) változatot. 33 Röst János: Papp Győző javasolt egy módosítást. Suhai Sándor: A vállalkozó ajánlatot tehet, de módosító javaslatot nem. Röst János: Ebben az esetben javasolom a 100 eFt-ot. Suhai Sándor: Lezártam a vitát, csak ügyrendi kérdésben kérhet szót a képviselő. Aki egyetért a határozati javaslat a.) variációjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a a.) variációt nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat b.) pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 173/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. szám alatti, 1166 hrsz-ú ingatlan területéből 106 m2-t telekkiegészítés címén - tekintettel az átjárási szolgalmi joggal - 5.000 Ft/m2 áron Papp Győző Nagykanizsa, Tavasz u. 23/a. szám alatti lakos részére értékesít. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 24.) Tájékoztató jelentés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 1994. és 1995. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről (írásban) Előadó: Kalmár István a Pénzügyi Bizottság tagja Kalmár István: A Pénzügyi Bizottság a Polgármesteri Hivatal 1994. és 1995. évi gazdálkodását ellenőrizte, erről összefoglaló jelentést készített. A bizottság nem rendelkezik olyan jogosítványokkal, szakmai tapasztalatokkal, mint az Állami Számvevőszék, éppen ezért a teljesség igényével nem tudunk fellépni. A jelentésbe többszöri konzultáció eredményeként kerültek be a megállapítások. A cél az volt, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek a jogszabályi vagy egyéb előírásoknak a be nem tartásából következtek. A 34 vizsgálatnak nem az volt a célja, hogy a hivatalban dolgozó szakemberek munkáját értékeljük. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem minden területen van meg a hivatalnak a megfelelő szakembergárdája. Köteles Józsefné: A jelentésben foglaltakat megalapozottnak tartom. Az általunk feltárt hiányosságok nem súlyosak, többnyire formai hibákat fedeztünk fel. Az önkormányzatnak 30 intézménye van, akik részletes szöveges indoklást készítenek a tervezési munkát alátámasztva, hiszen a megfelelő szakosztályok csak így tudják elbírálni hogy az egyes összegek szükségesek-e. Kérem a testületet, segítsék abban a Pénzügyi Bizottságot, hogy a hivatalban is kelljen részletes szöveges indoklást készíteni, hiszen ez a döntéshozatalnál nélkülözhetetlen. Részemről a legsúlyosabb kifogást ez jelenti. Amennyiben a Gazdasági Osztály dolgozói létszáma olyan alacsony, hogy ez nagyobb volumenű munkát igényel, akkor erre megoldást kell találni. Az anyagban a főfoglalkozású dolgozók létszám és béradatait tartalmazó táblázat található, mely reális adatokat tartalmaz, de a reagálás nem lett ehhez igazítva. A tervezés megalapozottságát a személyi juttatásoknál nem tudom megindokolni. A táblázatban lévő számok alapján lehet következtetést levonni. Hiányosságként jelentkezett, hogy a dolgozóknak adott étkezési utalvány számlájánál nem hivatkozik a Gazdasági Osztály arra, hogy szigorú számadásba vette. A probléma nem az, hogy nincs az átvételről elismervény. Szigorú számadási nyomtatványként kezelik az étkezési utalványokat, arról részletes átvételi elismervénnyel rendelkeznek, viszont a számlára - ahol a több száz ezer forint értékű vásárlás történik -, amikor az analitikus nyilvántartó átveszi a számla alapján a bizonyos számú étkezési utalványt, akkor írja rá, hogy átvettem ilyen és ilyen szám alatt, nyilvántartásba vettem, vagy csatolja mellé az átvételeket. Megbeszéltük a pénztárossal, hogy ezután a banki bizonylatra történik a ráírás. A reklámtáblák gyártásánál - melyet a pártok reklámozási célra használták fe - a pénz útját teljesen le kell dokumentálni. A Szociális Foglalkoztatónak adott 5 millió forintnál kifogásoltuk, hogy nincs érvényesítve és utalványozva. Később az osztályvezető megmutatta a megállapodást, ezért az előterjesztés ezt nem is tartalmazza, de a válaszban viszont benne található. A céljutalmak kifizetésénél sem az a probléma, hogy a jegyző elrendelése nincs a céljutalom okmányra rávezetve, hanem az, hogy nincs megjelölve a cél. Kérem, hogy ezután minden cél jutalom mellé tüntessék ezt fel. A számlatükröt nem módosították a hivatalban, a válaszban úgy néz ki, mintha ez megtörtént volna. Ettől még a munka a törvényi előírásoknak megfelelően történt. Ha az intézmények nem naprakészen vezetik a számlarendjüket, akkor a revizorok náluk is feljegyzik. Csak a számlatükröt, a számlaszámos részt aktualizálták évről-évre, magát a számlarendet nem módosították 1992. óta. A banki átutalás visszajövő példányát használja a hivatal utalvány rendeletként. A hibát az időrendi sorrendben látom, amikor a pénzt már elutalták, leemelték a számláról, tehát teljesedett a kiadás, azután utalványozzák és azután 35 ellenjegyzik. Úgy gondolom, hogy ezt előtte kellene megtenni. A banki átutalások hiányosak, az utalványrendeletnek való megfeleltetése hiányos, mert ott van a banki átutalás és nincs rajta az "utalványrendelet" szót tartalmazó bélyegző. A volt osztályvezető ígéretet tett ennek pótlására. Az aláírásokhoz nem minden esetben kerül oda, hogy ki az utalványozó és ki az ellenjegyző. A két pénzügyi teljesítést igazoló vezető embernek az aláírása szerepel rajta, hogy leemelhetik valóban a számláról, teljesedhet a kiadás, de ebből nem derül ki, hogy ki az utalványozó és ki az ellenjegyző. A hivatal jelentésében a tárgyi eszközök vásárlásánál nem az a probléma, hogy beruházásra viszik. Főkönyvi számlára kerül és tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapon nyilvántartásba veszik szabályosan, de emellé nem állítják ki az állománybavételi bizonylatot. Osztályvezető megígérte, hogy ezután kiállítják, a számviteli törvény is előírja ezt a kötelezettséget. Átfogó ellenőrzésre nem volt idő, mert ha a Polgármesteri Hivatal gazdálkodását nem szúrópróba szerűen ellenőrizzük, hanem átfogóan, komplexen, az kb. 3 embernek 3 hetet vett volna igénybe. Tulajdonképpen egyszerű hiányosságok merültek fel, amelyek mindenütt előfordulhatnak, és pótolhatóak. Dr. Takács Anikó: Köszönöm az észrevételeiket, a hiányosságokra a jövőben jobban odafigyelünk. Suhai Sándor: A Pénzügyi Bizottságnak joga és kötelessége ellenőrizni a Polgármesteri Hivatal gazdálkodását, amelyet úgy kell felfognunk mint egy klasszikus revíziós vizsgálatot valamely intézményben. Figyelembe kell venni azt, hogy olyan évet vizsgáltak, ahol más volt a városvezetés, és olyan gazdasági vezető munkáját vizsgálták, aki azóta már nem gazdasági vezető. Megköszönjük az észrevételeket, és megpróbálunk úgy dolgozni, hogy kevesebb hiba történjen. Dr. Kerekes József: Tekintettel arra, hogy a jegyző nem cáfolja a Pénzügyi Bizottság észrevételeit, megállapításait, így azokat én tényként fogadom el. A vizsgálat megállapítja, hogy a vezető jutalmazása két alapítványon keresztül történt. Miért csak vezetői jutalmakat fizettették ki a KESFLÓ alapítványon keresztül? A KESFLÓ alapítvány szolgáltatásait más vonatkozásban is igénybevette-e a Polgármesteri Hivatal, vagy csak a vezetői jutalmazásra? Kezdeményezett-e a jegyző, polgármester felelősségrevonást késedelmi pótlék (járulék különbözet stb.) fizetése miatt, ha igen, akkor jelenleg hol tart az ügy? Becznicza Miklós: Az APEH ügy 1991-92. évet érinti, az Ady E. u. 4-6. sz. ingatlan értékesítésével kapcsolatosan. Az OTP (Ady u. 6.) felé történt értékesítés 2 db üzlet 4 millió forint értékben, melynek ÁFA tartalma 1 millió forint. Az APEH is elismerte, hogy a telek és felépítmény további része 8 millió forint, amely az akkori ÁFA törvény szerint 0 kulcsos. Viszont volt a 99/1991. sz. határozat - amely félkész állapotú ingatlanok értékesítéséről szólt -, mely meghozatalakor már megkezdődött az épület felújítása, elkészültek az úgynevezett földszinti tartópillérek. 36 Az IKKV akkor ezt rögzítette, sőt nyilvános versenytárgyaláson helyiségek lettek értékesítve. Nem volt összhangban a közgyűlési határozat a kiállított számlával. Az APEH az építményre megállapított 0 kulccsal nem értett egyet, mivel félkész állapotú építmény volt, és nem lehetett felépítményként eladni az OTP felé. Észrevételezték az Ady E. u. 4. alatti lakásokat, melyeknél 1., 2., 3., 4. számú tetőszerkezetű lakásokat 0 kulccsal, a földszintieket pedig 25%-kal adták el. A közgyűlési határozat kikötötte, hogy építési telkekként kellett volna eladni, amikor észrevették a hibát, akkor módosításra is kerültek építési telekként. Az APEH ezt már nem tudta elfogadni, mert szerinte ez nem építési telek, hiszen a tetőtér is 25%-os lakáseladási üzletrészként került eladásra. Egy APEH témára szeretnék reagálni, amelynek 5.700 ezer forint volt a vonzata, az való igaz, hogy sem kára, sem haszna nem volt az önkormányzatnak. Az 1993. november 18-án kötött megállapodás az akkori alpolgármester és a Nagykanizsai Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat között jött létre a Bagolai szeméttelep égésének megszüntetésére, az összeg nagysága 22.800 eFt + ÁFA. Az átutalt összeg nem tartalmazza az ÁFÁ-t, de a megállapodás első része igen, melyet az APEH kifogásolt. Azért nem tartalmazta az ÁFÁ-t, mert az átvevő a költségvetésből visszaigényelheti. Ha nem kap valaki forgalmi adót, akkor nem is igényelheti vissza. Tehát nem tudta visszaigényelni. Jegyzőkönyv a városgazdálkodásra tőlünk nem került - hogy is kerülhetett volna - amikor ez nullszaldós tétel volt. Az APEH szerint, ha ezt az önkormányzat megfizeti a városgazdálkodásnak, akkor ezt az önkormányzat visszaigényelheti. Suhai Sándor: Kerekes képviselőnek válaszolom, hogy a KESFLÓ Alapítványnak van egy oktatási továbbképzési címen adott támogatása, és van egy hitelkonstrukciója. A hitelkonstrukcióval nem foglalkoztunk, mint kiderült, hiszen nem is volt szabályos, így az APEH ezt nem is fogadta el. Az osztályvezetők részesültek ilyen formában jutalomban a polgármester kivételével. A polgármester természetesen csak a közgyűléstől kaphat jutalmat, mely tavaly sem szerepelt napirenden. Nemcsak a vezetők kaptak jutalmat, hanem pl. a hídavatáson is adtam át két vagy három dolgozónak jutalmat. Tulajdonképpen nem is jutalom, hanem oktatási, továbbképzési rendszernek valamilyen formátumú visszatérítése, ami még szabályos. Javasolom, hogy ne egy-egy kérdés felvetésével foglalkozzunk, hanem abban foglaljon állást a testület, hogy kezeljük ezt revíziós jegyzőkönyv formátumaként, és erre megfelelően reagáljon a Gazdasági Osztály, ne egy mellékletként a jelentéssel, hanem realizálási záradékkal, intézkedési tervvel. Magyar József: A Pénzügyi Bizottságnak és a hivatalnak el kellett volna készítenie az intézkedési tervet, amelyet tájékoztatásul az anyaghoz lehetett volna csatolni. Javasolom, hogy zárjuk le a vitát. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy zárjuk le a vitát, kérem szavazzon. 37 A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy kezeljük reviziós jelentésként, realizálási záradékkal és intézkedési tervvel zárjuk le a jelentést, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 174/1996. számú határozat; Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 1994. és 1995. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentést, valamint a jegyző által az ellenőrzés megállapításaira tett észrevételeit elfogadja, azt realizálási záradékként kezeli, mely tartalmazza a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket (intézkedési terv). Utasltja a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 199 6. december 31. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző 25.) Javaslat minta-lakóegyüttes építésének az előkészítésére (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Suhai Sándor: Aki elfogadja az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 175/1996. számú határozat; Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által kezdeményezett "minta-lakóegyüttes" ötletével egyetért, annak megvalósítását támogatja. Meg kell vizsgálni a kedvezményes (ingyenes) területbiztosítás lehetőségeit és a megvalósítás, az építés szervezeti/szervezési formájára javaslatot kell kidolgozni. 38 Az igények és lehetőségek összehangolása érdekében felkéri a polgármestert, hogy a hivatal útján Nagykanizsa Megyei Jogú Város elhatározásával a lehetséges partnereket megyék, megyei jogú városok - keresse meg és annak eredményéről az illetékes bizottságokat tájékoztassa. A felmérés eredményétől függően tegye meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy a tervező munka elinduljon. Egyidejűleg gondoskodni kell az Északkeleti Városrész Részletes Rendezési Terve módosításáról. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 26.) Kelemen Z. Pál és Marton István képviselők önálló indítványa (írásban) Suhai Sándor: Javasolom, helyezzük bizottsági szakaszba az indítványt, és utánna kerüljön a közgyűlés elé tárgyalásra. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 176/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kelemen Z. Pál és Marton István képviselők önálló indítványában foglaltakkal egyetért, felkéri a Polgármesteri Hivatalt, valamint az illetékes bizottságokat, hogy készítsék elő a 2/1996. (II. 6.) sz. rendelet módosítását. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző illetékes bizottságok elnökei 27.) Tarnóczky Attila képviselő önálló indítványa (írásban) Suhai Sándor: Közmeghallgatási témára hivatkozva kéri a képviselő a felvett téma megvizsgálását. Javaslom, helyezzük bizottsági szakaszba az indítványt. 39 Tarnóczky Attila: Az önkormányzat földvásárlásával kapcsolatosan olyan vélemények hangzottak el, amelyeket meg kell vizsgálni. Ha a közgyűlés bizottsági szakszba utalja, akkor nem az SZMSZ szerint jár el, mert rendelet-tervezet esetében az a követendő eljárás, de ez esetben egyszerű döntésről van szó. Suhai Sándor: Azt javasoltam, hogy bizottság vizsgálja meg az indítványt. Aki elfogadja Tarnóczky képviselő határozati javaslatát, mely szerint a Pénzügyi Bizottság vizsgálja meg a témát, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 177/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Pénzügyi Bizottságot, hogy az 1996. május 21-i polgármesteri tájékoztatóban szereplő földterület vásárlás során követett eljárás szabályosságát vizsgálja meg és annak eredményéről tájékoztassa a közgyűlést. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatokat. 28.) Fellebezések (írásban) a.) Dömötör Antal jövedelempótló támogatás ügye 178/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dömötör Antal Nagykanizsa, Deák tér 10. sz. alatti lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezést elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. 40 b.) Gíber Lászlóné jövedelempótló támogatás ügye 179/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Gíber Lászlóné Nagykanizsa, Zrínyi u. 34/B sz. alatti lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezést elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. c.) Gerleiné Popánics Mária ápolási díj ügye 180/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Gerleiné Popánics Mária Nagykanizsa, Petőfi u. 106. sz. alatti lakos ápolási díj ügyében benyújtott fellebbezést elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. d.) kk. Kalló Ferenc és Gábor rendszeres nevelési segély ügye 181/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kk. Kalló Ferenc és Gábor Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. 73. sz. alatti lakos rendszeres nevelési segély ügyében benyújtott fellebbezést elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. e.) Lakatos Gyuláné jövedelempótló támogatás ügye 182/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Lakatos Gyuláné Nagykanizsa, Deák tér 10. sz. alatti lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezést elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. 41 f.) Lakatos József jövedelempótló támogatás ügye 183/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Lakatos József Nagykanizsa, Pivári u. 120. sz. alatti lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezést elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. g.) kk. Nagy Szilveszter rendszeres nevelési segély ügye 184/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kk. Nagy Szilveszter Nagykanizsa, Gárdonyi u. 31. sz. alatti lakos rendszeres nevelési segély ügyében benyújtott fellebbezést elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. h.) Varjas Ferencné lakásfenntartási támogatás ügye 185/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Varjas Ferencné Nagykanizsa, Bartók B. u. 9/C sz. alatti lakos lakásfenntartási támogatás ügyében benyújtott fellebbezést elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén a folytatólagos ülést 19.50 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) iXaácU u tmc íct Dr. Takács Anikó jegyző A Kmf. x. V ■p 0 r- / l/VA-s- w . Lr Suhai Sándor polgármester ii^i.n i t<U L, |
