* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 10.84 MB | |
| 2025-12-09 10:06:22 | |
Nyilvános 2 | 3 | 1996. december 17. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 308/1996-tól 335/1996-ig. Rendeletek száma : 44/1996, 45/1996, 46/1996, 47/1996. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő Dr. Takács Anikó jegyző 4.) Javaslat a helyi tömegközlekedés díjairól és utazási feltételeiről szóló többször módosított 4/1991. (III. 4.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Javaslat a kéményseprőipari közszolgáltatásokról szóló 13/1996. (III. 26.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat az 1997. évi víz- és csatornadíjak megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről szóló 27/1995. (X. 3.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat Nagykanizsa-Szokoldomb városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Terv jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 8.) Javaslat Nagykanizsa Keleti városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Tájékoztató a gazdajegyző 1996. évi munkájáról (írásban) Javaslat gazdajegyző foglalkoztatására vonatkozó megállapodás megkötésére (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 10.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Túzoltóparancsnokság Szervezeti és Működési Szabályzata (írásban) Előadó: Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok 11.) Előterjesztés a Kanizsa Újság Kft. ügyvezető megbízatásának meghosszabbítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat Kanizsa Uszoda Kft. vezetői megbízásának meghosszabbítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat intézményvezetői felmentésre, illetve vezetői álláshelyekre történő pályázat kiírására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 14.) Javaslat az Aljegyző felmentésére és az aljegyzői munkakör pályázati kiírására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 15.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1996. évi gép-műszer beszerzéshez igényelhető céltámogatás lemondására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Előterjesztés a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Nemzeti Szakképzési Intézethez regionális oktatóközpont alapítására benyújtott pályázatának önkormányzati támogatására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 17.) Javaslat az önkormányzati költségvetési intézmények alapító okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 18.) Előterjesztés az Önkormányzat tulajdonában lévő részvények, üzletrészek értékesítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Előterjesztés Nagykanizsa, Rozgonyi u. 4. szám alatti ingatlanvásárlásról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Előterjesztés pavilonelhelyezési kérelemről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Összeférhetetlenség vizsgálata Dr. Csákai Iván és Béres Márton képviselők indítványa alapján (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 22.) Javaslat a Magyar Közgazdasági Társaság jogi tagságára (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 23.) Javaslat a Zala Megyei Munkaügyi Tanácsba delegálásra (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 24.) Tájékoztató a városban működő diszkók tevékenységéről (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 25.) Javaslat a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő 26.) Javaslat a temetőgondnoksági tevékenység NSR Kft-ből történő kivonására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 27.) Javaslat a pedagógusok egyszeri keresetkiegészítésére (szóban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 28.) Kórházi dolgozók 13. havi illetménye (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 29.) Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetőjének munkájáról (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba képviselő Zárt ülés 30.) Fellebbezések A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-30/1996. NAGYKANIZSA HEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. december 17-i üléséről Határozatok száma: 308/1996-tól 335/1996-ig. Rendeletek száma : 44/1996, 45/1996, 46/1996, 47/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. december 17-én (kedd) 9.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak; Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent; Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Karmazin József városi főépítész, Beznicza Miklós, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta önálló csoportvezető, Simánné Mile Éva, Imre Béla osztályvezető helyettesek, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Kámán László IKI vezető, Kovács Antal a VÍZMŰ igazgatója, Farkas Zoltán a Hevesi Sándor Általános Iskola igazgatója, Molnár Géza a Zrinyi Miklós Általános Iskola igazgatója, Jármai Gáborné a Soros Alapítvány képviseletében, Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok, Koroncz László atya a Jézus Szíve Egyházközség plébánosa, Jakabfi Sándor a Kanizsa Uszoda Kft. vezetője, Dóró János a Kanizsa Újság Kft. ügyvezetője, Zalatnai László a ZALA VOLÁN Rt. vezérigazgatója, Horváth Ferencné a ZALA VOLÁN Rt. helyi üzemvezetője, Berke Zoltán a ZALA VOLÁN Rt. személyi közlekedési üzletágvezetője, Janzsó Antal a Cserháti Sándor SZKI igazgatója, Papp Győző, Halász László állampolgárok, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Kérem, hogy a 26. napirendi pontként - zárt ülés előtt - vegyük fel a temetőgondnokság tevékenységéről szóló előterjesztést. Tarnóczkv Attila: Az újságokból lehet értesülni arról, hogy körülbelül 10 ezer Ft-os egyszeri juttatás járna még ebben az évben a pedagógusoknak. Ugy gondolom, ha ebben az ügyben szavaznunk kell, akkor tegyük meg, vegyük fel a napirendi pontok közé. Suhai Sándor: Ma reggel kaptuk a szakszervezet vezetőjétől ezt az anyagot, kérem, vegyük fel 27. napirendi pontként. Papp Ferenc: Kérem, hogy ezen a héten osszuk ki a közalkalmazottaknak ezt a jutalmat. Tüttő István: Napirend előtt kérek 1 percet. Béres Márton: Napirend előtt kérek 2 percet. Dr. Bárányi Enikő: Napirend előtt kérek 1 percet, a közalkalmazotti egyszeri kifizetés azon intézményekre vonatkozik, amelyeket nem OEP finanszíroz. A 13. havi bérkifizetéssel 28. napirendi pontként foglalkozzunk, továbbá kérdést szeretnék feltenni. Bicsák Miklós: Kérdést szeretnék feltenni. Dr. Fodor Csaba: Kérem, hogy a 4. napirendi pontot "Javaslat a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről" szóló rendelet megalkotását 20. napirendi pont körül szerepeltessük. Ferincz Jenő: Napirend előtt szeretnék szólni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy felvegyük napirendi pontként a temetőgondnoksággal kapcsolatos előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy felvegyük 27. napirendi pontnak a közalkalmazottak kifizetésével kapcsolatos előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 4. napirendi pontként javasolt "A polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről" szóló előterjesztés a 24. napirendi pont legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: Kérem, hogy külön szavazzunk a zárt ülés és a nyílt ülés napirendi pontjairól. Suhai Sándor: Aki a napirendi pontokkal - figyelemmel a módosításra - egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő Dr. Takács Anikó jegyző 4.) Javaslat a helyi tömegközlekedés díjairól és utazási feltételeiről szóló többször módosított 4/1991. (III. 4.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Javaslat a kéményseprőipari közszolgáltatásokról szóló 13/1996. (III. 26.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat az 1997. évi víz- és csatornadíjak megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről szóló 27/1995. (X. 3.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat Nagykanizsa-Szokoldomb városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Terv jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 8.) Javaslat Nagykanizsa Keleti városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Tájékoztató a gazdajegyző 1996. évi munkájáról (írásban) Javaslat gazdajegyző foglalkoztatására vonatkozó megállapodás megkötésére (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 10.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Túzoltóparancsnokság Szervezeti és Működési Szabályzata (írásban) Előadó: Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok 4 11.) Előterjesztés a Kanizsa Újság Kft. ügyvezető megbízatásának meghosszabbítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat Kanizsa Uszoda Kft. vezetői megbízásának meghosszabbítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat intézményvezetői felmentésre, illetve vezetői álláshelyekre történő pályázat kiírására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 14.) Javaslat az Aljegyző felmentésére és az aljegyzői munkakör pályázati kiírására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 15.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1996. évi gép-műszer beszerzéshez igényelhető céltámogatás lemondására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Előterjesztés a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Nemzeti Szakképzési Intézethez regionális oktatóközpont alapítására benyújtott pályázatának önkormányzati támogatására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 17.) Javaslat az önkormányzati költségvetési intézmények alapító okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 18.) Előterjesztés az Önkormányzat tulajdonában lévő részvények, üzletrészek értékesítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Előterjesztés Nagykanizsa, Rozgonyi u. 4. szám alatti ingatlanvásárlásról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Előterjesztés pavilonelhelyezési kérelemről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Összeférhetetlenség vizsgálata Dr. Csákai Iván és Béres Márton képviselők indítványa alapján (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 22.) Javaslat a Magyar Közgazdasági Társaság jogi tagságára (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 23.) Javaslat a Zala Megyei Munkaügyi Tanácsba delegálásra (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5 24.) Tájékoztató a városban működő diszkók tevékenységéről (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 25.) Javaslat a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő 26.) Javaslat a temetőgondnoksági tevékenység NSR Kft-ből történő kivonására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 27.) Javaslat a pedagógusok egyszeri keresetkiegészítésére (szóban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 28.) Kórházi dolgozók 13. havi illetménye (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 29.) Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetőjének munkájáról (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba képviselő Zárt ülés 30.) Fellebbezések Napirend előtt TüttS István: A Honvéd Hagyományőrző Egyesület levelét szeretném ismertetni. "Mélyen Tisztelt Képviselők! A Nagykanizsai Honvéd Hagyományőrző Egyesület nevében megköszönjük a képviselők jóindulatú támogatását tevékenységünkhöz. Köszönjük, hogy segítették ápolni a honvéd hagyományokat és megbecsülik a volt frontkatonákat. Kérjük, hogy a jövőben is szíveskedjenek támogatni bennünket, hogy továbbra is eredményesen működhessünk. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk az elkövetkezendő új esztendő legyen eredményes és munkasikerekben gazdag. Őszinte tisztelettel: Honvéd Hagyományőrző Egyesület Nagykanizsa Harcz Lajos és Németh István" Béres Márton: A közgyűlés 1996. november 26-i ülésén Dr. Fodor Csaba 6 percben beszélt napirend előtt az Alfától az Omegáig Kft volt alkalmazottja minőségében. Felhívom a figyelmet arra, hogy a felszólalás joga napirend előtt is a képviselőké. Úgy gondolom, hogy napirend előtt képviselői ügyekkel kellett volna foglalkozni. Nem lepett meg Dr. Fodor Csaba felszólalása, és az sem lepett meg, hogy feltétlen védelmébe vette két képviselőtársunknak, a tulajdonosoknak a korábbi megállapodását, a szerződéskötését. Nem vártam tőle azt, hogy mint a legnagyobb frakcióvezető, akkor fontolgatta a lemondását, amikor a műszaki ellenőrzési szerződés az Alfától Omegáig Kft. ügyében megszületett. Nem vártam, hogy Dr. Fodor Csaba, mint a legnagyobb képviselőcsoport vezetője a közgyűlés jogosítványainak adott eszközeihez és ellenőrzéséhez közelebb vivő javaslatokkal rukkolt volna elő. Azt sem vártam a képviselő úrtól, hogy igazolatlan és személyeskedő kétséges érvekkel magánügyeket produkáló hozzászólásával próbálja meg ezt az ügyletet megvédeni. Az üggyel kapcsolatos rosszallásomat, a véleményemet továbbra is vállalom, ha szükséges, akkor a következményekkel is szembenézek. Suhai Sándor: A Soros Alapítvánnyal kapcsolatos kanizsai lehetőségről hallunk tájékoztatást. Jármai Gáborné: A Körösi Csoma Sándor Általános Iskola tanára vagyok, ismertetni szeretném Önökkel a Soros Alapítvány döntését. 1997. januárjától decemberig a Soros Alapítvány Közoktatásfejlesztési Kuratóriuma egy vizuális nevelési programot kíván indítani Zala megyében. A Soros Alapítványtól októberben kaptuk a meghívást, hogy vegyünk részt egy fejlesztőprogram kidolgozásában. Ennek értelmében Keszthelyről, Zalaegerszegről és Nagykanizsáról pedagógusok vehettek részt ebben a munkában. A három hónapos munka eredményeképpen egy pályázatot kellett írni, sikeressége révén Nagykanizsára került ez a program, melynek helyszíne a Hevesi Sándor Művelődési Ház lesz. Amikor az intézményeknek nagyon kevés anyagi eszköz áll rendelkezésre, hogy nevelőit továbbképezze, a Soros Alapítvány egy országos felmérés következtében arra a döntésre szánta el magát, hogy egy képzőhellyel nem rendelkező megyében vizuális nevelési programot bevezessen. A vizualitás bármelyik tananyagban feldolgozható, de elsősorban rajztanárokat kerestek meg, hogy vegyenek részt a NAT-hoz kapcsolódó továbbképzésben és kidolgozásában. A programban részt vesz: a Budapesti Tanárképző Főiskola, a Győri Tanárképző Főiskola, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Iparművészeti Főiskola, az ELTE Tudományos Tanszék vizuális kara, a kaposvári, egri Tanítóképző Főiskola, Budapesti Műszaki Főiskola, Műszaki Egyetem, Gyógypedagógiai Főiskola, Sárospatak és Zsámbék Tanítóképző Intézmények, valamint a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem. Tíz alkalommal, 80-120 nevelőre tervezett program teljes költségét, tandíját, szállásköltségét, étkezési költségét a Soros Alapítvány finanszírozná. Finanszírozza továbbá az itt résztvevő pedagógusok részére azokat a segédeszközöket, amelyeket az oktatások során fel szeretnének használni. Minden iskolának küldtünk egy jelentkezési lapot, amelyet az iskola igazgatójának is alá kellene írni. A Soros Alapítvány tervezi ennek a programnak a folytatásaképpen egy audio-vizuális központ beállítását, amelyet meg fog pályáztatni. Kérjük, hogy Nagykanizsa és környéke pedagógusai vegyenek részt ebben a programban. Suhai Sándor: Az iskolaigazgatókat kérem, hogy következő félévben azoknak a rajztanároknak a pénteki napját, akik részt vesznek ebben a programban ne terheljék le túlságosan. Ferincz JenS: Napirend előtt szeretnék szólni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Ferincz Jenőnek megadjuk a szót napirend előtt, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Ferincz Jenő: Ismertetni szeretném Önökkel azt a beadványt, amit törvényességi felülvizsgálati kérelem gyanánt a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalhoz és az Ombucmanhoz beadtam a hulladékszállítási díj mennyiségarányos részére vonatkozóan. (A felolvasott kérelem a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Önnek állampolgári joga mindezeket megtenni, de nem tagadhatja meg a szemétdíj fizetését, mert akkor nem szállítják el a szemetet. Kérem ne egyedül döntsön ebben, hanem kérje ki a lakóközösség véleményét. Zsoldos Ferenc: A közgyűlés nem közmeghallgatás, nem felhívások és üzenetküldések fóruma. A jövőt illetően erre a közgyűlések alkalmával ne adjunk lehetőséget, mert nem a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban álló tényezőről van szó. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Baranvi Enikő: A 239/1996. számú határozattal kapcsolatban kérdezem elkészült-e az önkormányzat részéről a végleges szerződés? Tudomásom szerint az OTP a szerződés aláírásától nem zárkózik el, hanem ennek birtokában azonnal utalná az összeget az önkormányzatnak. Papp Ferenc: A 95/1996. számú határozatra adott jelentés részben már módosult, mert a múlt héten az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz való csatlakozás szervezeti, szakmai és gazdasági feltételeit. A bizottság a javaslatot ellenszavazat nélkül támogatta. Javasolom ezt az anyagot a kölségvetés megtárgyalása után márciusban vagy áprilisban a közgyűlés elé terjeszteni. Tarnóczkv Attila: Úgy gondolom, hogy a Logisztikai Központ létesítése egy olyan hatalmas lehetőség Nagykanizsa számára, amelyet feltétlenül meg kellene ragadni. Véleményem szerint ezáltal regionális szerepkörhöz juthatna a városunk. Kérem polgármester urat, hogy ha ebben az esetben beruházások vagy kedvezmények adásáról lenne szó, mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy ez a központ Nagykanizsára kerüljön. A tájékoztatóban szerepel, hogy a Megyei Érdekegyeztető Tanács a tárgyalás során megpróbálta a Tűzoltóság vagyonátadását feltételekhez kötni. Holnap lesz a döntés ebben az ügyben. Minden 8 feltétel nélkül kívánja a megye átadni a Tűzoltóság ingatlanvagyonát, ami azt jelenti, hogy az épületet a városnak kell majd karbantartani. Palotás Tibor: A polgármesteri tájékoztató 7. oldalán szerepel a Jézus Szíve Egyházközség támogatása. Kérem, hogy ne csak 500 ezer Ft támogatást biztosítsunk a plébániának, hanem 750 ezer Ft-ot, mivel nagyon sok tartozása van az Egyházközségnek az orgona építése miatt. Egyúttal kérem a közgyűléstől a lehetőséget, hogy segítsen anyagi gondjaikon, és a képviselőtársaim belátására bízom, hogy a következő évi költségvetésből tudunk-e még valamennyit segíteni az egyházközség gondjain. Krémer József: A múlt héten városunkban járt a horvát nagykövet. A Közgazdasági Társasággal is volt egy megbeszélése, ahol felvetődött annak az igénye, hogy az M7-es és néhány közlekedési infrastruktúráiis kérdésről célszerűnek látszik a Magyar és a Horvát Köztársaság közlekedési minisztereinek találkozója. Felvetődött az is, hogy határközeiben találkoznának. Felajánlottam annak megszervezését, hogy Nagykanizsa város adjon helyt e találkozónak. Sajnálattal tapasztaltam, hogy erről a horvát nagyköveti találkozóról nem kaptam előzetes meghívást a polgármester úrhoz, mint tanácsnok. Úgy gondolom, hogy a közeljövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy ilyen lényeges eseményre a tanácsnokot is időben meghívják. Marton István: A 44/1995. számú határozathoz kapcsolódóan kérdezem, hogy mikor készítette el az Ingatlankezelési Intézmény a város bérlakásaira vonatkozó lakásgazdálkodási koncepcióját? Az utolsó mondatban az szerepel, hogy a tervezetet az intézmény a közeljövőben a bizottság elé terjeszti, ezért kérjük a határozat határidejét 1997. március 31-ig meghosszabbítani. Nem tartom megfelelőnek az állandó határidőmódosítást. Ki ezért a felelős? A 213/1996. számú határozatban szerepel: "tekintettel arra, hogy a befektetőkkel az egyeztetés még nem történt meg, valamint jogerős építési engedélyek kiadására sem került sor, ezért a feltételek teljesítésének hiánya miatt a fenti összeget nem utaltuk át." Ez az egyeztetés megtörtént-e? Lesz-e annak akadálya, hogy ez a 10 millió Ft az idén kifizetésre kerüljön? A Király u. és Zrínyi u. sarkán lévő ingatlanértékesítéssel kapcsolatos 239/1996. számú határozatnál olvashatjuk, hogy az adásvételi előszerződést aláírás céljából a Vagyongazdálkodási Csoport november 18-án átadta az OTP Ingatlan Rt-nek. Az aláírt szerződés nem érkezett vissza a Polgármesteri Hivatalhoz. Ezt meddig lehet visszaküldenie az OTP-nek? Hol van a jogvesztő határidő? Nem értem a Kórház-ZÁÉV problémakört, a polgármester úr azt írja, hogy "információm szerint a tárgyalást követően ismét vita támadt egy újabb 20 millió Ft-os követelésről. A problémát az jelenti, hogy a közel 3 évvel korábban átalány áron vállalt szerződés nem tudja kezelni a tervezettnél nagyobb mértékű árváltozásokat, a közben bevezetésre került import vámadót, illetve bizonyos előre 9 nem látható felújítási gondokat." Véleményem szerint, ha ez egy ilyen szerződés, akkor az minket nem kell hogy érintsen, ennek a gondja a ZÁÉV-et kell, hogy terhelje. Ezek szerint nem kellő alapossággal járt el a szerződéskötés során. A Logisztikai Központ létesítésével kapcsolatosan nem derül ki, hogy a szakértői csoport kinek a megbízásából tevékenykedett Kanizsán és kivel történt a tárgyalás. A Horvát Nagykövet érkezésével kapcsolatosan néhány mondat tájékoztatást kérnék. Tudomásom szerint a Jézus Szíve Egyházközség kérése augusztusban érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Miért kellett arra 4 hónapot várnunk, hogy a tájékoztatóban erről tudomást szerezzünk? Miért nem foglalkoztak ezzel az üggyel az érintett bizottságok? Javaslom a határozati javaslat f.) pontjában szereplő összeget 750 ezer Ft-ra növelni, forrásként a hulladékdepóniára tervezett 32 millió Ft-ot jelölöm meg. } Bicsák Miklós: Választó- és lakókörzetemben a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre került december 31-ig, mint ahogy erről a 283/1996. számú határozat végrehajtásánál olvashatjuk. Hiányolom, hogy nincs megfelelően tájékoztatva a lakosság. Kérem a polgármester úrtól, hogy ezeket az értesítéseket még ebben az évben szíveskedjék a hivatal kihirdetni. Kalmár István: A lakásértékesítésről szóló rendeletmódosításokkal kapcsolatosan a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az intézmény előterjesztése keretében a tilalmi lista felülvizsgálatát elvégezte, a módosításokat elfogadta. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozóan nem pontos a megfogalmazás, mert a bizottság két alkalommal is foglalkozott a témával. Véleményem szerint ez egy olyan lényeges gazdasági érdekeket érintő ügy, amit átfogó keretben az éves költségvetés, vagy a középtávú gazdasági koncepció keretében kellene meghatározni. Egyetértek abban, hogy az 1997. március 31-i határidő meghosszabbítás kevés, nem fogjuk tudni érdemben tárgyalni addig. ^ A 272/1996. számú határozattal kapcsolatosan a szakértői névjegyzék összeállításához az érdekeltek részére elküldtem a levelet, kértem a javaslataikat. Ezek a javaslatok bizonyos mértékben meg is érkeztek, de ez a lista meg sem közelíti azt a listát, amit a rendelettervezet alkalmával a jegyzőnő a közgyűlésen ismertetett. Felhívtam azokat a szakmai, érdekképviseleti szerveket, akik kaptak ebből a levélből és nem válaszoltak rá, ha tudják ebben az évben tegyék meg. Az ELTECO céggel kapcsolatos előterjesztést a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta, és a szerződés aláírására a polgármester urat felhatalmazta. Papp Ferenc: Palotás és Marton képviselők már részben foglalkoztak azzal, hogy feltétlenül támogatni kellene a Jézus Szíve Egyházközség orgonaépítését. Véleményem szerint nemcsak sajátos egyházi-vallási funkciója van ennek az orgonának, hanem a város közvéleménye is örömmel venné. Kérem a saját képviselőcsoportomtól is, hogy támogassák ezt a módosító indítványt. 10 Marton István: Kalmár István megjegyzésére reagálok. A két rendelet tartalmi-szakmai összefüggéseire és ezeknek a módosítására oda kell figyelni. Kalmár úr ha úgy gondolja, hogy ez a március 31. nem megfelelő időpont, akkor javasolom május 31-ét határidőnek, de legyen egy egységes szerkezet. Mayer Ferenc: Kérem a közgyűlés tagjait, hogy támogassák az orgonaépítést. Véleményem szerint nemcsak a közművelődési programok kapcsán szükséges, hanem az iskolák is egyre gyakrabban veszik igénybe, és a plébánia mindig készségesen bocsájtja az iskolák rendelkezésére. Kálócziné éberlinq Márta: A közgyűlés döntésének megfelelően elkészítettük a Király u. - Zrínyi u. sarokra vonatkozó adásvételi előszerződés tervezetet, amit az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottsággal történő egyeztetés után november 18-án személyesen adtunk át az OTP képviselőjének. November 30-án lejárt a határozat végrehajtásának határideje. Az OTP december 9-ig nem reagált az elküldött adásvételi szerződéstervezetre. December 9-én küldött egy faxot, amiben teljesen más szerződést küldött, mint amit mi rendelkezésükre bocsátottunk. Ezt a szerződést így elfogadni szakmai szempontból nem lehet, ezért múlt hét csütörtökön személyes tárgyalást folytattunk az OTP-vel, egyeztettük, hogy melyek azok a pontok, melyeket szakmai szempontból el lehet fogadni. Ezt követően faxon leadtuk az OTP-nek a már átírt adásvételi szerződéstervezetet, amire pénteken délben telefonon jelezték, hogy el tudják fogadni ezt a szerződést. Mindaddig, amíg az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság az új szerződést nem tárgyalja meg, javasoltuk a polgármester úrnak, hogy ne írja alá ezt a szerződést. Suhai Sándor: Amikor a polgármesteri beszámoló készül, az egy héttel korábbi állapotnál zárja az információt. Köszönöm Papp Ferenc képviselőnek a Tavaszi Fesztivállal kapcsolatos bizottsági döntésről szóló kiegészítést. TüttS István: A Logisztikai Központ kialakítására kormánydöntés alapján kerül sor, állami támogatásban részesül a megvalósítás. A Logisztikai Központ ipari park létrehozásával is kombinálódik. Zala Megye is kapott a Logisztikai Központ megvalósítására lehetőséget. A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium készíti erre vonatkozóan a kormány elé kerülő anyagot. A munkálatokban részt vesz a Közlekedés Tudományi Intézet és Egyesület is. Holnap 9.00 órakor lesz logisztikai témakörben egy országos találkozó. Az eddigi előzetes beszélgetés és információ alapján Nagykanizsának van a legnagyobb esélye. Suhai Sándor: Valóban megfogalmazódott az a kérdés, hogy amennyiben év végén pénzmaradványunk lesz semmi akadálya nem lesz a Jézus Szíve Plébánia támogatásának. Ha Önök egyetértenek vele az 500 ezer Ft-ot azonnal utaljuk át, 250 ezer Ft-ot január 15-ig. Krémer úr felvetésére válaszolom, az M7-es úttal kapcsolatos polgármesteri hivatali lobbyzás eredményesnek bizonyult. Javaslom, hogy a szlovén tárca miniszterét is hívjuk meg erre a megbeszélére, mert ha három közlekedési miniszter állapodna meg 11 itt, akkor a Tornyiszentmiklós-Letenye közötti szakasz is véglegesülne. Dr. Lukácsa Erzsébet: A 44/1996. és a 125/1996. számú határozatok szorosan összefüggnek egymással. Az Ingatlankezelési Intézmény elkészítette ezt az anyagot, ebbe sok olyan szakmai dolog van, amely 5 rendelettel van összefüggésben. Véleményem szerint szakmailag alaposan elő kell ezt készíteni, mert mind az öt rendeletet érinti és mind az öt rendeletnek a módosítását kell elvégezni. A május 31-i határidót megfelelőnek tartom ahhoz, hogy az intézmény felkészüljön a Polgármesteri Hivatallal együtt. Suhai Sándor: A Vásárcsarnok beruházása egy vállalkozói kör beruházása. A vállalkozókkal egyeztetni kell, hogy elfogadják-e a mi csatlakozásunkat. Ha nem kapunk építési engedélyt, akkor mihez csatlakozunk? Akkor nincs építés. Információink szerint a héten várható az építési I engedély. Ezt követően tárgyalunk a vállalkozói kör felügyelő bizottságával, hogy további üzlettársak hogyan csatlakozhatnak, milyen feltételekkel az általuk megkezdett beruházáshoz. Akkor nem lesz akadálya az Önök által megszavazott 100 millió Ft átutalásának. Addig viszont valóban nem engedtem átutalni azt a pénzt, amíg nincs építési engedély, és nem egyeztettük a folyamatban lévő beruházókkal a mi csatlakozásunkat. A kórház átalánnyal kapcsolatban többé-kevésbé egyetértünk Marton képviselővel, hiszen a vita a kórház és közöttünk abban van, hogy előre nem látható, és nagymértékben befolyásoló tényezőként említi az import vámadót. Ebben van valami igazság. Az összes többi dolog valóban belátható lett volna előre, éppen ezért mi nem vagyunk hajlandók plusz összeget fizetni a kórháznak. A 10 millió Ft nem plusz összeg, itt vannak különböző pótmunkák, amelyeknek elvégzését mi kértük ez még a kórház rendelkezésre álló tartalék kereten belül van, tehát nem plusz pénzt jelent a beruházással kapcsolatban. A ZÁÉV fogja ezt vitatni, és tárgyalásokat fog kezdeményezni. Mi is azon a ponton vagyunk, hogy az összes többi az 6 belátására volt bízva. \ A Logisztikai Központtal kapcsolatosan nem tudom kinek a megbízásából járt nálunk a delegáció. TüttS István: A delegáció a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megbízásából járt nálunk. Suhai Sándor: A horvát konzulátus ügyével kapcsolatosan -lapzárta utáni történésként - elmondom, kértem a horvát nagykövet úrtól konzulátus létesítéséhez elvi hozzájárulást, mivel korábban Kovács László külügyminisztertói már elviekben megkaptam, ígéretet kaptunk, hogy továbbítja a horvát külügyminiszternek. A személyi állomány fenntartási költsége a horvát felet terhelné. Nagykövet úr jelezte, hogy komoly terhet már nem tudnak vállalni, nagyon sokfelé nyitottak konzulátust, követséget az elmúlt években. Elképzelhető, hogy tiszteletbeli konzul megbízására kerül sor első lépésben. Második lépésben kereskedelmi és ipari gazdasági együttműködéssel foglalkozó attasénak a felállítására, harmadik lépésként kulturális attasé biztosítására. Felvetettük a Kanizsa Rádió és a horvát fél közötti együttműködés lehetőségét. A Kanizsa Rádió eddig azért nem kapott sugárzási 12 engedélyt, mert 50 km-es hatókörbe benyúlna horvátországba. A háborús viszonyok miatt mereven elzárkózott a horvát fél. Nagykövet úr lelkesen fogadta közös horvát-kanizsai megoldású rádió létrehozását. Természetesen ezt a kérdést a szakembereknek is meg kell vizsgálni. A továbbiakban a kereskedelmi, gazdasági együttműködés olyan kérdéseiről tárgyaltunk, mint pl. közös áruház építése a horvátokkal. Ezt már a kamarák hatáskörébe utaltuk, a további vizsgálatokat ők végzik el. Bicsák képviselőnek válaszolom, én már aláírtam majdnem 200.000 forint megbízási díjat a lakosság körében végzett propaganda munkáért, melyet a palini pedagógusok végeztek el az érintett családoknál. Ez a propagandával foglalkozó irodának a költségvetése, tulajdonképpen erre a célra hoztuk létre az irodát. Információim szerint lejárták a megbízottak a családokat, mivel aprólékosan el kell magyarázni, hogy ez a gyűjtés miből áll, hogyan történik a szemét szállítása. Kalmár képviselő kiegészítését, illetve indoklását köszönöm. ERECO céggel kapcsolatosan - a vagyonrendelet szerint az volt a kötelezettségem, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyetértésével írjam alá a szerződést. Ez megtörtént. A volt MÉH telep területe a vásárcsarnokot megközelítő út miatt olyan értelemben feltárul, hogy egy 50 m hosszú, és talán az Iparcikk piac számára kiválóan alkalmas területet viszonylag olcsón meg tudtunk vásárolni. Fontosnak éreztem a gyors döntést, és köszönöm a bizottság támogatását. Egyetértek Papp Ferenc és Mayer Ferenc képviselőtársaimmal, hogy nemcsak egyházi, hanem világi kulturális célokat is szolgál az orgona, ezért támogatandó. Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat f.) pontjában szereplő 500 ezer forintot 750 ezer forintban határozzuk meg -előterjesztőként egyetértek ezzel -, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja, hogy a lakásgazdálkodási koncepció végrehajtási határideje 1997. május 31. legyen," kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai S&ndor: Aki a lejárt határidejű határozatokat és a polgármesteri beszámolót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a lejárt határidejű határozatokat, valamint a polgármesteri beszámolót elfogadja és a következő határozatot hozza: 13 308/1996« számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 95/5/1996., a 107/5/1996, a 193/b/1996, a 213/3/1996, a 239/2/1996, a 262/1996, a 273/2/1996, a 281/1/1996, a 282/1,2/1996, a 283/a,b/1996, a 286/a/1996. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. b.) a 44/C/1995. számú határozat végrehajtásának határidejét 1997. május 31-ig meghosszabbítja. c.) a 125/1996. számú határozat végrehajtásának határidejét 1997. május 31-ig meghosszabbítja. d.) 272/1996. számú határozat végrehajtásának határidejét 1997. január 31-re módosítja. e.) a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. f.) egyetért azzal, hogy az 1996. évi költségvetésben a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány támogatására betervezett 500.000 Ft-ot, továbbá a hulladéklerakó építésére elkülönített céltartalék terhére 250.000 Ft-ot, összesen 750.000 Ft-ot támogatás címén a Nagykanizsai Jézus Szíve Egyházközség az orgona építéséhez megkapja. Határidő: 1996. december 21. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor; Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a mai közgyűléstől kezdődően amennyiben az interpellációra adott választ a kérdést feltevő, illetve interpelláló képviselő elfogadja, úgy nem kell a közgyűlésnek megszavazni. Akkor történik szavazás, ha a képviselő nem fogadja el a választ. Kérdezem Röst Jánost, elfogadja-e a választ? Röst János: 1996. november 5-én tettem fel kérdést, hogy többségi tulajdonú önkormányzati kft. beszerzései és beruházásai a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak-e? A felvetésemnek az volt a célja, hogy tisztázza és rendezze a kft-k jogszerű működését, amelyet helyi rendeletben is szabályozni kellene. Az Alfától az Omegáig Kft. hajtja végre a legnagyobb beruházást a városban önkormányzati segítséggel. 14 Kérésem, hogy a jelentésben lévő szövegszerkezet az alábbiak szerint változzon meg. Az elejét és a végét szeretném pontosítani, a középső részt pedig elhagyni. "Röst János képviselő 1996. november 5-én feltett kérdésére az 1996. november 26-i közgyűlésen adott választ a többségi tulajdonú önkormányzati kft-k működésével kapcsolatban nem fogadta el. A közgyűlés úgy döntött, hogy a feltett kérdésre 30 napon belül végleges választ kell adnunk." Ez lenne az első része. A középső rész kimaradna és a végét javasolnám a következőképpen benthagyni. "Képviselő úr kérésének megfelelően a hivatal jegyzője levélben megkereste a Közbeszerzési Tanácsot állásfoglalás végett. A válasz megérkezését követően az eredményről tájékoztatjuk a képviselő urat és a közgyűlést." A többi részét kérem elhagyni, mert a középső rész igazából nem tartozik a tárgyhoz, amely későbbi félreértésre adhat okot. Suhai Sándor: Választ nem lehet megszövegezni a válaszadó helyett. Az általunk adott választ el tudja-e fogadni ebben a formában? Ugyanez bent van csak több, tartalmaz egy fajta értelmezést, és az álláspontunkat. Elfogadja a választ? Röst János: Tekintettel arra, hogy nem azt tartalmazza amit kérdeztem teljes mértékben, ilyen formában nem tudom elfogadni a választ. Suhai Sándor: Aki elfogadja Röst képviselő úrnak adott választ, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a választ nem fogadja el. Suhai Sándor: Kérdezem Bicsák Miklóstól, elfogadja-e a november 26-i közgyűlésen feltett kérdéseire a válaszokat? Bicsák Miklós: Elfogadom a választ, köszönöm a gyors intézkedést. Az ún. takaróréteget 1 héten belül elvégezték, a villany jövő évi költségvetésből történő megoldását tudomásul veszem. Suhai Sándor: Balogh Tibor elfogadja-e a választ? Balogh Tibor: Egyértelműen nem tudom elfogadni a választ. Megtörténtek a lépések, amelyeket a hivatal megtehet, de a továbbiakban is felvetődik kérdésként, hogy pl. a házban lakók kárának a felmérése megtörtént-e, ahol repedések voltak a Kölcsey u. 6. sz. épületében. Ezek szerint mindenki azt csinál a városban amit akar, akár van építési engedélye akár nincs. Felháborító, hogy semmit nem lehet tenni, nemcsak konkrét esetről beszélek, hanem általában kiterjesztve, ezen kellene változtatni. A Kölcsey u. 6. sz. előtti járda esetében a közútkezelői hozzájárulást megkapták, a hossz- és keresztirányú lejtési viszonyokat azonban nem tartották be, a járdaszakasz balesetveszélyes, ami miatt köteleztük az építtetőt közútkezelői hozzájárulásban előírtak ) 15 betartására. Köteleztük, de nem csinál semmit, már parkosított, beépített, a járda azóta is maradt, így nem tudom elfogadni a választ. Suhai Sándor: A járdát a rászorító intézkedések végén a költségére el kell végeztetnünk. Képviselőtársaim elfogadják a választ? A közgyűlés 4 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 4 tartózkodással nem fogadja el a választ. Suhai Sándor: Remélem, a közgyűlés következő ülésén beszámolhatunk arról, hogy a cég számlájára elvégeztettük a járda helyreállítását. Mayer Ferenc képviselő elfogadja-e feltett kérdésére a választ? Mayer Ferenc: Kérdezem az osztály dolgozóit, hogy a bírságot kifizette-e az illető? Imre Béla: Erre a kérdésre nem tudok konkrét választ adni. A két folyamat elkülönül egymástól, meg kell nézni a könyvelésen, hogy beérkezett-e a pénz. Mayer Ferenc: A választ elfogadom. Suhai Sándor: Dr. Csákai Iván képviselő úr nincs jelen, ezért nem tudom megkérdezni, hogy elfogadja-e a választ, ezért a következő ülésen teszem meg. A mai ülésre írásban interpellációs kérdés érkezett Tarnóczky Attila képviselő úrtól, aki szóban is elő kívánja adni interpellációját. Tarnóczky Attila: A Kanizsa Dél-Zalai Hetilap december 6-i számában olvashattuk a Kanizsai Almanach kiadásával kapcsolatos cikket. Ebben az szerepel, hogy összességében 986 ezer forint támogatás lesz erre a célra kifizetve. Ezzel szemben áll a kiadó nyilatkozata, miszerint 300 ezer forintot kaptak az idén megjelent kötet kiadására. Feltétlenül tisztázni kell, hogy ezen a címen mindeddig mekkora összeget, kinek fizettek ki és mikor? Azok az összegek, amelyek az Almanach kiadására nem lettek felhasználva megvannak-e még, vagy ha nincsennek, akkor mire lettek fordítva? Dr. Takács Anikó: Ez ügyben vizsgálatot kezdtünk el, amely még nem fejeződött be. Kérem Önt, - miután az SZMSZ szerint interpellációra 15 napon belül kell válaszolni - engedje meg, hogy a választ január végén tegyem meg, amikor a vizsgálat lezárul. Dr. Bárányi EnikS: A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nagykanizsa és Térsége Fuvarozási Tagozata - gondolom többünket -súlyadóval kapcsolatosan keresett meg. Erről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen részleteiben is tárgyaltunk. A súlyadó elsősorban a teherfuvarozókat érinti többszörösen 16 hátrányosan. Ezt mindannyian tudjuk, hogy 1996. január l-jét61 a raksúly 50%-a is súlyadóköteles. Bizottsági ülésen elhangzott, hogy 1997-es költségvetés számításánál és kalkulálásánál erre a kérdésre még visszatérünk és nem elképzelhetetlen, hogy ennek az összegnek akár a csökkentésére is sor kerülhet. A következőkre szeretném mindannyiuk figyelmét felhívni. Úgy gondolom, hogy lényeges változás az is, amit a kamara a levelében írt. Munkaszüneti napokon a teherfuvarozók a nagy utakról ki vannak tiltva, tehát a bevételükben ez negatívumként jelentkezik. Utalnék a bizottsági ülésen elhangzottakra, amelynek lényege, hogy végül is ez egy vállalkozóbarát és gesztusértékű módosítása és döntése lehetne az önkormányzatnak. A súlyadóval kapcsolatos döntésünket felül kellene vizsgálni, hogy a súlyadó csökkentés milyen bevételi mínuszt jelentene. Ha jól emlékszem a bevételi összegnek csak a 20 vagy 25%-a az, ami az önkormányzatot megilleti. Kérem, hogy erre mindenképpen térjünk vissza. Suhai Sándor: 15 napon belül írásban válaszolni fogunk. Az Adócsoport foglalkozik a kéréssel. Az adópolitikai irányelveinket lezártuk, ebben adócsökkentést nem terveztünk, az iparűzési adó módosításon kívül más adó emelését sem terveztük. Bicsák Miklós: Az elmúlt hét végén a Király utcából a Billa Áruházig az új bekötőúton közlekedtem, a horvát bevásárló turisták össze-vissza parkolnak, akadályozzák a forgalmat. Valamilyen rendezési formát kellene kialakítani, esetleg helypénz szedésével. A Petőfi Általános Iskola alsótagozata a Teleki u. 14. sz. épületben működött. Információim szerint az épület üresen áll, melynek bérbeadása iránt érdeklődnek vállalkozók. Suhai S&ndor: Mindkét kérdésre írásban fogunk válaszolni. A Billa Áruház ügyében felkérjük a Rendőrséget, hogy próbáljon valami forgalmi rendet betartani. Nagyon új még az az út, lehet hogy még a közúti jelzőtáblák sincsenek rendesen elhelyezve, valószínű, hogy ez okozhatja a problémát. 3.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő Dr. Takács Anikó jegyző Béres Márton: A napirenden kívüli felszólalásokat áttekintve a jegyzőkönyvekben azt találtam, hogy a felszólalások, megnyilatkozások az utóbbi időben érdekes módon működtek. Olyan képviselőtársak, akik a személyeskedéseket elutasítják és azt mondják, hogy annak nem a közgyűlés a kívánatos színtere, mégis ezzel a lehetőséggel éltek. Indítványomban kísérletet tettem arra, hogy ez ne így működjön. Ha bárkit a közgyűlésen személyében a felszólaló vagy képviselőcsoport megemlít, akkor legyen lehetősége arra, hogy reagálhasson. Reményeim szerint egyrészt helyreállna az egyensúly, hiszen minden képviselőnek 17 lehetősége lenne magát esetlegesen olyan vádak alól tisztázni, amelyekben vétlen. Másrészt akik eddig ezt az eszközt használták, talán a továbbiakban tartózkodnának az ilyen megnyilvánulásoktól. Kérem Önöket, támogassák javaslatomat. Dr. Takács Anikót A hivatal belső szervezeti átalakítására a közgyűlés elé nem terjesztettem javaslatot, tekintettel arra, hogy a hatékony munkának nem a hivatal átalakítása a feltétele. Balogh György: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén Tarnóczky Attila kérte a SZMSZ 63. § (2) bekezdés 13. francia bekezdésének módosítását az önkormányzati törvény 33/B § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, amelyet bizottságunk egyhangúlag elfogadásra ajánl a közgyűlésnek. Kelemen Z. Pál: Béres Márton képviselő javaslata egybeesik a szocialista képviselőcsoport véleményével. Napirend előtt személyes vita - ha jól emlékszem - személyeskedésre adott válasz volt, többre nem emlékszem. Ezt a javaslatot képviselőtársaimmal együtt meg fogjuk szavazni. Napirenden kívüli felszólalás az csak az egyik formája annak, ahol személyeskedés, vagy személyeskedés jellegű megnyilvánulás előfordulhat. Az interpellációban is előfordulhat ilyen, ezért kérem kibővíteni szövegszerűen. Ha a napirenden kívüli felszólalást vagy interpellációt - és hogy értelemszerű legyen a dolog folytatom - bármely képviselőt, vagy képviselőcsoportot említi az érintett vagy az érintettek. Tehát ez a képviselőcsoport esetére is vonatkozzon. Kérem módosító indítványom elfogadását. Tarnóczky Attila: Javasolom, hogy érintettek szerepeljenek a szövegben. Ezt a változatot ugyanis tárgyalta az ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság és azt akarta kizárni, hogy egy képviselőcsoport nevében akár a képviselőcsoport összes tagja reagáljon. A mostani szöveg is megengedi, hogy a képviselőcsoport egy tagja megtegye ezt a reakciót. Kelemen Z. Pál: Tarnóczky képviselőtársam javaslatát kiegészíteném azzal, hogy az "érintett képviselőcsoport szóvivője". Suhai Sándor: A módosítás szövegszerűen: "Ha a napirenden kívüli felszólalás vagy interpelláció bármely képviselőt vagy képviselőcsoportot említi, az érintett, illetve érintett képviselőcsoport szóvivője ..." Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a módosítással? Béres Márton: Nem tartanám szerencsésnek, ha most ennek a bővítéséről döntene a közgyűlés. Az SZMSZ 46. §-a a napirenden kívüli felszólalásokkal foglalkozik és nem kérdésekkel, illetve interpellációkkal. Ebben szövegszerűen lett beillesztve (6) bekezdés. Nem ellenzem Kelemen Z. képviselő indítványát, úgy gondolom más alkalommal tegye meg módosító javaslatát. Suhai Sándor: Kelemen képviselő fenntartja módosító javaslatát? 18 Kelemen Z. Pál: Igen. Suhai Sándor: Aki elfogadja, hogy ne csak a napirend előtti felszólalásban, hanem interpellációban, esetleg kérdésben az érintett vagy az érintettek nevében a szóvivő viszontválaszra szót kapjon, kérem szavazzon. Dr. Takács Anikó: Tekintettel arra, hogy a módosító javaslat a napirenden kívüli felszólalásra vonatkozik, nem kapcsolható össze az interpellációval. Az SZMSZ 34. §-a vonatkozik az interpellációra, amely szerint felvilágosítást kérhet, amire választ kell adni. Ha Önök módosítani akarják az SZMSZ-t ilyen formában, akkor máshova kell szerkezetileg beépíteni Kelemen Z. képviselő indítványa, ehhez azonban szerkezetileg nem építhető be. Kelemen Z. Pál: A 34. § (5) bekezdésében kívánom ezt módosítani. Suhai Sándor: Aki elfogadja Kelemen Z. képviselő javaslatát, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: Tisztázni kell, hogy Béres képviselőnek volt egy indítványa az SZMSZ 46. §-ra vonatkozóan. Ezt nem módosította a Kelemen képviselő úr, hanem megmarad eredeti szövegben. Arra is igaz ez a módosítás? Kelemen Z. Pál: Csak annyiban, hogy "az érintett, vagy az érintett képviselőcsoport szóvivője". Dr. Takács Anikó: A módosítást kell először megszavazniuk. Tarnóczky Attila: A jogi helyzet az, hogy van egy önálló képviselői indítványa Béres képviselőnek, van egy indítványa jegyzőasszonynak, az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságnak, Kelemen Z. képviselőnek. Ez egy-egy módosító indítvány, melyekről szavazni kell, utána pedig az egészről egyben kell végső szavazással dönteni. Suhai Sándor: Aki elfogadja Béres képviselő SZMSZ-re vonatkozó módosító indítványát, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: Nem jó, először a Kelemen Z. képviselőnek a módosító indítványát kell megszavazni, mert abban van benne a módosítás, hogy a képviselőcsoport szóvivője. Suhai Sándor: Kelemen képviselőnek van egy már megszavaztatott és elfogadott önálló módosítása, most Béres képviselőhöz 19 tartozóan van az a két szó beszúrása, amivel Béres képviselő egyetért. Kérem szavazzuk meg mégegyszer a módosító javaslatot. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a Kelemen képviselő által módosított Béres Márton képviselő javaslatát, kérem szavazzon. Tarnóczky Attila: Van két módosító indítvány, amiről még nem szavaztunk. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság módosító indítványa, ami kiegészítés jellegű, és a jegyzőasszony módosító indítványa, ezekről kell először szavazni. Az előterjesztés Béres képviselő indítványa, arról kell legutoljára szavazni, miután a módosító indítványokról már szavaztunk. Suhai Sándor: Aki elfogadja jegyzőasszony - csoport, iroda megnevezéssel kapcsolatos - javaslatát, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság - törvény szerinti szöveg visszaállítása a nevezett pontban - kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja Béres Márton képviselő javaslatát, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 44/1996. (XII. 17.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/1996. (XII. 17.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 4.) Javaslat a helyi tömegközlekedés díjairól és utazási feltételeiről szóló többször módosított 4/1991. (III.4.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20 Suhai Sándor: Kérem, hogy az ülés előtt kiosztott "B" változatot szíveskedjenek a szavazásnál figyelembe venni. A díjmegállapítási jog az önkormányzaté. Megállapodásunk szerint ennek konszenzuson kellene alapulni. Ez nem történt meg, ezért került mindkét változat a testület elé. A 16-17%-os bérfejlesztés mellett nem tudják az állampolgárok minden területen a 22-23%-os inflációt fizetni. Az önkormányzat nem kap 22-23%-os bevételi növekményt költségvetéséhez, miből fogja ezt támogatni? Előbb-utóbb elfogy az emberek pénze, csökken az önkormányzat támogatási lehetősége. Nem tudom elfogadni azt az érvelést, hogy ennyivel csökkent a forgalom, ezért meg kell emelni a jegyek árát. Előterjesztőként a 18%-os díjtétel emelést tudom támogatni. Zalatnai László: Az utóbbi 2-3 évben épült egy helyijárati centrum, aminek a területét megvettük. Van egy együttműködési szerződés 1994-1997. évekre Nagykanizsa Megyei Jogú Város és a Zala Volán Rt. között. Végig kell gondolni, hogy mely alternatíva mivel jár a városnak. A 22,3%-os javaslatról túl sok információt nem mondok, mert az anyag tartalmazza. Kiegészítésként annyit, hogy Magyarország megyei jogú városai közül ez a legalacsonyabb díjszintemelési javaslat. Ennél csak magasabbak vannak 23,5 és 26%-ak, melyet a közgyűlések mégis elfogadtak. A helyijárati bevétel 45%-a árkiegészítés, amit a tanulókra, nyugdíjasokra és 70 éven felüliek utazási kedvezményére kap a cég. A Zala Volán díjszint javaslata inflációkövető, mert 1997. évben az infláció 24 és 24,8% között várható. A mi javaslatunkban 11,2 millió forint veszteség szerepel, a polgármester úr javaslatában 23 millió forint. Ebből mit fizet meg a lakosság? A mi alternatívánkban a 11,2 millió veszteségből a lakosságra 6 millió forint terhelődik. A polgármester úr javaslatában vannak logikai ellentmondások, miszerint x % a tanuló és nyugdí jasjegy, annak x %-a az összvonalas bérlet, nincs meg az összhang. Ez egy veszteséges tevékenység - a világon mindenütt veszteséges, ahol helyi tömegközlekedés van - abban az államnak, az önkormányzatnak szerepet kell vállalnia. Egy veszteséges tevékenységnél egy normális inflációt követő díjszint el nem fogadása számomra érthetetlen. Kötöttünk az önkormányzattal egy szerződést, de sokkal több veszteséget felvállaltunk, mint a belterületi ingatlan érték. Ha Önök a módosított "B" változatot fogadják el, akkor mi a következőt kérjük. Egyik alternatíva: miután a veszteséget finanszírozni kell, úgy gondoljuk, hogy a tételes elszámolást havonta kérjük. Az egyik esetben 900 ezer forint, a másik esetben a 23 millió forint osztva 12-vel, majd félévkor elszámolunk. Ha Önök többet fizettek, akkor mi a jegybanki alapkamattal fizetünk, ha nem, akkor a hiányt önök fogják finanszírozni. A másik alternatíva pedig az, hogy akkor nagyon drasztikus járat leállításokat kell végrehajtanunk. Ha a "B" változatot szavazzák meg, akkor kérem, hogy ezt is szíveskedjenek mellétenni, mert január l-től ez finanszírozhatatlan. Mi azért kötöttünk szerződést, hogy ilyenről ne vitatkozzunk legalább 4 évig, ez volt az egyik legfontosabb célunk. Úgy tudom, hogy koncessziót akarnak kiírni. A Zala Volán Közlekedési Rt. kérni fogja, hogy Nagykanizsa 1997-től koncessziót írjon ki, amire vélhetőleg pályázunk, gondolom kölcsönös igények és érdekek alapján, mert rövid távon nem igazán lehet beruházni. Ha megnézik az amortizációs sort és mellette azt, hogy a Zala Volán Rt. mit ruházott be autóbusz felújításra, akkor nagy számot találnak. Van egy 11,2 millió forintos veszteség, amely most a "B" változattal 23 millió forintos veszteségre változik. Suhai Sándor: A Zala Volánnal nagyon korrekt kapcsolatunk volt, a megegyezés is ennek megfelelően született. A megegyezés arról nem szól, hogy a Zala Volán leküld egy listát, hogy ez az ár, mert ha nem, akkor ennyi a veszteség. Arról meg végképp nem szól, hogy amennyiben nem fogadjuk el, akkor leállítja a járatait. Ez már nem korrekt. Ez már árukapcsolás, kérem a döntéskor ezt ne vegyék figyelembe. Most csak a díjtételről van szó, és nem arról, hogy a Zala Volán el tudja, vagy hajlandó-e ellátni Nagykanizsa tömegközlekedését. Eddig úgy tudtuk, hogy hajlandó, beszéltünk a koncesszióról, és arról volt szó, hogy ne írjuk ki. Megvagyunk elégedve a Zala Volán szolgáltatásával. Ha járatkihagyások lesznek, akkor nem leszünk megelégedve. Továbbra is fenntartom a 18%-ra vonatkozó javaslatomat. Kalmár István: A vita megelőzhető lett volna, ha a két fél időben leül tárgyalni, és időben megkezdte volna a tarifaemelési javaslat összeállítását. A megállapodásban az szerepel, hogy a Zala Volán közösen kialakított ár esetén mond le a veszteség finanszírozásáról. Úgy tűnik, hogy az önkormányzat kiszolgáltatott helyzetben van, mert a Zala Volán azáltal, ha csak 18% kerül elfogadásra, azt mondja, hogy ez nem közösen kialakított ár, mert 6 a 22,3%-hoz ragaszkodik. Ebből következően a jövő év vége felé, vagy félévkor, amikor az első elszámolások megtörténnek, valóban valamiféle veszteség finanszírozási igénnyel lép fel az önkormányzattal szemben. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság két fordulóban foglalkozott a tarifaemelési javaslattal. Első fordulóban meghallgattuk a szolgáltató indokait, a hivatal részéről azokat az indokokat, amely alapján a 18%-ot maximumként el tudják fogadni. Mindkét félnek igaza van, érthetők az álláspontok. A bizottság az első alkalommal azt mondta, hogy jó volna ha a két fél újra tárgyalna, közelítené az álláspontokat. A következő bizottsági ülésen ugyanaz a két javaslat jött elő. A Zala Volán kidolgozott a mi tarifaemelési javaslatainkra egy variációt, később ez a kidolgozott variáció jelentette az ominózus tévedésnek az alapját, hiszen véletlenül az került a "B" változatba első körben kiosztásra. A Zala Volán most azt bizonyítja, hogy a 18%-os emeléssel milyen vesztesége keletkezik. Egy piacgazdasági helyzetben az önkormányzatnak tények, információk, adatok birtokában meg kell próbálni olyan magatartást tanúsítani, hogy ne kényszerúsítsük a szolgáltatót veszteséges tevékenység folytatására. Úgy érzem, hogy egyfajta szociális érzékenységről tanúbizonyságot kellene tennünk, mert nem hiszem, hogy csak pénzügyi szempontok alapján kellene döntenünk. A bizottság a Zala Volán Rt. javaslatát ajánlja elfogadásra. 22 Palotás Tibor: A Zala Volán Rt. előterjesztéséhe? képest átlagosan 50 Ft-tal olcsóbb a Polgármesteri Hivatal által előterjesztett "B" változat. Ez azt jelenti, hogy egyvonalas havibérlet a VOLÁN előterjesztésében 1.230 Ft, mig az Önkormányzat előterjesztésében 1.180 Ft. Kombinált havi bérlet ára 1.300 Ft a VOLÁN előterjesztésben, az Önkormányzatéban pedig 50 Ft-tal kevesebb. Tudom, hogy sok embernek minden fillér számit, de ebben az esetben havi 50 Ft-ról van szó. Feltételezem, hogy akik nem akarnak a tömegközlekedésre áldozni, azok kénytelenek gyalog, vagy kerékpárral közlekedni. Néhány éve tart az elszegényedés folyamata és csak remélni merem, hogy nem fog hosszú ideig tartani. Elképzelhető, hogy 1997. évre a VOLÁN a 11,2 millió forint veszteséget bekönyveli a tarifájába, és 1998-tól meg kell fizetni majd azt is, amit jelen pillanatban a VOLÁN magára vállal. Tudjuk, hogy a VOLÁN maximális erőfeszítéseket tesz a város kulturált tömegközlekedése érdekében. Ezt bizonyítja az is, hogy 21 millió forintért megvásárolta azt a területet, ahol a jövőben jelentős fejlesztést fog megvalósítani. Meggyőződésem, hogy ezzel is a város javát szolgálja. Évekkel ezelőtt én is kritikusan vizsgáltam a VOLÁN előterjesztéseit. Most bizalommal vagyok irántuk és kérem képviselőtársaimat is, hogy legyenek bizalommal mindaddig, míg a tömegközlekedést megfelelő szinten és formában végzik városunkban. Polgármester úr előterjesztése a választópolgárok érdekét szolgálja. Az elmondottak alapján kérem, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményét vegyék figyelembe képviselőtársaim. Zsoldos Ferenc: Megértem polgármester úr javaslatát, egyet is értenék vele, de nekünk a körülményeket kell mérlegre tennünk. Tudomásul kell vennünk az energia áremeléseket is, melyek közvetlenül is érintik a közlekedést. Érthetetlen számomra, hogy olyan elvárásokat fogalmazunk meg a vállalattal szemben, melyekről tudjuk, hogy irreálisak, a gyakorlatban nem valósíthatók meg. Nagyon örülök annak, ha megfontoljuk a koncesszió kérdését. Ugyanis a helyi és a távolsági tömegközlekedés számtalan területen kapcsolódik egymáshoz, elválaszthatatlanok. Nehéz még elképzelni is, hogy más-más vállalkozó látná el ezeket a feladatokat. Ez mindenképpen a várost károsan érintené. Állami ártámogatás - ha mérsékelten is - fenn áll, ésszerű maximálisan arra törekedni, hogy ezt az ártámogatást minél kedvezményesebben tudjuk élvezni. A kompenzációnak ez nem elhanyagolható eszköze. Magam részéről 22 %-os emelkedéssel értek egyet, mert reálisan gondolkodva nem tehetünk mást. Érzésem szerint az infláció a következő évben a 20 %-ot eléri, vagy tán meg is haladja. Megfontolandónak tartom a reális körülményekhez való igazodást, a valóságos helyzet tudomásul vételének kényszerét. Hiába szeretnénk kedvező feltételeket a városban kialakítani, ha ennek nincsenek meg a feltételei. Tarnóczky Attila: Polgármester úr előterjesztése mellett pár gondolatot szeretnék mondani. 18 vagy 22 % szinte mindegy. Elhangzott, hogy 50 Ft a különbség. Ha csak erről lenne szó, az 23 valóban mindegy, de ezres nagyságrendeket érint és arra rakódik 50 Ft. Ilyen inflációs világban ez az 50 Ft olyan értelemben nagy pénz, hogy ez az összeg a jövő és azt követő évi áremeléseknek a mindenkori kamatokkal megnövelt bázisa lesz. Azt kell alapul venni, hogy a 18 és 22 % között van 4 % eltérés. A szolgáltató vállalat kimutat veszteségeket, hogy a veszteségek megszüntetésének milyen módszerei vannak a szolgáltatás megszüntetésén kivül, arról nem szoktam hallani. Hol az elmúlt évi, hol a várható inflációra hivatkozva díjemelések történnek. A 22 %-ot én is elfogadnám fizetésemelésként. De itt nem erről van szó. A veszteség, melyet egyes felszólalók szerint fedeznünk kell, mindenképp jelentkezik, mert az utazók száma csökkenni fog. Minél nagyobb áremelés lesz, annál kevesebben vehetik igénybe a tömegközlekedést. Következésképpen rohamosan nő a veszteség, és lesz mit fedezni az Önkormányzatnak. Egy lényeges különbség van a két eljárás között, mégpedig az, hogy egyik az inflációt növeli, ebben a polgármester úrnak igaza van, másik pedig megpróbálja a maga szerény eszközeivel csökkenteni. Krémer József: Nagykanizsán a helyi tömegközlekedésre vonatkozóan az önkormányzatnak egy megállapodása van a Zala Volán Rt-vel. Korrekt emberek kötötték. Úgy szokás, hogy a korrekt megállapodásokat be is tartják. A költségek jelentős részénél nem tehető felelőssé sem a város Önkormányzata, sem a VOLÁN, hanem azt az üzemanyag-áremelkedés okozza. Tapasztalatom, hogy a helyi tömegközlekedést szolgáltató cég rugalmas. Ezt a legutóbbi egyeztetés is bizonyítja, hisz többszáz ember utazási gondját tudtuk megoldani közös erővel. De megjelentek az új, vagy a teljesen felújított buszok a városunkban. Ebből az is látszik, hogy a Zala Volán megpróbál tenni annak érdekében, hogy ilyen nehéz viszonyok között is megmaradjon a szolgáltatás színvonala. Felmerült a koncesszió gondolata. Bizottságunk egyhangúlag úgy döntött, hogy ne versenyeztessük meg a tömegközlekedést. Véleményem szerint, ha nem tud korrekt megállapodást kötni a mai szállítóval Nagykanizsa hosszú távon, és ez a megállapodás nem tartható, csak akkor érdemes koncesszióba adni. Tudomásul kell vennünk, hogy tőlünk független okok miatt olyan gazdálkodásra kényszerül a vállalat, hogy 22,3 %-os emelést hajtson végre. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményét és döntését támogatom. Kelemen Z. Pál: Az együttműködési szerződés alapja a közösen kialakított ár. Ilyen itt nincs. A társadalomban ez nem gyakorlat sem a munkavállalók, sem a vállalkozók jelentős része nem tudja az infláció követést érvényesíteni jövedelmében. Tudom, hogy ez nem gazdasági kategória. Megállapodás itt akkor lehetne, ha lenne alku pozicíó. Van két ár és ezt lehetne alku alapnak tekinteni és kompromisszumot kötni. Mi két "B" változatot kaptunk, az egyik, ami tévesen került kiadásra, az valamivel több mint 18 %, a másik "B" változat pedig 18 %. Véleményem szerint el kellene gondolkodni és meg kellene kérdezni Nagykanizsa város közgyűlését, vagy a Volánt, hogy a tévesen kiadott első "B" változat kompromisszumos megoldásnak tekinthető-e. Véleményem szerint ez egy kiút lehetne ebből a helyzetből, mert ha ebbe az irányba megyünk, akkor nem jön létre közösen kialakított ár. 24 Suhai Sándor: Az a tévesen közölt "B" változat a Zala Volán súlyozott átlaggal kiszámított, időnként 23 %-ot elérő emelést tartalmazó változata. Ezért kértem, hogy vegyék le és tegyék oda az általam most kiosztatott változatot. Nem kompromisszumos megoldást jelent. Ferenczy Zoltán: Az előterjesztés "B" változatát támogatom. Kérem, ha van rá lehetőség, folytassanak még egy egyeztetést, ahol a nézőpontok közeledhetnek. Soknak tartanám a 22,3 %-ot. Suhai Sándor: Nincs módom és lehetőségem beleszólni a vállalat munkabér emeléses politikájába. Monopolhelyzetbe hozunk egy céget és a jövőben, ha 33 %-ot tesz le az asztalra ugyanúgy el kell fogadnunk, mint most a 23 %-ot. Ha a buszpályaudvar melletti terület megvásárlása kapcsán tudtunk egyeztetni háromszor is, akkor a díjtétel-emelés ügyben miért nem. Zalatnai László: Ért egy olyan vád bennünket, hogy mi nem vagyunk korrektek. Akkor szíveskedjenek fellapozni a szerződés 3+1 pontját, megállapodás mellett van az üzemeltetési szerződés, ami pontosan ezekről a részletekről szól: "3+1.) A helyi autóbuszközlekedés díját az önkormányzat az üzemeltető javaslata alapján állapítja meg. Az önkormányzat vállalja, hogy a szerződés érvényessége alatt az üzemeltető javaslatának figyelembevételével állapítja meg a tarifáit." November 1-én itt volt a díjszintemelési javaslat. Ezt Zalaegerszeg elfogadta november 20-án és a Pénzügyminisztérium engedélye december 1-ével itt volt. Önök december 17-én tárgyalják. Kerestem a polgármester urat, de elérhetetlen volt. Budapest, akinek a tulajdonában van a cég 28 %-ot akart emelni és mi csak 24,9-et? Az Önök 18 %-os javaslata nem 18 %, mert nem vették figyelembe, hogy közben az árkiegészítés 75 %-ról 67,5 %-ra csökkent. Az nem a Zala Volán díjszintemelése. Ez egy kormányzati döntés. Suhai Sándor: A felolvasott szöveggel teljesen egyetértek. Az Önök javaslata alapján szeretnénk megállapítani a dijat, mely lehet 10 %-kal kevesebb, 5 %-kal több. Ezt írtam alá a közgyűlés megbízásából. A Zala Volán Rt. vezérigazgatójával sikerült olyan kompromisszumos megoldásra jutni. Az eredeti "B" változatot el tudja fogadni a Zala Volán Rt. és a Polgármesteri Hivatal is. Marton István: Ha valaki megnézi a 4. sz. mellékletet, abban olvasható 5 Ft-ra végződő változat. Javaslom, hogy akármelyik változat kerül elfogadásra, külön szavazzunk arról, hogy elővételben 50 Ft legyen a jegy és ne 52 Ft. A táblázat utolsó sorában a jövő évi emelésről van szó, ami 23 % és 30 % között mozog, még a legalacsonyabb is magasabb, mint amivel idejött hozzánk a Volán. A Volán munkájában leginkább azt értékelem, ami az elmúlt 4-5 évben fejlődésként megjelent, hogy a lakosság által jelzett igények figyelembe lettek véve a menetrend összeállításánál. A településrészek külső járat száma, illetve annak a bővítése még csak össze sem hasonlítható az 5 évvel ezelőtti viszonyokkal. Zsoldos Ferenc: Ennek a kompromisszumnak mi az ára? 25 Suhai Sándor: Részünkről az, hogy elfogadjuk a 40-30-20 Ft-tal magasabb díjemelést. Zalatnai László: Az lesz az ára, hogy mi többet nem fogunk tudni fejleszteni, mint az amortizáció és az általunk kötött üzemeltetési szerződésben levő +- másfél %-os tűréshatárt megpróbáljuk kihasználni. Természetesen néhány olyan járatot, ami egyértelműen veszteséget termel, meg kell szüntetni. A veszteséget valamilyen módon nekünk is kezelni kell. Zsoldos képviselő 22%-os javaslatát támogatnám úgy, hogy a 0,3 %-ot a Zala Volán szakképzési alapból Nagykanizsa olyan jellegű oktatási intézménynek átutalná, amely szakképzéssel foglalkozhat. A szerződésben foglaltakat kötelességünk vizsgálni, mint gazdálkodó szervezetnek. Dr. Kerekes József: Véleményem szerint a régebbi díjmegállapítások %-ai jóval magasabban voltak, mint az itt szereplő 18-22 %-os mértékű emelés. A lakosság is megérti, hogy a legdrasztikusabb áremelés az energiaszektorban következik be. Javaslom, hogy a három alternatívát szavaztassa meg a polgármester úr. Tarnóczky Attila: Egyetértek Dr. Kerekes Józseffel. Támogatom a polgármestert elhatározásában. Véleményem szerint mi itt a lakosság érdekeit szolgáljuk. Megítélésem szerint lehetőség szerint az alacsonyabb összeget fogadjuk el. Zsoldos Ferenc: Korrektnak érzem Zalatnai úr véleményét és javaslatát, állásfoglalását. Nekünk képviselni kell a lakosság érdekeit. Az irreális képviseletnek nincs értelme, azt tudomásul kell venni. Ne igényeljünk olyant, amit nem lehet betartani, amit egy év múlva meg is bánhatunk, akkor hogyan állunk majd a lakosság elé? A magam részéről változatlanul a 22 %-kal értek egyet, azzal a megoldással, amit a vezérigazgató úr javasolt. Palotás Tibor: A Zala Volán nem számított arra, hogy képviselőtársaim úgy érzik, hogy a közgyűlés is hasonlatos a piachoz, ahol egy áron alkudni kell. A Zala Volán letett egy korrekt árat, s nem számított arra, hogy ha 25 %-kal célozza meg ezt a közgyűlést, akkor a közgyűlés örömet szerez magának azzal, hogy le fogja szállítani 22,3 %-os reális árra. Tarnóczky Attila: Nem tartom szerencsésnek, hogy utazási díj címén terheljük a lakosságot és akkor ennek egy részét jótékony célra visszautalja ide a cég. Suhai Sándor: Zsoldos úr javaslata az, hogy 22 % és ne 22,3 % legyen. Aki egyetért Zsoldos úr javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 26 Suhai Sándor: Aki egyetért a kompromisszumos javaslattal, a korrigált "B" változattal, mely szerint a vonaljegy 50 Ft, az autóbuszjegy 70 Ft, az egyvonalas 1 200 Ft, az egyvonalas félhavi 800 Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért Marton képviselő módosító javaslatával, mely szerint az elővételben vett jegy ára 52 helyett 50 Ft-ra kerekedjen, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Amennyiben az "A" variáció kerül elfogadásra, akkor érvénybe lép ez a két Ft-os lefelé kerekítés. Aki egyetért az "A" variációval, mely a Zala Volán eredeti előterjesztése, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a 18 %-os polgármesteri hivatali javaslattal, a "B" változattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Ez azt jelenti, hogy január elsején nem változnak Nagykanizsán a tömegközlekedés díjtételei, azaz legkorábban február l-jével tudunk változtatni. Amennyiben a város érdekét ez a döntésük nem szolgálja, úgy megóvom, és ha kell a két ünnep között rendkívüli közgyűlésre kerül sor. Véleményem szerint ez a "nem" döntés ténylegesen nem szolgálja a város érdekét. Tarnóczkv Attila: Kezdeményezni szeretném, hogy a mai közgyűlés után ismételten hívjunk össze egy soron kívüli közgyűlést. Addig gondolkodhatnánk egy kompromisszumos javaslaton. 5.) Javaslat a kéményseprőipari közszolgáltatásokról szóló 13/1996. (III. 26.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 27 Suhai Sándor: Az elmúlt évben komolyabb díjtétel emelésre került sor, így ebben az évben 10 %-nál nem lehet több a díjemelés. Marton István: Ott voltam tavaly az illetékes szakbizottság ülésein. A vállalkozó erre az esztendőre nagyon jó induló pozíciót tudott kivívni. Ezt a szakterületet az infláció drasztikus mértékben nem érintette ezért véleményem szerint ez teljesen reális szám. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a javaslatot és egyhangúlag támogatta. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 45/1996. (XII. 17.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 45/1996. (XII. 17.) számú rendelete a kéményseprőipari közszolgáltatásokról szóló 13/1996. (III. 26.) sz. rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 6.) Javaslat az 1997. évi víz- és csatornadíjak megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről szóló 27/1995. (X. 3.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: E napirendéi is 18 %-os díjtétel emelést tartanék elfogadhatónak. Azok a képviselők, akik a Vízmű felügyelő bizottságának tagjai hasznos tanácsokkal el tudnak látni bennünket a vita során. Kovács Antal: Az anyagból kimaradt egy téma. Visszautalnék tavaly decemberre, az 1996. évre elfogadott díjak képviselő-testületi ülésére, ahol Zsoldos képviselő joggal vetette fel, hogy jó lenne ha a díj tárgyalásakor minden évben nem kerülne elő az átalakulás kérdése. Az átalakulásról olyan döntés született, hogy júniusig kerüljön testület elé, amelyet később a közgyűlés augusztus végére módosított. A polgármester úr akkor beszámolt arról, hogy a cég a szükséges teendőket elvégeztette, a vezetőtestület augusztus 6-án jóváhagyta, az átalakulás programját, és átalakulási végcélnak 1998. január 1-et határozta meg. A testületet úgy lett tájékoztatva, hogy az ügy nem aktuális, a későbbiekben erre vissza kell térni. Eközben tudomásunk volt arról, hogy az ÁSZ elvégezte a Kormány megbízásából a 27 volt tanácsi közmű vállalat átalakulásának vizsgálatát, melynek végkövetkeztetése képpen a Legfőbb Ügyészséget felkérte arra, 28 hogy tekintse át az átalakulások folyamatát. Ennek a végeredménye a Világgazdaságban megjelent cikk, mely szerint valamennyi átalakulást a jelenlegi törvényekbe sem illőnek fogalmazza a Legfőbb Ügyészség. Törvényességi felülvizsgálatra visszaadta a Megyei Főügyészségeknek, melynek végeredménye az volt - december 6-án a Zalai Hírlapban is megjelent - hogy a Zala Vízmű Rt. jogszerűtlenül vitte bele a közművagyont a társaságba, a közművagyon nem lehet társasági vagyon. Az alapító okiratban az szerepel, hogy a vagyonarányok határozzák meg a szavazatokat, s a végeredmény, hogy a Legfőbb Ügyészség ki fogja dolgozni azokat az átalakulási szabályokat, amellyel végre ez a kötelező szolgáltatás helyére kerülhet. Bízom abban, hogy az általam végigszorgalmazott kényszertársulás kategóriája az önkormányzatoknál polgárjogot nyer, ugyanis 1993-ban, amikor erről döntöttek, akkor ezt a közös feladatot közösen vállalták. Az ajánlatunk, amit a vezetőtestület november 12-i ülésén elfogadott a következőt tartalmazza: Van a gazdálkodásnak minimálisan szükséges költségnövekedési tempója, amelyet az infláció folyamatosan gerjeszt. Fedezetet kell adni azokra a rekonstrukciós munkákra, feladatokra, amelyek a cég előtt mindennap megjelennek. Eredményhányadot illene hordani a díjnak, hogy egy gazdálkodási biztonság legyen. El tudtuk azokat a munkákat végezni, amelyeket évek óta halogattunk. A díjjavaslatunk rendkívül kritikusan megvizsgált, jóváhagyott díjra épült. 9 %-os költségnövekedés van mindössze a vizén, emellett 7 %-os fogyasztáscsökkenés, és egy 2,5 %-os eredmény van megcélozva. Az "A" variációval 23 millió Ft-os eredményt érnek el. Ezt a kanizsai szennyvíztisztító az iszap végleges elhelyezésére kívánja fordítani. Ha a díjban megjelenne egy két forintos többlet, akkor ezt az összeget, ami várhatóan 15 millió Ft, szintén ehhez a célhoz használnánk fel. A 18 %-os díjjavaslat ugyanúgy nullszaldós gazdálkodásra ad lehetőséget, de minden előbb említett feladat nem köthető ehhez. Miklósfát, Sáncot, Palint csatornázni csak úgy lehet, ha közben gondoskodunk a szennyvíziszap végleges elhelyezéséről. A jelenlegi kapacitás ott tart a folyékony iszapkezelésnél, hogy jövőre már 8-10 km-es szállítási távolságokra kell az évi kb. 75 ezer m3 iszapot kihelyeznünk. Azok a területek amit eddig használtunk, telítődtek, részben a mennyiségi növekedés, részben a 16 éves használat miatt. Ezt a problémát külön fejlesztési célként mindenképpen kérjük megfogalmazni a következő évekre. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a fejlesztési célt is megfogalmazta. Suhai Sándort Elfogadom a fejlesztési igényét a Vízműnek, de nem tartanám megfelelőnek, ha ezt a vízdíjban jelentetnénk meg. Erre az adott szituációban fejlesztési programszerűen vissza kell térni. Megfelelő pályázatokat igénybe véve olyan beruházásként kell kezelni a szennyvíziszap feldolgozását, ami hosszabb távon megoldja a város ezen gondját. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a Vízmű "A" variációját javasolta elfogadásra. Összeghatárt nem határoztunk meg, hanem arra kértük a Műszaki Osztályt, illetve a Vízmű illetékeseit, hogy figyelembe véve azokat az induló beruházásokat, amit a Kovács úr az előbb említett - Sánc, Palin, 29 Miklósfa csatornázásával összefüggésben - vizsgálják meg, hogy milyen fejlesztési igényekkel fog ez majd jelentkezni. A költségvetésben ennek a fedezetéről majd gondoskodnunk kell. A bizottságunk azt támogatta, hogy ennek a beruházásnak, fejlesztésnek a fedezete ne a díjakból realizálódjon. Marton Istv&n: Úgy gondolom, hogy a közgyűlés tagjai a 3. számú mellékletet érdekes szakmai összehasonlításként vizsgálhatják. Ezek a számok nagymértékben függnek a vízbázis milyenségétói, illetve annak a felhasználástól való távolságától is. Egyetértek a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság álláspontjával. Fontosnak tartom a szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap víztelenítési technológiájának a javítását. Javasolom alulról a 3. bekezdést - amely a Vízmű Vállalat A.) változatának elfogadását javasolja - kiegészíteni azzal, hogy "a Műszaki Osztály az 1997-ben beinduló fejlesztéshez szükséges 20 millió Ft-ot az 1997. évi költségvetésben szerepeltesse." Reálisnak tartom ezt a 21,2 %-os emelést úgy, ha 20 millió Ft-ot a fent említett célra a költségvetés biztosítja. Kalmár Istv&n: A bizottságunk részéről semmiféle konkrétum nem fogalmazódott meg, nem tartom megfelelőnek ezt a 20 millió Ft-ot, mert véleményem szerint ehhez hozzátartozna, hogy készítsenek egy kimutatást, egy beruházási dokumentációt és utána lehet arról dönteni, hogy mekkora összegre lenne szükség. Palotás Tibor: Ha a közgyűlés a C.) változatot fogadja el, akkor a VÍZMŰ szennyvíztelep támogatása 20-30-40 millió Ft-tal csökkene. A vízvezeték hálózat fejlesztésére majdnem 10 millió Ft-ot kellett kifizetnünk. Azért csak 10 millió Ft-ot, mert a másik részét nem vállalta fel a Műszaki Osztály. Kérem, hogy Marton képviselő megfogalmazása szerinti "A" változatot fogadja el a közgyűlés. Tarnóczky Attila: A frakciónk a "C" változatot támogatja. Véleményem szerint az a hivatkozás, hogy 150 Ft-os emelésről van szó, az egy nagyon téves érvelés része. Ha ebben az évben a lakosságra, a családokra ez a másik 50 Ft-os emelés várna, akkor a cél fontossága megengedi ezt a fajta döntést. Az infláció azonban emelkedik, és nem tudjuk megmondani, hogy hányszor 150 Ft növekvő teher vár nem csak Nagykanizsa, hanem az ország családjaira. Véleményem szerint ezt a terhet csökkenteni kell. Tüttő István: Véleményem szerint el kell dönteni, hogy a Vízmű által jelzett prognózisok igazak vagy sem. Jelzése van minden évben arról, hogy csökken a vízfogyasztás. A vízfogyasztással szemben lehet bevételt növelni, hogy azok akik a vizet közvetlenül kifolyóval elvezetik a városon keresztül, és nem tudjuk a csatornát megkerültetni velük, akkor jelentősen növelhetnénk a bevételeit a Vízműnek. De ehhez megint csak beruházási forrásra van szükség. Úgy gondolom, hogy kompromisszumra kell itt is törekedni. Javaslom, hogy a Vízmű forrásait úgy növeljük, hogy a fejlesztéseit ne csak az adóból támogassuk. A kettő összeségében visszahat a város más lehetőségeire. 30 Suhai Sándor: Nem tartanám megfelelőnek, hogy a költségvetés tárgyalása előtt kötelezné el magát a testület bármilyen költségvetést érintő beruházással, amikor se célokmány, se tanulmány, se elhelyezés nincs kezünkben. A vízdíj a lakosságot terhelje a fogyasztás arányában. Véleményem szerint örüljünk annak, hogy a Vízmű nem veszteséges. A szennyvíziszap elhelyezésének beruházását el kell határozni, előbb-utóbb meg kell valósítani. Marton István: El tudom fogadni a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság álláspontját, az "A" változatot, de a polgármester úr kiegészítését nem. Hiába vagyunk a vagyonnak meghatározó jó 3/4 részben többségi tulajdonosai, a szavazatoknál 2:5 arányban állunk. A testületnek olyan döntést kellene hozni, amit a vezetőtestület is elfogad. Továbbra is fenntartom a javaslatomat, mely szerint az 1997-ben induló szennyvíztisztitó-telepen a szennyvíziszap víztelenítési technológiájának a korszerűsítésére 20 millió Ft-ot szerepeltessünk a költségvetésben. Tarnóczky Attila: Az előttünk álló rendelettervezet tájékoztató jellegű, senkire sem kötelező. Suhai Sándor: Aki egyetért Marton István képviselő javaslatával, mely szerint az 1997-ben induló szennyvíztisztító telepen a szennyvíziszap víztelenítési technológiájának a korszerűsítésére 20 millió Ft-ot szerepeltessünk a költségvetésben, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztés "B" változatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztés "A" változatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztés "C" változatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 31 46/1996. (XII. 17.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 46/1996. (XII. 17.) számú rendelete a víz- és csatornadíjak megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről szóló 27/1995. (X. 3.) számú rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 7.) Javaslat Nagykanizsa-Szokoldomb városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Terv jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Tarnóczky Attila: A 15. §-ban helyi védelem alá vonási indítvány szerepel, úgy gondolom, hogy néhány épület megmentése feltétlenül szükséges. Javaslom, hogy a 18. §. egyéb rendelkezései között egy új (2) bekezdésként szerepeljen az, hogy az "épített és természeti környezet értékének helyi védelméről szóló 20/1992. számú rendelet 1. számú melléklete l.a. pont listája kiegészül, 115. pontként a Bajcsai u. 62. - ez a teljes ház védelme és az 1. számú melléklet l.b. pont listája kiegészül 113. pontként Bajcsai u. 12. - ez pedig a homlokzat védelmét jelentené." Hajqató Sándor: A Bajcsai u. 12. számú ház belóg a gyalogjárdába. Nem lehet az utcát rendezni addig, míg vagy el nem adják, vagy nem építenek újat. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky Attila módosító javaslatával, mely szerint "épített és természeti környezet értékének helyi védelméről szóló 20/1992. számú rendelet 1. számú melléklete l.a. pont listája kiegészül, 115. pontként a Bajcsai u. 62. - ez a teljes ház védelme és az 1. számú melléklet l.b. pont listája kiegészül 113. pontként Bajcsai u. 12. - ez pedig a homlokzat védelmét jelentené", kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki ezzel a módosítással el tudja fogadni a rendelettervezetet, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 32 J 47/1996. (XII. 17.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/1996. (XII. 17.) számú rendelete Nagykanizsa-Szokoldomb Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásairól (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 8.) Javaslat Nagykanizsa Keleti Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Krémer József: Főépítészi állásfoglalás alapján a keleti városrészben tervezett garázsok és egyéb pavilonhelyek nem voltak feltüntetve a rendezési tervben és ezeket kellett korrigálni. Pécsi tervezőcsapat készítette a tervet, de az első változatban ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyta. Majd a bizottság felhívására bekerültek a tervbe, de ennek ellenére még mindig voltak olyan dolgok, amelyeket a legutóbbi bizottsági ülésünkön is kifogásolt a bizottság. Véleményem szerint a városrész beépítettsége tovább nem növelhető. Ebben a formában javasolom a rendezési tervet elfogadásra. Kelemen Z. Pál: Véleményem szerint a 3. §. (3) bekezdése nem a teljesség igényével készült el. Javaslom, hogy készüljön erről a területről is egy kataszter, amiben az értékesebb fák fel vannak tüntetve. Úgy gondolom, hogy ezzel a kérdéssel többet kellene foglalkozni. A 10. §. (3) pontjában szereplő tetőtérbeépítések ügyében interpelláltam egy alkalommal, a bizottság kedvező döntést hozott a tetőtér-beépítésekre. Úgy gondolom, hogy bizonyos fajta uniformizálási törekvés tapasztalható az egész rendezési tervben. Ebben a pontban elő van írva, hogy a minimális lakásméret 70 m2, lehessen építeni műteremlakást és garzonlakást egyaránt tetőtérbe. Az együtt tervezendő egységekre készített tanulmányterv alapján részleges szabályozás szerint. Amikor lakókörzetenként megyünk, akkor hivatkozás történik arra, hogy a magastető formája anyaghasználata 4-es, 5-ös számú tömbökben sorozatosan ismétlődik egy bizonyos fajta típusterv irányában. Véleményem szerint ne írjunk elő ilyen szabályokat, bízzuk azokat a megrendelők jó ízlésére, és ne kössük meg a kezüket ilyenfajta döntésekkel. Ferenczy Zoltán: Egyetértek Kelemen Z. Pállal a tetőtérbeépítéssel kapcsolatban. A körzetemben többen megkerestek azzal, hogy miért nem lehet elkezdeni ezeket az építkezéseket. Vártam a közgyűlésre, hogy mi lesz a vélemény. Kérem a hivatal szakembereit, hogy ténylegesen támogassák ezt a kezdeményezést, a lapostetős épületek hibáit nagymértékben ki lehetne küszöbölni, gazdaságosabb lenne a lakások fenntartása. Kérem a döntést, hogy ezt minél előbb el lehessen kezdeni. 33 Kelemen 2. Pál: Hozzászólásomat módosításként szíveskedjenek figyelembe venni. A 70 m2 eltörlését kérem a rendezési tervben. Kérem az uniformizálásra utaló jelzéseket lakókörzetenként törölni. Dr. Csákai Iván: Ez az előterjesztés beépítési területként meghatározott egy olyan garázssort, ami bele van építve. A régi garázssor, ami a Potyli partig húzódik, nincs megjelölve. A Thúry Laktanya mögötti átjárók kiváltására 3 és fél garázs szükséges. Egyetértek Ferenczy Zoltán által elmondottakkal. Tarnóczky Attila: El tudom fogadni Kelemen Z. Pál képviselő gondolatmenetét. Véleményem szerint tisztán kellene látni, hogy mi az a javaslat, mit kell változtani és arról szavazni. Suhai Sándor: Ezt a fajta módosítást csak a bizottság tudja elvégezni, ezért vegyük le napirendről, adjuk vissza a bizottságnak. Ezekkel a szempontokkal vizsgálja meg és újra hozza a közgyűlés elé. Véleményem szerint konkréttá kell tenni, hogy mi az, amit ki lehet venni, és mi az amit nem szabad kivenni. Kelemen Z. Pál: A rendelettervezet olyasmire hivatkozik ami nincs. Azt mondja, hogy majd lesz egy egységes kialakítása a tetőtérbeépítésnek és ezeknek a pontoknak meg kell felelniük. A rendelettervezetben sincs tisztázva, hogy kell kinézni egy ilyen tetőtér beépítésnek. Krémer József: Kelemen Z. Pál első módosítását támogatni tudom, de nem biztos, hogy annak a 70 m2-nek benne kell lenni. Ez egy irányelv, hogy nagylakásra is legyen lehetőség. A 2. részt véleményem szerint nem lenne célszerű módosítani. Amennyiben a közgyűlés mégis amellett dönt, akkor kérnénk vissza a bizottság elé. Egyetértek azzal, hogy bizonyos előírásokat benn kellene tartani a rendelettervezetünkben. Zsoldos Ferenc: Egyetértek, hogy ne határozzuk meg, hogy milyen alapterületű lakás vagy nem lakás céljára építendő tetőtér beépítések kerüljenek szabályozásra, mert ezt az adott körülményekhez szabaddá kell tenni. A keleti városrésznek van egy bizonyos arculata. Sokkal kevésbé bízom az eredeti, vagy kisközösségi megrendelések alapján a készülendő tervek és gyakorlati megvalósítás megjelenésében is. Véleményem szerint bizzuk ezt a szakemberre. Ez a rendezési terv tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek részben új építmények létesítését, másrészt a zöldterületekre vonatkozó előírásokat szabályozza. Indokolatlannak tartanám a tetőtér beépítés alapterületének kivételével, a rendelettervezet módosítását. Az előterjesztés eredeti formáját tartom szükségesnek, ilyen szempontból nem tudok egyetérteni Kelemen Z. Pál javaslatának második részével. Tarnóczky Attila: Elhangzottak olyan észrevételek, amelyek megfontolást érdemelnének. Javaslom, hogy az illetékes bizottságnak végiggondolásra az elhangzott javaslatok alapján adjuk vissza az előterjesztést. 34 Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy a rendelettervezetet a napirendről levegyük, kérem szavazzon. Visszakerül a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé további tanulmányozásra, és az itt elhangzott észrevételeknek a beépítésével a januári közgyűlésen kerül megtárgyalásra. A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással az előterjesztést nem tárgyalja, a napirendről leveszi és a következő határozatot hozza: 309/1996. számú hat&rozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Javaslat Nagykanizsa Keleti Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására" című előterjesztést leveszi a napirendről azzal, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ismételten tekintse át és a közgyűlésen elhangzott javaslatok figyelembevételével azt terjessze a képviselőtestület ülésére. Határidő: 1997. január 31. Felelős : Dr. Fodor Csaba a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnöke 9.) Tájékoztató a gazdajegyző 1996. évi munkájáról (írásban) Javaslat gazdajegyző foglalkoztatására vonatkozó megállapodás megkötésére (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet; Kálovics József úrnak előadásra kellett utazni Kaposvárra. A gazdajegyző feladatáról egy írásos anyag készült. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is megtárgyalta a megállapodást, és mindkettő elfogadásra javasolta. Van egy alapszerződés, amely 1996. áprilisában Önök előtt volt, ennek 11. pontja kimondja, hogy minden évben külön kell dönteni a gazdajegyző foglalkoztatásával kapcsolatos megállapodásról. Kérem a megállapodás elfogadását, hiszen a gazdajegyző munkájára szükség van. Véleményem szerint lehetőséget kell adni, hogy Palinban, Fakoson, Bagolán, Miklósfán biztosítsuk a helyet. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság 14 ezer Ft-ot javasolt -ugyanazt az összeget, ami a tavalyi évben volt - a kamarának történő átutalással. Tarnóczky Attila: A hely biztosítására, a gazdajegyző munkájára szükség van. Kérem, hogy az önkormányzat, ha a Zalai Hírlapban, időnként az Extrában megjelentet önkormányzati hirdetéseket, akkor a gazdajegyző esetében is jelenjen meg, hogy mikor és hol tart fogadóórát. 35 Suhai Sándor: Aki az előterjesztést el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 310/1996. azámú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zala Megyei Agrárkamarával a gazdajegyzői hálózat működtetésére vonatkozó megállapodással egyetért. A megállapodásban foglaltakat elfogadja azzal, hgy 1997. január l-től a havi támogatás összege 14.000 Ft, amelyet negyedévenként a Kamara részére a Kereskedelmi Bank 10404900-49014152-00000000 sz. számlájára kell átutalni. felhatalmazza a Polgármestert, hogy a megállapodást írja alá. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 10.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Túzoltóparancsnokság Szervezeti és Működési Szabályzata (írásban) Előadó: Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok Suhai Sándor; Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Dr. Tolnai Sándor: Nem kívánok szóbeli kiegészítést tenni. Suhai Sándor: Aki Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) az SZMSZ-t elfogadja, és a következő határozatot hozza: 311/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hivatásos Önkormányzati Túzoltóparancsnokság Szervezeti és Működési Szabályzatát - az előterjesztésnek megfelelően - elfogadja. (A szabályzat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 36 11.) Előterjesztés a Kanizsa Újság Kft. ügyvezető megbízatásának meghosszabbítására (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor; Kérdezem Dóró Jánost, kéri-e zárt ülés tartását? Dóré János: Nem kérek zárt ülést. Suhai S&ndor; Az előterjesztésben az szerepel, hogy három hónappal hosszabbítsuk meg a főszerkesztő úr megbízatását. Amennyiben január l-ig nem történik döntés a főszerkesztői állásról, akkor a Kft. szabályzata szerint az megszűnik, ugyanakkor február végéig javaslatot kell előterjeszteni a Kanizsa Újsággal kapcsolatos átalakításra. Dr. Horváth György: A Kanizsa Újság további sorsáról szinte minden bizottság foglalkozott, csak a Oktatási, Kulturális és Sportbizottság nem. Suhai Sándor; Két-három hónapos haladék arra lehetőséget adna, hogy a szakmai munkáról az újság beszámoljon az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak. Röst János: A Kanizsa Újság vezetőjének kinevezésekor elmondtam, hogy az újság szakmai színvonala csökkent az előző évhez képest. A Kft. megbízott vezetőjének bizalmat szavaztam, bérének emelését javasoltam. Az év elteltével ez a színvonal nem javult, véleményem szerint újra csökkent. Dóró János személyében nem látok garanciát arra, hogy pozitív változás álljon be az újság színvonalában. Személyi változást javaslok, határozati javaslatom a következő: a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. január l-től 1997. december 31-ig megbízza Lukács Ibolyát a Kanizsa Újság Kft ügyvezetői munkájának ellátására. Utasítja a polgármestert, hogy a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Javasolt munkabére 70 ezer Ft. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A Kanizsa Újság működtetése szakmai befektetőknek, pályázat útján meghirdetésre kerül. Határidő: 1997. február 28. Felelős : Suhai Sándor polgármester Véleményem szerint erre a pályázatra a Kanizsa Újság Kft. dolgozói is jelentkezhetnek. Tarnóczkv Attila: A Kanizsa Újság színvonalának csökkenésére utaló jeleket nem érzékeltem. Azt elfogadom, hogy ezt a színvonalat lehetne javítani. Megítélésem szerint ennek a szándéknak elsősorban anyagi feltételei vannak. Kérem, hogy az "A" pontban lévő két javaslatot a polgármester úr külön szavaztassa meg. Az újság támogatása az elmúlt években meglehetősen csökkent. Ha a támogatást tovább csökkentjük, akkor 37 az újsággal szembeni igényeink megalapozatlanok. Nem értek egyet a Kanizsa Újság privatizációjával, azt többségi önkormányzati tulajdonban kellene tartani. Dr. Horváth György? A szakmai színvonal csökkenést kik állapították meg? Marton Istv&n: Egyetértek Tarnóczky Attila és Dr. Horváth György képviselőkkel, de nem értek egyet Röst képviselő által mondottakkal. A támogatás felhasználását a Polgármesteri Hivatal miért nem vizsgálta meg az elmúlt egy esztendőben, ha ennyire indokolt? Az újság gazdálkodása javult. Egyetértek Tarnóczky Attilával, az "a" határozati javaslat szétválasztásával. Javaslom, hogy 1997. december 31-ig adjunk megbízatást, ne tartsunk senkit bizonytalanságban. Béres Márton: Véleményem szerint a gazdálkodásban van egy változás. Ennek az esélyeit a közgyűlés akkor teremtette meg, amikor gazdaságilag szétválasztotta a Szociális Foglalkoztatót és a Kanizsa Újságot. Most van egy lehetőségünk, amikor meg tudjuk ítélni, hogy ez a lap gazdaságilag mibe kerül nekünk. Véleményem szerint az újságírói gárdát ha kell többletfinanszírozással meg kell erősíteni. A közgyűlésnek mint tulajdonosnak, vagy fenntartónak tisztázni kellene az újsággal kapcsolatos elvárásokat. Meg kelle teremteni azt, hogy senkinek ne legyen a közgyűlésből esélye beleszólni a lap munkájába. Zsoldos Ferenc: Egyetértek az előterjesztéssel, a határozati javaslatot módosítanám. Az "a" pont utolsó mondatának 2. részét javaslom elhagyni. A határozati javaslat "b" pontja 3 hónapra ad feladatot az újság főszerkesztőjének, amit valóban végezzen el. Óvóm a képviselőket attól, hogy a lap színvonalát minősítsük. A város lakói érdeklődnek a lap iránt. Kérem módosító javaslatom elfogadását. Dr. Cs&kai Iv&n: A lap színvonalának megítélése nagyon szubjektív. Egyetértek azzal, hogy ez nem a képviselőtestület feladata. 1996. december 31-én lejár a vezető megbízatása. Ezt már a kinevezés időpontjában is tudta az osztály, a jegyzőnő. Nem hiszem, hogy a képviselőtestületet olyan helyzetben kell hozni, hogy a döntésig csak két hét álljon rendelkezésére. A jövőre való tekintettel kérem erre figyelemmel lenni, Marton István módosító javaslatát támogatom. Suhai S&ndor: Ezt a lapot olyan indokkal vittük kft-be, hogy önfenntartóvá és olyan újsággá váljon, ahová vállalkozói tőke bevonására is sor kerülhet és ezzel hatékonyabban működjön. Az olvasótábor ítéli meg a lap színvonalát. Ez az újság nem piaci körülmények között működik, ezért terveznénk anyagi vonatkozású elképzelésekről előterjesztést. Az előterjesztés elkészítésénél az volt a cél, hogy a vezetés stabilizációját biztosítsuk. TüttS Istv&n: A gazdaságosságon kívül azt is meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzati törvénynek megfelelően az újság mennyiben tudja azt a célt szolgálni, hogy a lakosságot széles körben tájékoztassa. Éppen ezért a gazdasági elemzéseken kívül az 38 ügyvezető számára kitűztük feladatként, hogy készítse el az üzleti tervet. A terv gyakorlatilag nemcsak gazdasági elemzésen alapszik, annak foglalkozni kell azzal is, hogy a lakosság milyen széles köréhez tudja eljuttatni az információt. Suhai Sándor; Aki egyetért Röst János javaslatával Lukács Ibolya személyi kinevezésére vonatkozóan, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Röst János; A javaslatomat a következőképpen módosítanám: "A Kanizsa Újság működtetése szakmai befektetőknek legyen meghirdetve pályázat útján. Határidő: 1997. február 28." Suhai Sándor: Véleményem szerint ez a javaslat egy sor kérdést hagy nyitva. Mi van addig? Aki egyetért Röst János javaslatának 2. részével, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért Zsoldos képviselő javaslatával, mely szerint maradjon ki a határozati javaslatból, hogy "majd a Kanizsa újság Kft. támogatásának csökkentése érdekében terjesszen javaslatot a közgyűlés elé", kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Marton Istvánnak és Dr. Csákai Ivánnak az volt a javaslata, hogy ne március 31-ig hosszabbítsuk meg Dóró János szerződését, hanem december 31-ig. Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért az így módosított a.) ponttal, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 39 Suhai Sándor: Aki egyetért a b.) ponttal, azzal kiegészítve, hogy szakmailag számoljon be az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság előtt is, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 312/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Kanizsa Újság Kft. ügyvezetőjének, Dóró Jánosnak a megbízatását változatlan feltételekkel, három hónappal, 1997. március 31-ig meghosszabbítja. utasítja a polgármestert, hogy a szükséges munkáltatói intézkedéseket ennek megfelelően tegye meg. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) utasítja a Kanizsa Újság Kft. ügyvezetőjét, hogy a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap veszteségeinek csökkentése érdekében részletes gazdasági számításokkal alátámasztott üzleti tervét készítse el és terjessze az Oktatási,- Kulturális és Sportbizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé. Határidő. 1997. január 15. Felelős : Dóró János ügyvezető 12.) Javaslat a Kanizsa Uszoda Kft. vezetői megbízásának meghosszabbítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Kérdezem Jakabfi Sándort, hogy zárt ülés tartását kéri-e? Jakabfi Sándor: Nem kérek zárt ülést. 40 Suhai Sándor: Jakabfi úr munkáját eredményesen végzi. A megbizatása lehetővé teszi, hogy amennyiben munkájával elégedett az önkormányzat, akkor újabb 2 évre pályázat nélkül megbízhassuk. Marton István: Csak két évre lehet megbízni vagy lehet többre is? Suhai Sándor: Társasági szerződés szerint újabb 2 évre. Marton István: Javasolom 1999. március 31-ig meghosszabbítani a megbízatást, mert a 2 év 1998. decemberében jár le és akkor választások lesznek. Suhai Sándor: A Kft. Vízmű által korábban jelzett 40 millió Ft-os fenntartási költséggel szemben 24-25 millió Ft-ból gazdálkodott eredményesen ez évben. Saját bevételeit is sikerrel tudta növelni. Marton István: Határidőnek 1999. március 31-et javasolom. Technikailag ennek a módozatát keresse meg a hivatal. Suhai Sándor: Ha meg vagyunk elégedve Jakabfi Sándor úr munkájával, akkor újabb két évre meghosszabbítható a megbizatása tájékoztatás nélkül. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság két alkalommal is tárgyalta a Kanizsa Uszoda Kft múködéséséről szóló beszámolót. Első alkalommal egy 2 hónapos intervallum után tekintettük át a működést. Felkértük az ügyvezető urat nyár végén, hogy készítsen egy részletes üzleti tervet, amit 6 szeptemberben a bizottságunk elé hozott. A bizottságnak az az álláspontja az üzleti terv alapján, hogy a Kanizsa Uszoda Kft. működtetését ebben a 2-3 éves intervallumban meg lehet tartani, és a jelenlegi ügyvezető igazgató a kft. vezetésére alkalmas. Az igazgató elküldött még egy anyagot 1 hónappal ezelőtt, amit bizottságunk megtárgyal. Az uszoda üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ütemezését, annak költségvonzatait tartalmazza. Javaslom a közgyűlésnek, hogy az uszoda vezetésével Jakabfi Sándort 1998. december 31-ig bízzuk meg. A Marton képviselő által említett időpontot 1 hónappal meghosszabbítanám és április 30-ig gondolnám ezt a kinevezést meghosszabbítani. Dr. Takács Anikó: A 81/1996. számú határozat arról szól, hogy a társaság ügyvezetői feladatainak ellátásával 1996. április l-től 1996. dcember 31-ig Jakabfi Sándort bízza meg. A megbízás mindkét fél egyetértése esetén pályázat nélkül újabb két évre meghosszabbítható. Semmi akadálya nincs annak, hogy ezt a határozatot a közgyűlés módosítsa. Amennyiben módosítják a kinevezés határidejét, ennek megfelelően az alapító okirat mellékletét képező vezetői megbízási szerződést is módosítani kell. Suhai Sándor: 1999. június 30-ig kötöttünk mindenkivel szerződést a városüzemeltetés vonatkozásában, ezért javasolom Jakabfi Sándor megbízatását is addig meghosszabbítani. 41 Marton István: Visszavonom a javaslatomat azzal, hogy csatlakozom Kalmár képviselőhöz. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy 1999. április 30-ig történjen az uszoda vezetőjének megbizása, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 81/1996. számú határozat úgy módosuljon, hogy "1999. április 30-ig meghosszabbítható" legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Jakabfi Sándor eddig az időpontig az Uszoda Kft. ügyvezetője legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Jakabfi Sándor személyi alapbérére tett javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat b.) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat c.) pontját elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 42 313/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 81/1996. számú határozatának 3. mondatát módosítja azzal, hogy a megbízás mindkét fél egyetértése esetén pályázat nélkül 1999. április 30. napjáig meghosszabbítható. Ennek alapján a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetői feladatainak ellátásával 1999. április 30. napjáig megbízza Jakabfi Sándort változatlan feltételekkel. Személyi alapbérét 1997. évre 84.000 Ft-ban állapítja meg. Határidő: 1997. január 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A Kanizsa Uszoda Kft. működéséről évente az ügyvezető a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak köteles beszámolni. Határidő: 1997. november 30. és 1998. november 30. Felelős : Jakabfi Sándor ügyvezető Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke c.) A közgyűlés az ügyvezető 1998. évi személyi alapbérét a polgármester javaslatára 1997. december hónapban állapítja meg. Határidő: 1997. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat az intézményvezetői felmentésre, illetve vezetői álláshelyekre történő pályázat kiírására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Suhai Sándori Kérdezem az érdekelteket, hogy zárt ülést kérnek-e? Farkas Zoltán, Molnár Géza nem kérnek zárt ülést. Dr. Horváth György8 A javaslat részletesen tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket el kell látni. Farkas Zoltán igazgatónak megköszönöm az eddig végzett tevékenységét, kiemelten a sport területén nyújtott támogatását. A Zrínyi iskola tevékenysége, sokoldalú munkája, különféle versenyek rendezése bizonyítja azt, hogy Molnár Géza tisztességgel végezte munkáját. Kérem, hogy támogassák a javaslatot, hogy még két évre a Zrínyi iskola igazgatója legyen. 43 Papp Ferenc: Molnár Gézának mind a vezetői, mind a szakmai irányító munkájával az Iskolaszék elégedett volt, ezért javaslom, fogadjuk el az előterjesztést. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a testület fejezze ki elismerését Farkas Zoltán igazgató úrnak amit az iskola alapításától eddig végzett. Jegyzőkönyvben is rögzítsük ezt. Aki az előterjesztés határozati javaslatának első felével - a pályázatok hirdetésével - egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat b.) pontjával és azzal, hogy a testület fejezze ki elismerését Farkas Zoltán igazgató úrnak amit az iskola alapításától eddig végzett, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Molnár Géza igazgató vezetői megbízását további 2 évre meghosszabbítsuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal az alábbi határozatot hozza: 314/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet oktatási intézmények vezetői állásaira. Az állások betöltésének ideje: 1997. augusztus 1. A kinevezés 5 tanévre szól. A pályázatokat a megjelenéstől számított 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztálya címére - 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. - kell megküldeni. Meghirdetett álláshely 1. Napköziotthonos Óvoda Nagykanizsa, 8800 Rózsa, u. 17/b. 2. 3. számú Óvoda 8800 Nagykanizsa, Szent Flórián tér 17. Képesítés, egyéb feltételek Felsőfokú szakirányú végzettség, 5 év szakmai gyakorlat Felsőfokú szakirányú végzettség, 5 év szakmai gyakorlat Juttatások, bér Bér, pótlék: Közalkalmazotti törvény alapján ÁEI:1997.aug.1. Bér, pótlék: Közalkalmazotti törvény alapján ÁEI:1997.aug.1. 44 3. 4. számú Óvoda 8800 Nagykanizsa, Rozgonyi u. 7. 4. 6. számú Óvoda 8800 Nagykanizsa, Kisfaludy u. 19. 5. Hevesi Sándor Általános Isk. 8800 Nagykanizsa, Hevesi S. u. 2. 6. Általános Iskola és Óvoda 8800 Nagykani-zsa-Miklósfa Iskola u. 10. 7. Rózsa Úti Általános Iskola 8800 Nagykanizsa, Rózsa u. 19. Felsőfokú szakirányú végzettség, 5 év szakmai gyakorlat Felsőfokú szakirányú végzettség, 5 év szakmai gyakorlat Felsőfokú szakirányú - elsősorban tanári -végzettség, 5 év szakmai gyakorlat Felsőfokú szakirányú - elsősorban tanári -végzettség, 5 év szakmai gyakorlat Gyógypedagógiai tanári végzettség 10 év szakmai gyakorlat Bér, pótlék: Közalkalmazotti törvény alapján ÁEI:1997.aug.1. Bér, pótlék: Közalkalmazotti törvény alapján ÁEI:1997.aug.1. Bér, pótlék: Kjt szerint ÁEI:1997.aug.1. Bér, pótlék: Kjt szerint ÁEI:1997.aug.1. Bér, pótlék: Kjt szerint ÁEI:1997.aug.1, 8. Batthyány Lajos Egészségügyi Szakközépiskola 8800 Nagykanizsa, Rozgonyi u. 23. Egyetemi szintű tanári végzettség 5 év szakmai gyakorlat Bér, pótlék: Kjt szerint ÁEI:1997.aug.1, 9. Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola 8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 74/A Egyetemi szintű tanári végzettség 5 év szakmai gyakorlat Bér, pótlék: Kjt szerint ÁEI:1997.aug.1. b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nyugellátásra jogosultsága miatt Farkas Zoltán igazgatót 1997. május 1-től felmenti, 1997. szeptember l-től mentesíti a munkavégzés alól és 1997. december 30-tól közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti. Az iskola alapításától eddig végzett munkájáért elismerését fejezi ki. Határidő: 1997. május 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 45 c.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 94/1994. (VI. 17.) Korm. rendelettel módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §. (12) bekezdésének figyelembevételével Molnár Géza igazgató vezetői megbízását - pályázat kiírása nélkül -további 2 tanévre - 1999. július 31-ig - meghosszabbítja. Határidő: 1997. július 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat Aljegyző felmentésére és az aljegyzői munkakör pályázati kiírására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának aljegyző asszonya Dr. Lukácsa Erzsébet 1994. április 6-án öregségi nyugdíj ellátásra szerzett jogosultságot. A köztisztviselők jogállásáról szóló, módosított 1992. évi XXIII. tv. szerint javaslom felmentéssel megszüntetni közszolgálati jogviszonyát. A megüresedett aljegyzői állásra pályázatot kell kiírni a vonatkozó törvény rendelkezései szerint. Ennek alapján terjesztettem elő a határozati javaslatomat, melyet szeretnék egy mondattal kiegészíteni. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző közszolgálati jogviszonyát felmentéssel 1997. január 1. napján öregségi nyugállományba vonulása miatt 1997. június 30-i hatállyal megszünteti. Felmentési ideje 6 hónap, melyből 3 hónapra 1997. április 1. naptól a munkavégzési kötelezettség alól mentesíti. Egyidejűleg felmenti az aljegyzői tisztség alól. A közgyűlés és a jegyző köszönetét fejezi ki az aljegyző asszonynak az eddig végzett munkájáért. Dr. Kerekes József: A felmentési javaslat kinek a kezdeményezése, a jegyző asszonyé, vagy Dr. Lukácsa Erzsébet kérelmére történt? Értesülésem szerint több jogász is elmegy a hivatalból. Szakember nélkül marad a hivatal. Dr. Takács Anikót A törvény szerint a felmentési idő 6 hónap és ebből 3 hónapra kell mentesíteni aljegyző asszonyt a munkavégzési kötelezettség alól. Nem magamtól mentettem fel, hanem megbeszéltem vele is, hiszen ennyivel tartozom neki. Dr. Lukácsa Erzsébet: Miután betöltöttem a nyugdíj korhatárt, kértem, hogy maradhassak, mert úgy éreztem, hogy egészségileg, fizikailag érzek magamban annyi erőt, hogy tudok dolgozni, és ezért most sem én voltam a kezdeményező. Dr. Csákai Iván: Annak idején, amikor az aljegyző asszonyt kineveztük, mennyi időre neveztük ki? Véleményem szerint elegendő lenne, ha az öregségi nyugállomány helyett csak nyugállományt írnánk. 46 Dr. Takács Anikó; Az öregségi nyugállományba vonulás szakkifejezés azért, mert többféle nyugellátás létezik. Az aljegyzőnek csakúgy mint a jegyzőnek, határozatlan időre szól a kinevezése. Dr. Kerekes József: Ha más jogászok is elmennek a hivatalból és felmentjük Dr. Lukácsa Erzsébetet is, akkor a jegyzőnő meg tud birkózni a rá háruló terhekkel 1 éves gyakorlatával? Dr. Takács Anikó: A hivatalból két jogász valóban elmegy. Az egyik pályát kíván módosítani. A másik pedig megtaláta azt a helyet, ahová az egyetem elvégzése után szeretett volna menni, most nyílt erre lehetősége. Annak érdekében, hogy a jegyző aljegyző nélkül ne maradjon, ezért pályázatot kell kiírni és ha alkalmas személyt találok, akkor javaslom Önöknek kinevezésre. 6 április l-től fogja betölteni az aljegyzői munkakört. A határozati javaslatnak van egy b.) pontja is, amely az aljegyzői pályázati feltételekről szól. Suhai Sándor: Aki az előterjesztés a.) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 15.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1996. évi gép-műszer beszerzéshez igényelhető céltámogatás lemondására (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A beruházáshoz szükséges 35 millió Ft saját erő hiányzik a Kórháznál, ezért nem tudja igénybe venni ezt a lehetőséget, ami 50 millió Ft. Tehát 15 millió Ft lett volna a pályázaton elnyert összeg. Tarnócky Attila: A megyei közgyűlés 10 millió Ft-ot saját részesedésre megszavazott a városi kórháznak. Figyelembe van ez véve? Suhai Sándor: A 10 millió Ft-ról még nem kaptunk hivatalos értesítést a megyei közgyűlés részéről. Másrészt 35 millió Ft-ra van a kórháznak szüksége, nem 10 millió Ft-ra. A jövő év első negyedében benyújtandó céltámogatásnak az a 10 millió Ft lesz a saját alapja. Tarnóczky Attila: A szavazás megtörtént az elképzelhetetlen megoldás, hogy a céltámogatási kérelemnek a megítélt erre a 10 millió Ft-os támogatásra alapítható részét fenntartja a kórház. Könnyen előfordulhat, hogy a megyei közgyűlés visszavonja a 10 millió Ft-ot? 47 Beznicza Miklós; A kórház 1995. évben megnevezte, hogy milyen eszközöket akar beszerezni, meggondolta magát időközben és most más az elképzelése. Kikértük a Belügyminisztérium véleményét, hogy lehetne-e változtatni az eszközbeszerzési listán. Egyértelmű, hogy nem. Ezért vették le Önök az elmúlt alkalommal a napirendről. A benn szereplő eszközökre a Kórház nem tart igényt. Ezért jelezte, hogy nem kívánja befektetni céltámogatásból azt a 10 millió Ft-ot. Tarnóczky Attila: Ezt a döntést idén meg kell hoznunk? Nem lehet megvárni amíg ideérkezik a 10 millió Ft? Beznicza Miklós: Sürgős, december 30-ig oda kell érni a TÁKISZ-hoz. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 315/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996. évi gép-műszerbeszerzéshez - a Magyar Közlöny 38. számában megjelent Kormány Közlemény 1/d. számú mellékletének 187. sorszámán - jóváhagyott 15.000.000.- Ft igénybevételéről teljes mértékben lemond. Határidő: 1996. december 18. Felelős : Suhai Sándor polgármester 16.) Előterjesztés a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Nemzeti Szakképzési Intézethez regionális oktatóközpont alapítására benyújtott pályázatának önkormányzati támogatására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az előterjesztésben egy cél körvonalazódik, amely regionális lehetőséget rejt magában. Kicsit több költség, mint amennyiről eredetileg szó volt, hiszen 1.320 ezer forint bérvonzattal járó pályázat. Kérdezem Janzsó urat, kíván-e szóbeli, szakmai kiegészítést tenni az előterjesztéshez. Janzsó Antal: Az a csúcstechnikát képviselő fejlesztési program, amit megpályáztunk, kb. 25-30 millió forintos nagyságrendű technikát jelent. Nemcsak Nagykanizsa, hanem a régió szakképzésének fejlesztését is szolgálná. Összesen 3 vagy 4 ilyen regionális oktatási központot alakítanak ki az országban, ezért nem mindegy, hogy Nagykanizsa ezt megkapja, vagy nem. Köszönöm a bizottságok támogatását, és kérem a közgyűlést, hogy az előterjesztést fogadja el. 48 Suhai Sándori Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással az előterjesztést elfogadja, és a következő határozatot hozza: 316/1996. számú határozat 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Nemzeti Szakképzési Intézethez regionális oktatóközpont alapítására benyújtott pályázatát támogatja és felhatalmazza a polgármestert a Közgyűlés szándéknyilatkozatának megküldésére a Nemzeti Szakképzési Intézethez. Határidő: 1996. december 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a pályázat sikeres elbírálása esetén 1997-ben 420 eFt, 1998. évben 900 e Ft támogatást nyújt. Határidő: 1997. február 1., illetve folyamatos Felelős : Suhai Sándor polgármester 17.) Javaslat az önkormányzati költségvetési intézmények alapító okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: Az alapító okiratok elkészítése határidős feladat. Az Oktatási,- Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta az alapító okiratokat és teljes összhangban találta a koncepciókkal. Suhai Sándor: Aki elfogadja az alapító okiratokat, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza: 317/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. § (3) bekezdése és az 1996. évi LXII. törvény 30. § (5) bekezdés alapján az 49 1. 5. 6. Óvoda Nagykanizsa, 9. 10.) 11.) 12.) 13.) 14.) Óvoda Nagykanizsa, Óvoda Nagykanizsa, Napköziotthonos Attila u. 7. Napköz iotthonos Rózsa u. 7. Napköziotthonos Rózsa u. 17/b. Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin Petőfi Sándor - Vécsey Zsigmond Általános Iskola Általános Iskola Nagykanizsa, Rozgonyi u. 25. Bolyai János Általános Iskola Nagykanizsa, Erzsébet tér 9. Hevesi Sándor Általános Iskola Nagykanizsa, Hevesi u.2. Hunyadi János Általános Iskola Nagykanizsa, Sugár u. 13. Körösi Csorna Sándor Általános Iskola Nagykanizsa, Csokonai u. 1. Péterfy Sándor Általános Nagykanizsa, Attila u. 2. Zemplén Gyózó Általános Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. Zrínyi Miklós Általános Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. Iskola Iskola 18. Iskola 38. alapító okiratát a mellékletek szerint módosítja, illetve hagyja jóvá. b.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okiratok aláírására. Határidő: 1997. január 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 18.) Előterjesztés az Önkormányzat tulajdonában lévő részvények, üzletrészek értékesítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Tisztázni kell, hogy amennyiben portfólió tisztításra sor kerül, akkor ezt a döntést, határozatot ki hozza meg. A vagyonrendelet értelmezése szerint meghozhatja a polgármester, - nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni mindenképpen jobb lenne ezt több bölcs ember véleménye alapján eldönteni. 50 Dr. Bárányi EnikS: Az előterjesztés nem elvi problémákról, hanem konkrétan megfogalmazott gyakorlat meginditásáról szól. Zala Megye apró falvas településekből áll. Nagykanizsa sajátos helyzetéből fakadóan a vonzáskörzettel szemben is bizonyos ellátási (megyei jogú város helyzetéből fakadóan következik) kötelezettséggel is bír. Szakmai alapokból kiindulva fontosnak tartom a Zalagyógyszertár Rt. részvényeit. Nemcsak a forintban megfogalmazottat, hanem a szakmai feladat ellátása miatt is. Az előterjesztés 4. oldalán konkrét formában megjelenik, hogy pontosan ez az az Rt. részvény, amelynek az értékesítését két bizottságunk is támogatta. Felhívom a figyelmüket arra, hogy a környező települések fiókpatikái is ilyen szempontból veszélyhelyzetbe kerülnek, ha a Zalagyógyszertár Rt. szétesik. A közelmúltban a megyei közgyűlésen pontosan ebben a témakörben vitáztak, illetve született olyan értelmű döntés, amelyik az apró falvas, illetve a patikával nem rendelkező településeknek a részvény jegyeit - nem tudom pontosan megmondani hány százalékban, - (ezt a Zalai Hírlapban olvastam) a megyei közgyűlés megvásárolta. Piacra lenne szüksége annak a brókernek, amelyik most felvásárolja, tehát gyógyszerpiacra lenne szüksége, most a nagyértékű vagyonhoz képest alacsony összegben tudnának a részvényhez hozzájutni. A Zalagyógyszertár Rt. a Nagykanizsa térségében lévő egységeire költött is (felújítás, korszerűsítés). Igaz, jutalékot nem osztott, de tudomásom szerint ebben az évben - ha nem így van, akkor kérem a polgármestert, hogy korrigáljon - két alkalommal is a szakmunkásképző intézetet 500, illetve 800 ezer forint összeggel támogatta. Kérem, hogy a Zalagyógyszertár Rt. részvényei - az előbb említett okok miatt - ne szerepeljenek elsődlegesen és elsősorban az értékesíthető részvények között. Meghatalmazást kaptam arra is, hogy abban az esetben, ha a nagykanizsai önkormányzat ezt a hibás döntését meghozná, akkor a Zalagyógyszertár Rt. Igazgatósága a részvények egy részének felvásárlásával kapcsolatosan kéri, hogy az elővásárlási jogával - mely az alapító okiratban nem szerepel - élhessen. A részvények értékesítésével kapcsolatban igaz, hogy kimondva 60% mérték van, mely a forgalomképes vagyon vásárlásra kötelez bennünket. Nem hiszem, hogy ez egy olyan kötelező szám -ezt nem a Gyógyszertár Rt. részvényeire mondom - amit meg lehet emelni. Javaslom, hogy a határozati javaslat 3.A) pontjában a részvények eladásából származó bevétel 80%-a szerepeljen forgalomképes vagyon vásárlására. Dr. Takács Anikó: A 80% nem lehet, a vagyonrendeletünk erre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Béres Márton: Meggyőződésem, hogy eddig deffenzívnek mutatkozott az önkormányzat tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ténykedése. Érdemes lenne újra gondolni, hogy a közgyűlés elégedett-e azzal a sturktúrával, ami ebben a helyzetben az önkormányzati tulajdonosi jogok érvényesítését szolgálja. Konkrétan a társadalmi-gazdasági megállapodásra gondolok. A szakértők is javasolták, hogy szükséges egy olyan akciócsoportnak a létrehozása, akik a különféle szakágazatokat művelve a város menedzselésében jóval aktívabb szerepet vállalnának. 51 Számtalan feladat indokolja, hogy szerencsés volna a testületnek egy tulajdonosi bizottságot létrehozni, túl a menedzselési feladatokon, amelyet a társadalmi-gazdasági program vázol fel. A gazdasági társaságok egyre gyarapodó száma sok gonddal jár, amely szintén az önkormányzatnak egyfajta közreműködését, döntését igényiné, továbbá a különféle vagyon ügyek egyrészt az állami juttatások, értékpapírok, plusz a már meglévő értékpapírok cseréje is. Minden felelős politikai erőnek az lehet a célja ebben a városban, a testületen kívül lehet aki nem felel meg annak a kívánalomnak, hogy a várost ilyen értelemben is egy offenzívabb helyzetbe hozza. Azt hiszem érdemes a tovább gondolásra, vagy arra, hogy a különféle csoportok megbeszéljék, hogyan lehetne ezen a munkán javítani és egy ilyen lehetséges struktúrának a kialakítására törekedni. Tarnóczky Attila: A szándékkal a tekintetben egyetértek, hogy a portfoliónk valóban tisztításra szorul. Semmi értelme nincs annak, hogy az önkormányzatnak nagyon csekély hányadban esetenként megkérdőjelezhető értékű és a befolyásolás lehetősége nélküli részvényei vannak. A 2.) pontban szereplő változatok közül a B) változatot tudom elfogadni, amely a Pénzügyi Bizottságot hatalmazza fel döntésre. Azonban kivételt tennék. Ha végignézzük a tulajdonunkban álló részvények sorát, akkor láthatjuk az energiaszektor (KÖGÁZ és DÉDÁSZ) részvényeit, amelyet nem bizottsági, hanem közgyűlési hatáskörbe tartanék. (100 millió forint feletti értékekről van szó) . Javaslom, hogy a 2.) pont mindegyik változatába kerüljön be, hogy akármelyik testület kapja ezt a jogosítványt, az ne vonatkozzon a KÖGÁZ és DÉDÁSZ részvényekre, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozzon. Bárányi képviselő módosító indítványa véleményem szerint nem törvénytelen, mert a vagyonrendelet valóban előírja, hogy az ilyen értékesítések 60%-át vagyonszerzésre kell fordítani. Ezt úgy értelmezni, hogy ennél többet nem lehet, ellentétes a vagyonrendelet szellemével. Annak az volt a célja, hogy ne lehessen felélni a vagyont, hanem befektetésekre kerüljön sor. Arról lehet szavazni - és adott esetben nem lesz ellentétben a vagyonrendelettel -, hogy az itteni bevételeink 80%-át óhajtjuk ilyen célra fordítani. Véleményem szerint erre szükség is lenne, mert ez azt jelenti, hogy vagyonunk 20%-át fel fogjuk élni, és az utódainknak is hagyunk. Az előterjesztés B.) változata teljességgel elfogadhatatlan. TüttS István: Felhívom az időtényezőre a figyelmet a portfoliók esetében. Nagyon gyorsan válhat egy ma nagyon értékesnek vélt portfolió értéktelenné. Pl. a Zalagyógyszertár Rt. értékes az önkormányzat számára, de nagy ütemben szabadulnak meg a kisközségek a részvényektől, melynek egy bizonyos határon túl -ha valaki megszerzi az 6 részüket - az lesz a következménye, hogy utána teljesen érdektelenné válik a nagyobb részt megszerző számára, hogy újabb vásárlást kezdjen. Létrejön egy olyan vagyoni pozíció, ami után már - hiába volt értékes a részvénye -elértéktelenedik, mert nem tud vele mit kezdeni. Lehet hogy vagyonfelélést követünk el akkor, amikor portfóliónkat 52 egy adott szituációban nem adjuk el. Pontosan azért, mert a vagyonunk értéktelenné válik, de nem rossz célra költjük el, ha nem használjuk ki azt a lehetőséget, hogy akkor kell eladni valamit, amikor arra jó vevő van. Érdemes azt a kérdést megvizsgálni, hogy a lehető legnagyobbnak számító portfoliónkat a határozati javaslatban szereplő ad hoc bizottság mindenképpen értékelje, és meg lehet fogalmazni, hogy a legfontosabb esetekben ez a bizottság készítsen javaslatot a portfolióval kapcsolatos további döntésekről. A határozati javaslat 2. pont C.) változatával, illetve a 3. pont A.) variációjával értek egyet. Marton István; Számomra nincsen 3. pontja az előterjesztésnek, mert a 3. pont A.) variációja a két bizottsági ülésén úgy hangzott el, hogy érvényt kell szerezni a vagyonrendeletnek, amely 12. § (1) bekezdése az önkormányzati vagyon gyarapításával foglalkozik: "Az önkormányzat vagyonának hasznosítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az értékesített vagyon pótlására, a vagyon lehetséges gyarapítására, a vagyon felélésének elkerülésére. Ezért a vagyonhasznosítás bevételének 60%-ból céltartalékot kell képezni az éves költségvetés készítésekor." Ez megadja a választ Dr. Bárányi képviselő feltett kérdésére, az alsó határt rögzíti, nem mondja ki, hogy ettől jóval többet, akár a kétszeresét, háromszorosát ne fordíthassuk ilyen célokra. A 3. pontot teljesen feleslegesnek tartom. Az ajánlatokat a Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta és a Zalagyógyszer Rt. részvényeinek értékesítését támogatta. Ezt a bizottságok 65%-on tették, a következő mondatban pedig az szerepel, hogy módosult az ajánlat 60%-ra. Ügy gondolom, hogy ezt érdemes újratárgyalni. Ebben a pillanatban nem vagyok biztos benne, hogy a 60%-ot támogatnám, sőt valószínűleg nem, hacsak nem hangzanak el az előkészítő részről olyan érvek, amelyek meggyőznek. A Pénzügyi Bizottság 7-0 arányban, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is hasonló arányban foglalt állást ezzel kapcsolatban. Ez a bizottság az, amely a létszámánál és szakértelménél fogva is mozgatható és 2 napon belül meg tudja hozni az általában 72 óráig érő ajánlatokra a megfelelő választ. Elfogadható Tarnóczky képviselő javaslata, miszerint az energiaszektor (KÖGÁZ, DÉDASZ részvények) kérdésében bárki is kapja meg a részvénykezelésnek a jogát, ebben az ügyben csak előkészítő legyen és a 100 millió Ft feletti üzlet maradjon a közgyűlés hatáskörében. A 4. oldal második bekezdés utolsó modata: "Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata azonban a Pénzügyi Bizottság hatáskörének felsorolásánál erre való jogosítványt nem tartalmaz." Úgy gondolom, ezt nem kell kiragadni, annál is inkább, mert a két hete élő SZMSZ-ben fellelhető az egyes bizottságok feladata és hatásköre. A Pénzügyi Bizottságnál az szerepel, hogy dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben, és minden ilyen ügyben dönthet a polgármester és a testület bármely bizottsága is. A Pénzügyi Bizottság ezt úgy vállalná fel, mint olyan kötelmet, amelyet a közgyűlés rá ró, mely az eddigi munkához képest egy pluszmunka. Nem tartom teljesen igaznak, hogy a Pénzügyi Bizottságnak az elsődleges feladata az ellenőrzés. Az előző ciklusban működött Pénzügyi 53 Ellenőrzési Bizottság, amelynek csak az ellenőrzés volt a feladata. Jelenleg ez nem így van, hiszen ez érdemi pénzügyi ügyekkel is kibővült. A bizottságot teljes létszámban könnyebb összehívni 48 órán belül, mint a C.) változatban megjelölteket. Újra kellene tárgyalni a Zalagyógyszertár Rt. részének az értékesítését a módosult ajánlat tükrében. Tarnóczky Attila: Elfogadom alpolgármester úr azon érvelését, hogy egyes esetekben nagyon gyorsan kell dönteni. Az energiaszektor részvényei jó részvények, ezért nem hiszem, hogy egyik napról a másikra kell dönteni. A Zala Megyei Közgyűlés döntött a Zalagyógyszertár részvényeinek vásárlásáról. Nem támogattam ezt az ötletet, mivel a gyógyszertári részvényeket nem tartom jó önkormányzati befektetésnek. A C.) pont törvényességi oldalról is aggályos, mert a testület a bizottságra átruházott hatásköröket ilyen team-re - amely alkalomszerűen jön össze három bizottsági elnökből, polgármesterből - meggyőződésem szerint nem ruházhatja. Ha a Pénzügyi Bizottság nem felel meg, semmi kifogásom az ellen, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntsön. Úgy gondolom, hogy valamelyik létező bizottságot kellene ezzel a hatáskörrel felruházni. Deiszinqer József: Képviselőcsoportunk a bizottsági véleményeket támogatja, tehát a 2. pont B.) változatát, de el tudja fogadni hozzá Tarnóczky képviselő módosító javaslatát is. A 3. pont A) változatát nem kell megszavazni, mivel a vagyongazdálkodási rendelet is így rendelkezik. Kalmár István: Értékesítünk, mert van kedvező vétel bizonyos értékpapírokra, de kevés szó esett arról, hogy mibe fektessük azt a pénzt, ami a vagyonrendelet értelmében úgy szól, hogy forgalomképes. Véleményem szerint valamelyik állandó bizottságunkat kellene megbízni a portfoliónak a kezelésével, ebbe beleértendő az értékpapírok esetleges vásárlásai is, ha a 60%-ot abban látnánk célszerűnek visszafordítani. A veszélyek is benne vannak, mert nem tartom szerencsésnek, hogy az önkormányzat tőzsdézik. Egyetértek Marton képviselővel, hogy a Zalagyógyszer Rt. részvényekre tett ajánlatot 65%-osnak tekintettük és így támogattuk. 60%-ban valóban érdemes lenne újragondolni. Bárányi képviselőnek válaszolom, hogy stratégiai szempontból is végig kell gondolni, mert a Zalagyógyszer Rt-ben lévő részvénynek a szerepe Nagykanizsa Megyei Jogú Város, illetve a vonzáskörzet szempontjából nem biztos, hogy e részvények megtartását predesztinálná. Véleményem szerint ha megfelelő vételi ajánlat érkezik, akkor el kell adni. A bizottságok a döntéshozatalnál ezt vették figyelembe. Suhai Sándor: Előterjesztőként egyetértek Tarnóczky képviselő javaslatával. Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, mely szerint akármilyen felállású lenne a döntést hozó szerv vagy bizottság, a KÖGÁZ és DÉDÁSZ részvények maradjanak közgyűlési hatáskörben -kérem szavazzon. 54 A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a bizottság a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Bárányi képviselő javaslatával -portfólió értékesítése esetén 80%-ban forgassuk vissza - kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 13 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat 1. pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kérem, hogy a 2. pont A.) variációját ne szavazzuk meg, mert én nem kérem ezt a lehetőséget, hiszen utána számtalan problémát, vitát eredményezne. Visszavonom ezt a pontot. A 2. pont B.) és C.) változatáról kell dönteni. Tarnóczkv Attila: Az önkormányzat bizottságra ruházhat hatáskört. Ha elolvassuk a bizottság feltételeit a törvényben, akkor kiderül, hogy ez nem bizottság, hanem egy team. Annak semmi akadálya nincs, ha a Pénzügyi Bizottság nem a megfelelő bizottság, akkor a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság szerepeljen másik alternatívaként. Suhai Sándor: Vegyük fel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot másik alternatívaként. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nagy létszámú, úgynevezett munkacsoportok működnek benne. Portfólióval foglalkozó munkacsoportunk is van. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a közgyűlés felhatalmazza a Pénzügyi Bizottságot, hogy a részvények vásárlására vonatkozó ajánlatok esetén a részvények értékesítéséről döntsön, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 55 318/1996» sz&mú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a portfólió tisztításával. 2. felhatalmazza a Pénzügyi Bizottságot, hogy a részvények vásárlására vonatkozó ajánlatok esetén - kivéve a KÖGÁZ és DÉDÁSZ részvényeket - a részvények értékesítéséről döntsön. Határidő: folyamatos Felelős : Suhai Sándor polgármester 19.) Előterjesztés Nagykanizsa, Rozgonyi u. 4. szám alatti ingatlanvásárlásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Papp Győző megkeresett bennünket és kérte, hogy terjesszük Önök elé döntésre mindazt, amit az előterjesztés tartalmaz. A javaslatban "A" és "B" variáció szerepel. Az "A" variáción belül a 9. pontnak két variációja van. Az "A" variációval nem tartom elfogadhatónak, ugyanis az tartalmaz egy olyan pontot, hogy az eredeti szerződés 3. pontja törlésre kerül. Ezt sérelemnek érezném az önkormányzat részére, óvok mindenkit attól, hogy ezt megszavazza. Papp Győző a Rozgonyi utcai telket azzal a feltétellel kapta meg versenytárgyalás nélkül, hogy a 3. pont alapján kötelezi magát arra, hogy semminemű igényt - egy korábbi opciós szerződésből kifolyólag - nem támaszt az önkormányzattal szemben. Előterjesztőként csak a "B" variációt tudom támogatni. Bicsák Miklós: Kérem képviselőtársaimat, engedjék meg Papp Győzőnek, hogy 2 percben elmondhassa észrevételeit. Papp Győző: Az "A" variációval értek egyet, a további kiegészítéssel nem. Nem én kértem januárban ezt a területet, hanem 1995. szeptember 19-én, az akkori aljegyző ígérte oda kompenzáció címén. A folyamatban lévő perről azzal a feltétellel mondtam le, ha ezt a területet kompenzáció címén megkapom. Sajnos nem így sikerült. Nem én tehetek róla, hogy harmadszor-negyedszer tárgyalják az ügyet. A mostani előterjesztés meg sem említi, hogy transzformátor állomás van betervezve. Az előterjesztésben szerepel, hogy a közműtérképet átadták és a térkép azt mutatja, hogy ezen a területen közmű nincs. De igen van közmű. A kiváltása kb. több mint 1 millió forint. Azok az emberek akik ezt előkészítik miért nem tudnak úgy előkészíteni valamit, hogy döntésképes legyen? A per visszavonására tett nyilatkozatom arra vonatkozott, hogy azt a területet faltól-falig megkapom problémamentesen, minden ódiumát magamra vállaltam (közmű, bontás, kárigények, garázsok). Kiderült, hogy az 5 m-t pluszként meg kell vennem. Nyilatkoztam, hogy az 5 m-t hajlandó vagyok megvenni, de több terhet magamra vállalni nem tudok. 56 Új szerződést kell készíteni. Az új szerződésbe e pont felvételére nem mutatok hajlandóságot. Lehet, hogy a szerződésszegés határát súroljuk már valamennyien. Egyenrangú félnek éreztem magam egészen addig, amíg a polgármester múltkor azt nem mondta - a közgyűlést befolyásolva -, hogy a "B" variációt javasolja megszavazni. Elfogadtam, mert a közgyűlés döntését tiszteletben tartom, és a közgyűlés mostani döntését is tiszteletben fogom tartani. Ha a határozati javaslat "A" pontja kerülne megszavazásra, akkor véleményem szerint lezárhatnánk végleg az ügyet. A polgármester által elmondottak alapján viszont nem lesz vége az ügynek. Suhai Sándori Mindenképpen szavazni kell mindkét variációról. Dr. Kerekes Józsefi Áprilisban megköttetett az adás-vételi szerződés, melyben megállapították, hogy 396 m2-ig fellebbezhetnek. Akkor úgy gondolták hogy ez a terület faltólfalig terjed. Amikor kiderült, hogy ez nem így van - mert van 5 m vége -, akkor mi akceptáltuk azt az igényt, hogy 6 az egész területet akarta megvenni és hozzájárultunk ahhoz, hogy kiegészítjük az 1565 hrsz-ú területet azzal az 5 m széles területtel, amely állítólag 106 m2-t tesz ki. Az "A" és "B" varációt nem értem. Sokkal egyszerűbb lenne olyan határozatot hozni, hogy a közgyűlés az eddigi határozatával jóváhagyja az adás-vételi szerződést és azt az itt 3. sz. mellékletként feltüntetett szerződéssel módosítja, de nem júniusban, hanem a mai nappal, mert okirathamisítást követünk el, ha visszamenőleg dátumozunk. Papp Győző kezdettől fogva tudta, hogy a rendezési tervnek megfelelően lehet ott építkezni, tisztában volt azzal, hogy mit vett. Szerződés köt bennünket, a múltkori határozatunknak megfelelően módosítsuk a szerződést, hogy a kérdéses területet megosztási vázlatnak megfelelően növeltük 106 m2-el. Ha ezt Papp úr nem írja alá, akkor a felek a szerződést felbonthatják. Ha nem jön létre közös megegyezés, akkor a bíróság felbontja a szerződést annak minden következményével együtt. Bicsák Miklósi A lakosság több alkalommal megkeresett, hogy a Múzeum tér környékét rendezni kell. A garázssor melletti terület közegészségügyileg nem megfelelő. Javaslom, hogy állítsuk vissza a szerződés előtti állapotot, így az összeget kamatokkal együtt Papp Győző visszakapja és a szerződés mindkét fél részéről fel van bontva. Az önkormányzat pedig a Rozgonyi u. 4. sz. alatt építsen lakásokat telekkel. Suhai Sándori Bicsák képviselő javaslatára válaszolom, hogy a két fél közös megegyezéssel történő elállása kell a szerződéstől. Amennyiben ez nem történik meg, úgy bíróságnak kell felbontani a szerződést. Ez esetben Papp Győzőnek kell nyilatkoznia, elfogadja-e ezt a harmadik variációt? Papp GySzSi Nem fogadom el. 57 Palotás Tibor: A közgyűlés időben felhívta a vevő figyelmét arra, hogy közüti közlekedésre alkalmas átjárót kell biztosítani a tervezett területen. Természetesen egy közúti átjáró nem ugyanazzal a költséggel építhető meg, mint ami eredetileg lett volna az 6 elképzelésében, hogy egy épületet tud ott megvalósítani. Javaslom, hogy a 3. sz. mellékletet vegyük alapul annyi módosítással, hogy a B.) pontból vegyük át azt a mondatot, hogy "Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy az átjáró alatti burkolat 50%-át saját költségén megépíti és gondoskodik az átjáró burkolatának örökös karbantartásáról." Teljesen jogosnak érzem ezt, hiszen városérdek, hogy az átjáró használható legyen, karban legyen tartva, a teherbírása a forgalom igényeit kielégítse. Ez az átjáró kifejezetten közúti közlekedés céljára tervezett átjáró. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára ilyen szerződés kötését kértük a közgyűléstől. Tarnóczky Attila: Az eredeti szerződést módosítani kell, mert a vevő nem azt vette meg amit szeretett volna, mi pedig nem azt adtuk el amit akartunk. Az eredeti szerződés előírja a 3,5 m széles közúti átjáró létesítését. Ha megnézik a térképet, kiderül, hogy a 3,5 m széles közúti átjáró helyét elfelejtettük eladni a vevőnek. Az épület úgy néz ki, hogy egy 5 m-es sáv van a leendő és a meglévő épület között üresen, utána jön Papp úr egy fallal, aztán a 3,5 m-es átjáró. Én a megegyezés híve lennék, de azzal nem értek egyet, hogy az "A" változat 3. pontjában a megegyezés címszó alatt bekerül egy újabb perlekedés lehetősége. Az "A" változatot a Palotás képviselő által javasoltakkal csak akkor tudnám támogatni, hogy az eredeti szerződés 3. pontjának módosítása - miszerint Papp úr eláll a peres követeléseitől - továbbra is érvényes maradna ebben az új szerződésben. Hajqató Sándor: Csatlakozom Dr. Kerekes képviselőhöz, egyik variációt sem tudom támogatni. Krémer József: Nem tudom elképzelni, hogy az önkormányzat olyan terhet vállaljon, hogy az átjáró építési költségeihez hozzájárul, mert ez precedens értékű lenne, hiszen nem ez lesz az első ilyen átjáró a városban. Pl. a Fő út 10-12. sz. épületnél -magánépületekre gondolok -, a Húsáruház épületében is van egy átjáró. Nem hiszem, hogy annak idején a város fizetett volna az átjárásért, ott egyszerűen egy eladási szituáció volt. Óva inteném az önkormányzatot, hogy precedenst teremtsen, mert ismerve a városrendezési terveket ilyen szándéka a városnak több helyen van. Arról lehet szó legfeljebb, hogy valaki ezzel a teherrel megveszi a telket és állja ennek költségeit. A "B" variációt, az eredeti szerződés fenntartását tartom elfogadhatónak. Dr. Kerekes József: Elfogadhatatlannak tartom, hogy az így kialakult telken építendő épülethelyeknek a költségeihez még újabb összeggel járuljon hozzá az önkormányzat. A dolog természetéből adódik, hogy az átjárónak a karbantartása, netán az alapjának a megépítése az önkormányzatnak legyen kötelessége. A 3. sz. mellékletben szereplő adásvételi szerződés 58 módosítását úgy egészíteném ki, hogy a 9. pont kiegészülne azzal, hogy az átjáró karbantartása és az alapjának megépítése az önkormányzat kötelessége, de semmilyen más költség nem terheli az önkormányzatot. Ha a Papp úrnak így megfelel, akkor módosítjuk a szerződést, ha nem, akkor áll a régi szerződés, amely nem a felek szándékának megfelelő volt. Palotás Tibor: Krémer képviselő által felhozott példák egyike sem azt a célt szolgálják, mint amit ebben az épületben el szeretnénk érni. Kifejezetten közúti forgalomra alkalmas átjárót kívánunk építtetni és ez nem hasonlítható össze a Húsáruházzal, ahol ez a belső üzletek kiszolgálását és az ott élők kényelmét, parkolási igényét szolgálja. Mivel a szerződésben nem kötöttük ki, hogy milyen szabványoknak megfelelő átjárót kell építeni, így a vevő nem tudja milyen minőségű átjárót kell építeni. Kérem a közgyűlést, hogy Dr. Kerekes képviselő javaslatával és az én javaslatommal összhangban azt fogadják el, hogy a fele költséget mi fizessük meg. Azért a felét, mert ha ott épületrész van, akkor egyébként is kellett volna aljzatot építeni a vállalkozónak, tehát neki is lettek volna költségei arra a kb. 30 m2-re. Suhai Sándor: Ha Papp úr minden mást elfogad - természetesen azt az ominózus 3. pontot is -, akkor javaslom, ne vitatkozzunk. Vállaljuk az aljzat elkészítésének 50%-át, és attól kezdve természetesen közúti átjáróként mi fogjuk karbantartani. Az egész ügy abból indult, hogy az előző önkormányzat által valamikor valamilyen igéret, opciós szerződéssel kapcsolatos feltételezett sérelem lezártnak tekinthető ezzel a juttatással. Amennyiben ezt az alapaxiómát most nem ismeri el utólag a vevő, akkor véleményem szerint nem szabad tovább vitatkozni. Tarnóczky Attila: Tavaly tavasszal az eladás során hibát követtünk el. Be kell látni, hogy mi előre megfontolt szándékkal eladtuk ezt a telket faltól-falig, ennek megfelelően meghatároztuk az árat. Ez alapján kijelöltük az átjáró létesítés kötelezettségét. Megítélésem szerint azzal nem tettük jóvá a dolgot, hogy felajánlottuk a vevőnek a maradék területet eladásra. Lehet, hogy az lenne a legegyszerűbb megoldás, ha odaadnánk neki a területet és a követeléseivel nem foglalkoznánk. A merev elzárkózás, a megegyezés szándékának a teljes hiánya véleményem szerint részünkről még erkölcsileg sem megalapozott magatartás. Dr. Kerekes József: Az átjáró alapjának a költségeit átvállalhatjuk teljes egészében - hiszen a város érdekét fogja szolgálni -, de a szerkezetét nem. Suhai Sándor: Papp Győzőt kérdezem, elfogadható-e Ön számára, hogy az út építésének az 50%-át átvállaljuk. Kérem nyilatkozzon a 3. pontról, mert az alapvető kérdés. Papp GySzS: Ebben a pillanatban nem tudok nyilatkozni ekkora horderejű kérdésekben. Az átjárónak közúti forgalmat kell lebonyolítani, súlyra kell tervezni, nagyon komoly statikai szerkezetet kell megvalósítani. Mindenki láthatta annak idején 59 a tervet, hogy 18 férőhelyes garázs épülne a föld alá, ahol olyan garázsfödémet kell építeni, amely önmagában 1,5 millió forint. A szerkezetépítés azt jelenti, hogy ami nem a házhoz tartozik -ennek az átjárónak a szerkezete -, annak a költségnek az 50%-át magamra vállalom, többet nem tudok vállalni. Ez egy átjáró kapualj lesz, amelynek a födémét le kell hőszigetelni, és mivel nem az én tulajdonom az átjáró, ezért ebből profitálni nem tudok. A felette levő lakást le kell hőszigetelni, mert szabvány írja elő. Óva intek a "B" variációtól mindenkit, mert ha azt javasolják, akkor örökös lehetetlenséget teremtenek. Átgondolták-e, hogy a "B" variáció szerint ott kimarad 3 vagy 5 m szélesség. Utólag már nem lehet rajta változtatni, mert az OÉSZ nem engedi meg. Tegyük fel nem veszem meg, ott marad az egész. Az egyik négy emeletes a másik három emeletes épület, hatalmas tűzfal között fognak Önök közlekedni. Szakmailag ez nem építhető be, mert ha 3,5 m-ből leveszem minimum a két 30-as falat, marad 90 cm szélesség, amit nem lehet hogyan beépíteni és nem lehet megközelíteni a fenti emeleteket, mert az én területemen és az állami területeken nem építhető lépcső. Ha mégis a "B" variációt szavazzák meg, akkor sokkal nagyobb költségei lesznek az önkormányzatnak, mintha velem egy tisztességes alkut kötnének. Ezzel párhuzamosan a rendezési tervet is meg kell változtatni, ami szintén költséget jelent. Az én terveimet is át kell dolgozni, amely szintén költségbe kerül. Úgy érzem, hogy tisztességes szándékkal, nem hátsó gondolatokkal közelítettem meg a témát. A szerződés azt tartalmazza, hogy faltól-falig megveszem, 100%-ot magamra vállalva az átjáró költségeiből, lemondok a perről. Ennél többet nem tehetek. Nem írom alá a szerződést, ha rám nézve terhes szankciók maradnak benne. Dr. Fodor Csaba: A szerződés él, érvényes, aláírásra került, ennek megfelelően kell eljárnunk. Az önkormányzat nagylelkűen mondjon le a 9. pont érvényesítési jogáról, nem tartunk rá igényt, ezen a területen a 1165 hrsz-ú, 396 m2 nagyságú beépítetlen ingatlanon nem kíván az önkormányzat szolgalmi jogot biztosítani saját maga számára. Ne kérjük ennek a bejegyzését és felejtsük el a 9. pontot, ezzel kedvezünk a vállalkozónak. Építse be azt az 1165 hrsz-ú 396 m2 nagyságú ingatlant, amit megvásárolt. Marad ott egy 5 m széles út, amely az önkormányzaté marad továbbra is, és ott az önkormányzat a saját költségén kialakítja az utat. A rendezési tervvel ez a megoldás nem ellentétes. Dr. Bárányi EnikS; Fodor képviselőtől kérdezem, hogy egy aláírt adásvételi szerződésből - amiért 4 millió forintot a vevő már kifizetett - az egyik pontot hogyan lehet elhagyni? Véleményem szerint ez újabb perek kiindulópontját képezheti, hiszen szerződést módosítunk egyoldalúan, a vevő hozzájárulása nélkül. Nem csak az eladó, hanem a vevő is hibázott. Ujabb hiba akkor jelentkezett, amikor egy olyan alkuba kezdtünk nyáron, hogy azt az ominózus 106 m2-es területet 500 ezer forintért eladjuk, és a vevő akkor kijelentette, hogy megveszi. Akkor lett volna mód annak átgondolására, hogy ez a szerkezeti megoldás milyen költségeket jelent és azt hogyan lehet megosztani. Mindenképpen a Tarnóczky képviselő által mondott kompromisszumkészséget kérek, melyet a vevő is és az önkormányzat is nyilvánítson ki. Számomra 60 legkorrektebb és a legmegnyugtatóbb megoldást azt jelenti, amit Kerekes és Palotás képviselő már javasolt. Kérem Papp Győzőt, hogy gondolja végig ezt a javaslatot, tehát az aljzat kiépítését támogassa az önkormányzat 50%-ban. Dr. Fodor Csaba: Az 1165 hrsz-ú 396 m2 nagyságú ingatlan adásvételéről van szó, mely ingatlan az önkormányzat tulajdonában volt. A szerződés tartalmazza, hogy vevő tudomásul veszi, hogy erre az 1. pontban írt ingatlanra 3,5 m szélességű szolgalmi jogot jegyeztet be az önkormányzat, ott akar aluljárót építettni. Elmondtam, hogy az önkormányzat legyen nagylelkű, mondjon le erről a jogáról. Épüljön meg az 1165. hrsz-ú ingatlanon az épület és azon az ingatlanon az önkormányzat átjárót ne létesítsen. Ehhez nem kell az 6 hozzájárulása. Ha jól tudom, nem tart igényt az önkormányzat arra, hogy az ingatlanra szolgalmi jog legyen bej egyeztetve. Tarnóczky Attila: Két átjárót képzelek magam elé ami úgy fog kinézni, hogy tűzfal, tőle 5 m-re vagy 3,5 m-re a másik tűzfal, közben utat, átjárót építünk. Utoljára úgy döntöttünk, hogy Papp úrtól 500 ezer forintot kérünk ezért az 5 m-es sávért. Az 500 ezer forint behajtása miatt most már milliós tételekre adnánk engedményt. Egyszerűbb lenne azt mondani, hogy ővé az 5 m, ha kell ingyen, az eredeti szerződés él, átjárót kell építenie, megengedjük, hogy odaépítse a szomszéd fal mellé erre az 5 m-re és nem tartozunk egymásnak semmivel. Suhai Sándor: A következő határozati javaslatot szeretném ismertetni az önkormányzat részéről, melyről ki fogom kérni Papp Győző véleményét is: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata felajánlja Papp Győzőnek, hogy az 1996. április 3-án megkötött Rozgonyi u. 4. sz. alatti ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés 1. pontját akként módosítja, hogy az 1165 hrsz-ú ingatlan területét 496 m2 területre egészíti ki. A szerződés egyéb pontjait változatlanul hagyja. Egyúttal a közgyűlés 173/1996. sz. határozatának a vételárra vonatkozó részét hatályon kívül helyezi." Ebben a bizonyos hatályon kívül helyezettben állapítottuk meg a plusz 556 ezer forintos vételárat. Papp Győző: Az ajánlatot elfogadom. Suhai Sándor: Aki egyetért az előbb ismertetett határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 319/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felajánlja Papp Győzőnek hogy az 1996. április 3-án megkötött a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 4. sz. alatti ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés 1. pontját akként módosítja, hogy az 1165 hrsz-ú ingatlan területét 496 m2 területre egészíti ki. A szerződés egyéb pontjait változatlanul hagyja. 61 Egyúttal a közgyűlés 173/1996. sz. határozatának a vételárra vonatkozó részét hatályon kívül helyezi. Határidő: 1997. január 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 20.) Előterjesztés pavilonelhelyezési kérelemről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Nem ugyanarról szól a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság döntése. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára bekerült 7 darab hírlapárusító pavilon elhelyezésével kapcsolatos anyag. A bizottságunk ezt az anyagot tárgyalta meg és vette le napirendről azzal, hogy vissza kell hozni a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé, mert az előterjesztésben javasolt hírlapárusító helyek nem mindegyike alkalmas arra a célra, amit a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megjelölt. Az itt szereplő pavilonelhelyezési kérelem a bizottságunk előtt konkrétan nem volt. Azért vette le a bizottság napirendről az anyagot, mert nem látta biztosítottnak a funkció kötöttséget, hogy megfelelő hatósági vagy egyéb jogkörrel hosszútávon biztosítani lehet, hogy ezek a pavilonok valóban csak hírlapárusító pavilon céljára szolgáljanak. Előbb utóbb ezekben a pavilonokban nemcsak hírlapárusítást fognak végezni, hanem más olyan tevékenységet is, ami esetleg az önkormányzat szempontjából nem támogatandó. Dr. Fodor Csaba: Hatáskör összeütközésekről van szó. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak hatásköre megmondani, hogy a városban mi és hol helyezhető el, ezt a hatáskört a közgyűlés adta. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság azt döntheti el, hogy ezek a pavilonok tulajdonosai milyen jogcímen fizessenek az önkormányzatnak. Ideiglenes jelleggel fel lehet állítani a pavilonokat. Ha pedig az engedélyben foglalt feltételnek nem tesz eleget, akkor visszavonandó az ideiglenes engedély. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság azt is kikötötte az anyagban, hogy melyik területre milyen köztéri építményt lehetne elhelyezni ideiglenes jelleggel. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a két bizottság arról vitatkozzon, hogy Halász László kérelmével egyetért, vagy nem. Kalmár István: Bizottsági véleményt nem tudok mondani, mivel a bizottság nem foglalkozott vele. 62 Dr. Fodor Csaba: Az anyagban benne van a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleménye. Támogatjuk Halász László kérelmét. Zsoldos Ferenc: Pontosan hova kerülne ez a bizonyos pavilon? Suhai Sándor: Az Eötvös tér körzetében lévő Barkácsbolttal szembeni parkolóba. Bicsák Miklós: Halász úrnak már fiatal korában egészségi problémái voltak, ezért főállását nem tudta ellátni. A vállalkozásából meggazdagodni nem tudott. Az önkormányzat határozata alapján lebontotta az épületet, a megélhetéséhez szeretné ezt a pavilont újra üzemeltetni. Javasolom a kérelem támogatását. Palotás Tibor: Egyetértek Bicsák képviselővel. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság úgy döntött, hogy parkolóhelyet ne foglaljon el a pavilon. Az itt mellékelt rajz szerint mégis parkolót foglal el. Kicsit odébb kell helyezni, hogy ne a parkolót foglalja el, hanem a járdaterületet. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ezzel tudja támogatni a pavilon elhelyezését. Dr. Csákai Iván: Kérem a vita lezárását. Suhai Sándor: Aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat "A" variációjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 20 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat "B" variációjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 320/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul, hogy Halász László Nagykanizsa, Kodály Z. u. 5. szám alatti lakos a mellékletben szereplő vázrajzon jelölt helyszínen az építési hatóság által engedélyezhető, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által jóváhagyott pavilont létesítsen saját költségén. 63 A területhasználat engedélyezése a közterülethasználat szabályai szerint történjen. Határidő: 1997. január 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 21.) Összeférhetetlneség vizsgálata Dr. Csákai Iván és Béres Márton képviselők indítványa alapján (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Kötelezett az önkormányzat, hogy az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban a tisztségviselők jogszabályban előirt összeférhetetlenségét vizsgáljam meg. Dr. Csákai Iván: A felsorolás teljes? Bizonyos kft-kben bizottsági külső tagok is részt vesznek. Vizsgálta-e polgármester úr, hogy pl. egy bizottság külsős tagja egy pályázat elbírálásakor a bírálóbizottságban milyen minőségben vett részt? Amikor a pályázatot elbírálták felmerült-e, hogy abban a bizonyos kft-ben tulajdonrésszel rendelkezik? Ez egy olyan helyzetet teremt, hogy szentesítjük azt, hogy saját magára szavazott egy ebben a bizottságban résztvevő illető. Nem tartom teljesnek ezt a felsorolást. Kérem, hogy a képviselők "belső anyagként" tudják meg, hogy kikről van szó. Suhai Sándor: Kérdőív alapján próbáltuk összegyűjteni ezen adatokat. Ha ezen kívül a képviselő bármilyen tagsággal rendelkezik és később megtudjuk, akkor ezt a listát kiegészítjük. Nem volt feladatunk azt vizsgálni, hogy az elmúlt két év alatt egyes szavazásoknál mi történt. Véleményem szerint akkor áll fenn összeférhetetlenség, ha pl. zsűrizésben vállal szerepet és az 6 tulajdonában lévő érdekeltségű tervező vállalat tervét kell zsűrizni. Dr. Fodor Csaba: Ez a felsorolás több is és kevesebb is, mint amit a határozat előírt. Azért több, mert arról szól a határozat, hogy az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban betöltött tisztséget kell megjelölni, itt pedig jó pár olyan fel van sorolva, aminek semmi köze az önkormányzathoz. Béres Márton: Ilyen fajta vizsgálódás a testület történetében eddig nem volt. Egyetértek Fodor képviselővel, nem kívántuk az előterjesztésben a magánvállalkozások kérdéskörét vizsgálni. Kevésnek találom a felvilágosítást, mert bárkinek lehetősége van megtudni azt, hogy név szerint a testületből ki, milyen funkciót tölt be adott helyen a közgyűlés felhatalmazásával. Véleményem szerint meg kell nevezni név szerint azokat, akik ilyen funkciókat látnak el. Ezeket nem az előterjesztőknek, hanem a vizsgálatot elvégzőknek kellett volna a közgyűlés elé terjeszteni. 64 Suhai Sándor: Önnek joga van mint előterjesztőnek megkérdezni a képviselőket név szerint, ők vagy válaszolnak vagy nem, de én ezt nem vállalom. Marton István: A teljes listának a fele nincs itt. Suhai Sándor: A nyilatkozatok alapján állítottuk össze ezt, ha hiányzik négy vagy öt cég, akkor négy vagy öt cégben viselt valamilyen tisztségéről a képviselő vagy bizottság külső tagja nem nyilatkozott. Dr. Fodor Csaba: A felkérése a polgármesternek arról szólt, hogy ki tölt be tisztséget önkormányzati érdekeltségű cégekben. A 11 felsorolásban 10 cég van megemlítve, ebből a 10 cégből 6-nak semmi köze nincs az önkormányzathoz. Aki pedig önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságban tisztségviselő, arról mindenki tud, mert az itt lett megszavazva. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 321/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése - Dr. Csákai Iván és Béres Márton képviselők indítványa alapján - az összeférhetetlenség vizsgálatáról készített polgármesteri jelentést tudomásul veszi. 22.) Javaslat a Magyar Közgazdasági Társaság jogi tagságára (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester Tüttő István: Az előterjesztést megtárgyalták a bizottságok. Úgy gondolom, hogy vállaljuk fel ezt a költséget annak érdekében, hogy a Közgazdasági Társaság által biztosított információk városunk számára olyan előnyöket biztosítsanak, ami ezzel a tagsági díjjal bőven lefedhető. Véleményem szerint ez számunkra hasznos, a város számára előnyös lehet. A tagságot évente meg kell újítani. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 65 322/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Magyar Közgazdasági Társaságba jogi tagként belépjen 1997. január 1-jétől, évi 20.000 Ft jogi tagsági díjjal. felhatalmazza a polgármestert a belépési nyilatkozat aláírására. Határidő: 1997. január 10. Felelős : Suhai Sándor polgármester 23.) Javaslat a Zala Megyei Munkaügyi Tanácsba delegálásra (írásban) Előadó: Tüttő Istán alpolgármester Suhai S&ndor: A testület Tüttő István alpolgármestert javasolta delegálásra. Javaslom a megbízatását hosszabbítsuk meg. Kérdezem az alpolgármester urat, elvállalja-e a tagságot? Tüttő István; Senki nem negligálta a közgyűlés azon határozatát, hogy a Megyei Munkaügyi Tanácsba annak idején személyemet delegálta. Olyan jellegű változás történt, hogy az egész Munkaügyi Tanácsi hierarchiát újra átdolgozták és változnak bizonyos területeken a feladatok, ezért úgy döntött a megfelelő felettes szerv, hogy az egész rendszert újra kell választani, a választás mellett pedig újra kell delegálni. Adva van a lehetőség, hogy ezen változtasson a közgyűlés. A kérdésre igennel válaszolok. Béres Márton; A jogkörét, a feladatát az érintett szervezeti változás érinti-e? Tüttő István: Nem változtat a jogkörön. Marad a munkáltatói munkavállalói, munkavállalói és az önkormányzati oldal és ott vannak a Megyei Munkaügyi Központ képviselői. Annyiban változott, hogy az oldalanként delegálható tagok száma 6-ra emelkedett. Bővül azok köre, akik résztvehetnek, de maga a feladatkör nem. Suhai Sándor; Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 66 323/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tüttő István alpolgármestert delegálja a Zala Megyei Munkaügyi Tanácsba. felkéri a polgármestert, hogy erről a Zala Megyei Munkaügyi Tanácsot értesítse. Felelős: Suhai Sándor polgármester 24.) Tájékoztató a városban működő diszkók tevékenységéről (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Balogh György: Magyar József önálló képviselői indítványt adott be arról, hogy a diszkók környezetében élők kifogásolták, hogy a rendezvények bezárása után különböző rendzavaró, rendbontó cselekmények történtek. Ezek megszüntetésse érdekében kérte a közgyűlést, bízza meg az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot egy fórum összehívására, ahol az érdekeltek a rendezvények tartásáról cseréljenek véleményt. Létrejött ez a találkozó, melynek vázlatos tartalmát írásban megkapták. A közgyűlés korábban határozatban kötelezte a polgármestert, hogy a Megyei Rendőrkapitányság vezetőit keresse meg és kérje támogatásukat abban, hogy a Nagykanizsai Rendőrkapitányság jobb anyagi eszközökkel rendelkezzen. Szükségesnek látszott 1997. évre az akciókhoz kötött támogatások lehetőségeit meghatározni. A bizottság fontosnak tartja az együttműködés bővítését a rendőrséggel, a polgárőrséggel, melyet a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontok is indokolnak. Kívánatos lenne az éjszakai szórakozóhelyek rendszeres ellenőrzésének megszervezése és kéri a közgyűlés tagjait, hogy az 1997-es költségvetés összeállításakor gondoljanak e célok megvalósítására. Dr. Horváth György: A hivatal minden esetben törvényesen, jog szerint jár el. Véleményem szerint nemcsak pénzkérdésről van szó. A Magyar utcában lévő diszkó tulajdonosa ugyanaz maradt, csak a nővérének a nevével. Ez túlmegy a város hatáskörén is. Hiába járnak el az osztályok az előírásoknak megfelelően, mégsem látok pillanatnyilag megoldást. Balogh Tibor: Egyetértek Horváth képviselővel. Véleményem szerint hiába vannak törvényeink, szabályaink, rendeleteink, ha nem tudjuk betartatni, ha nincs ehhez módunk és eszközünk. Az osztály kiadja az engedélyt, akkor van probléma, ha nem aszerint működtetik azt a diszkót. Véleményem szerint tehetetlenek vagyunk előre kellene mozdulnunk. Úgy gondolom, hogy a pedagógusoknak, a szülőknek óriási felelősségük van a nevelésben, mert diszkót is lehetne célszerűen működtetni. 67 Suhai Sándor: Ami a hivatal lehetősége, azzal élni fogunk a nevezett diszkó esetében is. Aki egyetért a tájékoztatóval, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a városban működő diszkók tevékenységéről szóló tájékoztatót elfogadja. 25.) Javaslat a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az ügyrend szerint döntéssel kellene folytatni munkánkat, a módosító javaslatokat megszavaztatni. Ugyanakkor itt van már az elhangzott észrevételeket figyelembe vevő újabb előterjesztés, újabb javaslat, amihez nincs módosító javaslat sem megfogalmazva. Béres Márton: Ez a probléma a tegnapi bizottsági ülésen is felvetődött. Nem minden egyes módosító indítvány épült be ebbe a tervezetbe, mert ezeknek a jogtechnikai részletein kívül vannak sokkal súlyosabb és egészen más természetű módosító indítványok is. Visszavonom a múltkori indítványt, ha új előterjesztésnek minősül a jelenlegi. Balogh György: Ezt a változatot - ami előttük van - tekintettük kiinduló pontnak, és a bizottság e felett tartott vitát. A bizottság módosító javaslatait megszavaztattam és az elfogadott módosító javaslatokat szeretném ismertetni. (Az írásos előterjesztés a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy szakaszonként tegyünk módosító indítványokat. Suhai Sándor: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a 2. § (2) bekezdés elhagyásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a 3. § (2) bekezdés 2. mondatának eltörlésével, kérem szavazzon. 68 A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 3. § (4) bekezdéssel egészüljön ki, hogy a nyilatkozatokról a jegyzőnek nyilvántartást kell vezetni, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Fodor Csaba: A 4. § (5) bekezdése helyett a következő szöveget javaslom: "A képviselő, a képviselő közeli hozzátartozója, a képviselő vagy a közeli hozzátartozója által tulajdonolt gazdasági társaság az önkormányzattal, annak hivatalával, intézményével vagy az önkormányzat által legalább 20%-ban tulajdonolt gazdasági társasággal (továbbiakban: önkormányzat) nem köthet szerződést, amennyiben a szerződéses érték a 100 ezer Ft összeget meghaladja. Amennyiben a teljesítés, szolgáltatás osztható, nem lehet külön szerződésekre bontani a teljesítést a fenti értékhatár kijátszása (csökkentése) érdekében. E tilalom kiterjed az alvállalkozói szerződésekre is. A fenti értékhatár alatti szerződésekről a képviselő köteles az önkormányzatot a polgármesterhez benyújtott írásbeli nyilatkozattal tájékoztatni. A fenti rendelkezések nem vonatkoznak a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony keretében végzett munkákra, illetve azon esetekre, amelyekben az önkormányzat vállalkozóként lép fel." Tegnap az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság nem ezt a szöveget fogadta el, hanem azt mondta, hogy egy ilyen tartalmú szigorító szabály beépítésével ért egyet. Dr. Takács Anikó: Tegnap volt az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülése ahol elmondtam, hogy nem tartom törvényszerűnek annak kimondását, hogy a képviselő, illetőleg annak hozzátartozója nem köthet szerződést az önkormányzattal, annak intézményével, ha az összeghatár a 100 ezer Ft-ot meghaladja. Véleményem szerint ez az önkormányzati törvény rendelkezésein is túlterjeszkedik. A helyi rendelet nem lehet ellentétes az önkormányzati törvény rendelkezésével. Az önkormányzati törvény a polgármesterre vonatkozóan tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat. A polgármester vonatkozásában mondja ki, hogy a polgármester minek nem lehet tagja (33/a §), illetőleg kimondja, hogy a polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja stb. Úgy gondolom, hogy szerződéskötési szabadság van, nem lehet kikötni azt, hogy nem köthetnek szerződést, hanem az összeférhetetlenség abban mutatkozik meg, hogy egy adott döntésnél - amit egyébként szintén az önkormányzati törvény és a Szervezeti és Működési Szabályzat is tartalmaz - köteles jelezni a képviselő, hogy 6 személyesen érintett az ügyben vagy a közeli hozzátartozója és természetesen Önök döntenek a kizárásáról. A másik pontjával mely szerint ez az alvállalkozási szerződésekre is kiterjed, nem tudok egyetérteni, hiszen egy alvállalkozó nincsen szerződéses 69 jogviszonyban az önkormányzattal. Az alvállalkozó a vállalkozóval van szerződéses jogviszonyban, ezért ezt a rendelkezést én nem tudom elfogadni. Dr. Fodor Csaba: A jegyzőnő azt mondta, hogy nem terjeszkedhetünk túl az önkormányzati törvényen. Ez az egész rendelet önmagában túlterjeszkedik rajta, mert az önkormányzati törvények képviselői összeférhetetlenségről nem szól. Aggályom volt korábban az is, hogy egy rendeletet az önkormányzati törvény szerint mikor alkothat egy testület. Ezt vagy törvényi felhatalmazás vagy helyi társadalom szélesebb körét érintő ügyekben teheti meg. Ez egyikbe sem tartozik, véleményem szerint határozatot kell hozni és nem rendeletet alkotni. Ha rendeletet alkotunk, akkor viszont olyan legyen, amely alkalmas az összeférhetetlenségi szabályok megalkotására. Az alvállalkozó valóban nincs jogviszonyban általában a megrendelővel, a polgárjog szabályai szerint a képviselőtestület tagjai önkorlátozást és magukra nézve kötelező szabályt alkotnak atekintetben, hogy 6 nem fog alvállalkozói tevékenységet vállalni olyan szerződéseknél, szerződések teljesítésénél, amely jogviszony a fővállalkozó és az önkormányzat között áll fenn. A képviselő nem köthet, de ha mégis megköti, akkor összeférhetetlenségbe ütközik. Az is elképzelhető a polgárjog szabályai szerint, hogy az önkormányzat bekéri egy adott vállalkozás teljesítésénél, hogy milyen alvállalkozóval kíván dolgoztatni a fővállalkozó, mert lehet, hogy olyan alvállalkozókat fog felsorolni, akiket nem is kíván foglalkoztatni. Palotás Tibor: Én közlekedésépítő mérnök vagyok. Utat, közművet legtöbbször nem a lakosság épít. Nem titok, hogy az Architect Gazdasági Munkaközösség az önkormányzattól is vállal munkát, és én az önkormányzati munkákra is pályázom. Zalaegerszegre is pályáztam sok esetben és egyetlen egyszer sem kaptam munkát mert ott lokálpatriotizmus van, oda nem engedik be az idegen tervezőt. Ha egy városban lehetőség van arra, hogy a cégem pályázzon tervezési munkára, akkor azzal szeretnék élni. Rajtam kívül van még néhány képviselő, aki Fodor képviselő javaslatának megszavazása esetén munkanélkülivé is válhat. Kérem Fodor képviselőt, hogy javaslatát vonja vissza. Marton István: Véleményem szerint a jegyzőnő és a bizottsági elnök úr között kibontakozó jogi vitában a bizottsági elnök úrnak van igaza, mert a javaslata nem lehet ellentétes semmilyen törvénnyel sem, mert egyik sem tiltja. Arról van szó, hogy egyfajta önkorlátozást vállal-e ez a testület vagy sem? Dr. Takács Anikó: Önök úgy korlátozzák magukat, ahogy akarják, olyan rendeletet alkotnak, amilyet akarnak. Én viszont kötelességemnek éreztem, hogy erre felhívjam a figyelmüket. Suhai Sándor: Megkérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal mielőtt módosító javaslatként megszavaztatom? Béres Márton: Kifejezetten túlzónak, esetleges elfogadását súlyos hibának tartanám. 70 Amikor ennek a rendelettervezetnek az összeállításán dolgoztam, akkor a célom az volt, hogy a nem létező semmiből átlátható, nyilvános folyamatokat próbáljak teremteni és miután majd a gyakorlat igazolja, hogy hol szükséges a szorítás, akkor ennek megfelelően járjunk el. Úgy gondolom, irreális Fodor képviselő elvárása, az előterjesztői szándékom messze áll, hogy én bárkit a testületből kizárjak. Az előterjesztésem annyiban lenne szerencsés, hogy legyen ez a folyamat látható a testület tagjai számára. Ha Fodor képviselő fenntartja a javaslatát, akkor az 57. § (1) bekezdése alapján még a szavazás előtt visszavonom a rendeletet azzal, hogy megpróbálok ennek valamilyen normakontrollt keresni és amikor ez a kérdés tisztázódott, akkor vissza fogom hozni a közgyűlés elé. Suhai Sándor: Véleményem szerint ha azt akarjuk, hogy összeférhetetlenségi rendelet legyen és tiszta legyen a testületi képviselő ilyen vonatkozásban, akkor ezt ilyen mélységig kell meghatározni. Dr. Fodor Csaba: A módosító javaslatot nem vonhatom vissza, ez a szocialista képviselőcsoport álláspontja. Ebben az (5) bekezdésben van több olyan pont, ahol lehetett volna módosítási indítványt tenni, de eddig egy sem hangzott el. Béres Márton: Született egy olyan szakmailag elfogadott tervezet, ami minden érintettel, a bizottsági tagokkal, a testület tagjaival, különféle bizottságokban meg lett tárgyalva. Át lett nézve jogi kontroll alapján. Ami a politikai nézetkülönbségeket illeti abban igen eltérőek a vélemények. Visszavonom a tervezetet. Dr. Fodor Csaba: Megteheti azt a szocialista képviselőcsoport, hogy ezt a rendelettervezetet a közeljövőben benyújtja ismételten ezzel a módosítással? Suhai Sándor: Természetesen. Dr. Horváth Gvörcrv: Rengeteg időt töltöttünk el teljesen feleslegesen. Tarnóczky Attila: Megköszönöm a szocialista képvsielőcsoportnak azt a gesztust, hogy ígéretük szerint ezt a rendelettervezetet újra láthatjuk, biztosíthatom Önöket, hogy a képviselőcsoportunk támogatni fogja ebben a szándékában és kérem, hogy ez a közeljövőben minél korábban következzék be. 26.) Javaslat a temetőgondoksági tevékenység NSR Kft-ből történő kivonására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A temetőgondnokság vagyona részben forgalomképes vagyon vagy forgalomképtelen törzsvagyon, így az NSR Kft-be bevinni sem lett volna szabad. Egy mulasztásos törvénysértést 71 szüntetünk meg akkor, amikor kivesszük onnét. Szándékosan nem hoztam javaslatot, hogy hova tegyük, de dolgozunk rajta és január 14-én a közgyűlésre be fogom terjeszteni a konkrét javaslatot, de feltétlen fontos, hogy a kft. is tudja tervezni a következő év üzleti tervét és a temetőgondokság is tudjon tervezni a jövőre vonatkozóan. Dr. Kerekes József: Január l-jétől 31-ig, amíg döntünk a kérdésben, addig a temetőgondnokság feladatait ki fogja ellátni? Suhai Sándor: A temetőgondokság közvetlen Polgármesteri Hivatal irányítással, a Műszaki Osztály irányításával. Marton István: Kérem, hogy eddig a január 31-i időpontig feltétlen kerüljön a közgyűlés elé vissza. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 324/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az NSR Kft. taggyűlésén javasolja a temetőgondnokságot és feladatkörét az NSR Kft. tevékenységéből 1996. december 31-ével törölni. utasítja a polgármestert, hogy a közgyűlés 1997. januári ülésére a temetőgondnokság további tevékenységére vonatkozó szervezeti kereteket terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1997. január 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 27.) Javaslat a pedagógusok egyszeri keresetkiegészítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A pedagógusok részére 10 ezer Ft-os keresetkiegészítést állapított meg a Kormány és ennek az átutalásához, illetve felosztásához kértük az Önök hozzájárulását. A támogatás a Kormány döntése értelmében a TÁKISZ-on keresztül érkezik és a célja a dolgozókhoz való minél előbbi eljuttatása és nem rendszeres személyi juttatásként kerül nyilvántartásra. Ennek nincs jövő évre áthúzódó hatása. Ez nem emeli a fizetésüket. Marton István: Örülnék annak, ha lenne áthúzódó hatása. Jó lenne, ha amit megígérnek kormányszinten az be is lenne tartva, nem pedig ilyen gyors november-decemberi intézkedések lennének. 72 Dr. Horváth György; Egyetértek a kérelemmel. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság azért nem értett egyet az Oktatási, Kulturális és Sportbizttság jutalmazási szándékával, a rendelet kiégszítésével, mert csak a pedagógusokra terjed ki. Mi lenne ha a pedagógusok is megkapnák a 13. havi bérüket decemberben? Suhai Sándor; Ez még kimondottan közgyűjteményekben dolgozó közalkalmazottakra, művészeti terüleketen dolgozókra vonatkozó döntés. Balogh György; A bizottságunk nem szavazott erról, nem is tiszte, hogy érdemi, tartalmi kérdésekben eldöntse, hogy ki, mikor, mit kap. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A kögyülés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 325/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadva az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását a bérpolitikai keret intézmények közötti felosztását létszámarányosan, az 1996. szeptember l-től hatályos közalkalmazotti illetménytáblázat bevezetéséhez nyújtott költségvetési támogatás meghatározásánál figyelembe vett október 1-jei létszámadatok alapján a pedagógusok részére, s a mellékletben foglalt összeggel hagyja jóvá. utasítja a polgármestert, hogy a pótelőirányzat átszervezéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős : Suhai Sándor polgármester 28.) Kórházi dolgozók 13. havi illetménye Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor ismerteti a Kórház igazgatójának levelét. (A levél a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) A törvény januárban teszi lehetővé a közalkalmazottak 13. havi bérének a kifizetését. Január 3-án ki lehet ezt kifizetni mind az egészségügyben, mind az oktatásügyben. Beznicza Miklós: Nem értem a Kórház kérelmét mert 3/4 évkor 68% volt a személyi jellegű kiadása a kórháznak, 1996. évre 13 havi fizetés van beterjesztve az OEP finaszírozásba. A Kórháznál az egy havi bér 30 millió Ft. 73 Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Biottság, illetőleg a Szociális és Egészségügyi Bizottság együttes ülésén a Kórház ezt az igényüket megfogalmazta. Akkor megígértem, hogy amennyiben a város egészében az egész közalkalmazotti állomány a 13. havi fizetését megkapja a karácsonyi ünnepek előtt, akkor megpróbálunk sort keríteni arra, hogy az egészségügyben foglalkoztatottak is ehhez hozzájussanak. Amikor kiderült, hogy nem lesz kifizetve, akkor közöltem a Kórházzal, hogy erre a kifizetésre nincs lehetőség. Nem tartanám szerencsésnek, ha ilyen formában a közalkalmazottakat megosztanánk. Marton István: Tavaly december 20-a körül jelent meg az a törvénymódosítás, amely lehetővé tette a pedagógusok számára a 13. havi fizetés tárgyévben történi kifizetését, de nem tette kötelezővé. Ha pénzügyileg úgy állnánk, hogy ki tudjuk fizetni a pedagógusoknak is, és az egészségügyben dolgozóknak is, akkor fizessük, de különbséget semmilyen körülmény között nem tennék. Suhai Sándor: A módosítás azt tartalmazza, hogy amennyiben anyagi fedezet rendelkezésre áll. Sajnos nem áll rendelkezésre a fedezet. Dr. Csákai Iván: Azt, hogy az OEP nem a teljes bérkeretet bontja le az az egészségügyi dolgozókat érinti, mert az alapfizetést bontja le és nem a teljes bért. Beznicza Miklós: A 3/4 évi beszámoló alapján 13. havi bérkeret megvan a Kórháznál. Mayer Ferenc: Van törvényi lehetőség arra, hogy a tárgy évben a közalkalmazottaknak a 13. havi illetményt ki lehessen fizetni. Ez nem lehet vita tárgya. Véleményem szerint ne fogadja el azt a közgyűlés, hogy az egyik közalkalmazotti szférának kifizeti, a másiknak pedig nem. Dr. Takács Anikó: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azt mondja, hogy a 13. havi illetményt a tárgyévet követő január hónapban kell kifizetni. A 13. havi illetmény a munkáltató döntése alapján a tárgyév december hónapban is kifizethető. Suhai Sándor: Az anyagi helyzetünk korlátozza ezt. Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 29.) Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetőjeként végzett munkámról (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba képviselő 74 Buhai Sándor: Ki ért egyet zárt ülés tartásával? A közgyűlés 10 szavazattal, 11 ellenszavazattal, a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Kérdezem Dr. Fodor Csabát kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Dr. Fodor Csaba: Nem kívánok szóbeli kiegészítést tenni. Dr. Kerekes József: Úgy gondolom, hogy az előterjesztésben többre voltunk kíváncsiak, amikor kértük, hogy számoljon be a Kft. eddigi munkájáról, eredményeiről. A vállalkozók kiegészítették-e 35 %-ra előlegrészüket vagy sem? Az önkormányzatnak eddig a Kft. működése mennyibe került? Dr. Fodor Csaba: Az első kérdésre a válasz igen, a másodikra pedig az, hogy semmibe. Marton István: Azért nem értettem egyet zárt ülés tartásával, mert a tájékoztató semmi olyat nem tartalmaz, amit ne olvastam volna a megyei, városi lapban. A címe nem tetszik a tájékoztatónak. Mi tájékoztatást kapunk ahelyett, amit a november 22-i ülésen a polgármester mondott: "Aki el tudja fogadni Magyar József javaslatát, mely szerint Dr. Fodor Csaba számoljon be az eddig végzett tevékenységéről és vázolja a kft. helyzetét, kérem szavazzon." Úgy gondolom, hogy a tájékoztató és a beszámoló két különböző dolog. Ez az anyag semmiképpen sem minősülhet beszámolónak. Ebben a beszámolóban nincsenek számok. Nem tudom elfogadni. Ebben a stádiumban érdemi vitát sem lehet róla folytatni. Suhai Sándor: Ülést levezető elnökként kötelességem a módosító javaslatot megszavaztatni úgy, ahogy az elhangzott, tehát pontos volt az idézet. Az más dolog, hogy később kiderült, beszámolót nem kérhetünk az ügyvezető-igazgatótól, csak tájékoztatót. Amennyiben ez egy egyszemélyes Kft. lenne - de nem az -, abban pillanatban a taggyűlés és a közgyűlés beszámoltathatja az ügyvezető-igazgatót. De kiderült, nem történt itt semmilyen ügyrendi probléma, hanem értelmezni kellett egy ügyvezetőigazgatónak a kötelezettségét ebben az esetben, tehát a taggyűlésen beszámoltathatjuk. Önök a taggyűlés beszámolójáról kérhetnek tájékoztatást akár tőlem is, mint a többségi tulajdonos képviselőjétől. Röst János: Az előterjesztésben szembetűnik az a szó, hogy "BIZALMAS". A tájékoztatóban egy konkrét dolog van, az Alfától az Omegáig Kft-nek a neve. Ha végignézzük a pontokat, majdnem mindegyik ponthoz fel lehet tenni három kérdést, hogy mikor, kivel és mennyiért. Amit Fodor Csaba leírt, azok ilyen értelemben nem értelmezhetőek. Javasolom, hogy készüljön egy új beszámoló, ha Fodor Csaba erre nem hajlandó, vagy nem kívánja, akkor be kell számoltatnunk Stáhl Györgyöt erről az időszakról, erre jogunk van. Ha ez sem történik meg, akkor még lehetőségünk van bármilyen 75 pénzügyi vizsgálatra, illetve jogi vizsgálatra a Kft. működését illetően. A 6.) pontnál szerepel, hogy több független szakember bevonásával történt értékelés. Én ilyet nem ismerek, hogy több független szakember. Több független szakember név nélkül nincsen. A 10.) pontnál szerepel, hogy "E körben egy másik ajánlatot is bekértem, ugyanazon paraméterekkel.", de hiányzik, hogy kitől, mit és mennyiért? Pl. a 16.) pontnál szerepel, hogy "A Kft-nek megbízási szerződése van ...", de az hiányzik, hogy mire. Azt követően olvasható, hogy "a könyvelést egy könyvelő cég végzi", de nincs megnevezve, hogy ki, mennyiért, mikortól. Ha ezeket a pontokat nem ismerjük, akkor nincs miről beszélgetni. Dr. Fodor Csaba; Szeretném, ha Röst képviselő emlékezne a szeptember 24-i közgyűlésre, hiszen ők döntöttek és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a két terv között. A 10.) pont a másik tervre utal. Egy gazdasági társaság egy könyvelő céget megbíz azzal, hogy pár ezer forintért a könyvelését vezesse, azt nem igazán tartottam olyan fajsúlyos kérdésnek, hogy arról feltétlenül szólni kellene. Megemlítettem, hogy igen, van ilyen cég, de nem gondolom, hogy egy Kft. működésének az dönti el a jogszerűségét vagy a gazdálkodását, hogy hogyan hívják azt a könyvelő céget. A független szakemberekkel nem beszéltem meg, hogy felfedhetem-e a nevüket, fogok velük tárgyalni, és meg fogom kérdezni Őket, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy közöljem a nevüket. Marton István; Ha jól értettem, akkor a 99,6%-ot legyőzte a 0,4%. Ha így van, ahogy a polgármester mondta, akkor úgy kellett volna az anyagot megkapnunk, hogy van mellette két sor, melyben közlik, hogy beszámolási kötelezettség nem áll fenn. A testület, illetve az eredményt illetően a város széles közönsége azért nem tudhatja meg, mert itt ül a testületben egy képviselő, aki 0,4% tulajdonrésszel rendelkezik és vétót emel. Nem 100%-os önkormányzati tulajdonról van szó, tehát a közgyűlés nem taggyűlés. Tarnóczkv Attila: Elhangzott, hogy jelenleg 99,6%-ban Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonos, 0,4%-ban Palotás képviselő, ha ezek után nem lehet beszámoltatni a Kft. volt ügyvezetőjét végzett munkájáról - aki ráadásul ennek a testületnek a tagja - akkor egy megoldás marad, hogy a polgármestert kötelezzük, számoltassa be Fodor képviselőt, volt ügyvezetőt, mint a tulajdonos képviselője 99,6%-ban a kft. közgyűlésében, és utána számoljon be nekünk erről a beszámoltatásról. Úgy gondolom, hogy az igény a közgyűlés részéről, hogy az önkormányzat legnagyobb beruházásáról tiszta képet kapjunk, az méltányolandó. Addig, míg a város vagyona ilyen hatalmas arányban ennek a beruházásnak a része, a közgyűlésnek az ilyen irányú igényeit teljesíteni kell. Javaslatom, hogy kötelezzük a polgármestert záros határidőn belül - kérem nevezze meg ezt a határidőt - számoltassa be a volt ügyvezetőt munkájáról, tevékenységéről, a Kft. helyzetéről és utána számoljon be a közgyűlésnek erről a beszámoltatásról. 76 Suhai Sándor: Semmi akadályát nem látom annak, hogy január végéig ez a taggyűlési beszámoltatás megtörténjen, majd be fogok számolni, hogy a taggyűlésen milyen válaszokat kaptunk milyen kérdésekre, milyen napirend szerint, hogyan történt mindez és természetesen a Kft. minden vonatkozású ügyével kapcsolatos kérdésre szívesen válaszolok. Pontosítani szeretnék, hogy még nem szállt be az önkormányzat ebbe a beruházásba, illetve beszálltunk a 16 millió Ft-tal, amivel megvettük a földterületet, még nem utaltunk át a 100 millió Ft-ból semmit, nincs még meg az építési engedély, nincs még megegyezés. Tehát a beszámoltatásnak eddig kell terjednie. Dr. Takács Anikó: A gazdasági társaságokról szóló törvény 203. §-a rendelkezik arról, hogy az ügyvezetők kötelesek a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe való betekintést lehetővé tenni, és ha az ügyvezetők a kérelemnek nem tesznek eleget, akkor az érintett tagok a Cégbírósághoz fordulhatnak. Suhai Sándor: A Kft. tagjaként a tulajdonost a polgármester képviseli. Tehát gyakorlatilag a polgármester a tagja ennek a Kft. taggyűlésnek. Az előírt formákat meg kell tartani. Dr. Fodor Csaba: A Kft. körül nincs semmi probléma, ez a Kft. dolgozik, a vállalkozói kedv nőtt. Én arról nem tudok beszámolni, hogy mennyire nőtt a vállalkozó kedv, mert októbertől nincs erről információm. Amikor lemondtam, akkor megtörtént a beszámolás, az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján megtörtént a másik ügyvezetőnek az anyagátadás. Ha a taggyűlés úgy dönt, akkor áttekintjük az egészet, akár a mostani ügyvezető is, akár én is, abból készül egyfajta gazdasági jelentés, jelenlegi helyzetértékelés, hogy hol áll a cég, milyen munkálatokat végeztek. Egyre nagyobb az esélye annak, hogy jövő nyár végére kész lesz a vásárcsarnok. Tüttő István: Azt kellene inkább eldöntenünk, hogy mire vagyunk kíváncsiak. Arra az időszakra, amikor Dr. Fodor Csaba volt az ügyvezető, vagy azt is el kellene döntenünk, hogy szükségünk van-e a mostani állapotra is. Javaslom, hogy a felesleges utómunkálatok elkerülése végett állítsanak össze olyan kérdéskört, amely igazán érdekli a képviselőket az általánosan megfogalmazható gazdasági értékelésen kívül. Ha csak egy általánosan megfogalmazható gazdasági értékelésre kíváncsiak, akkor azt most deklaráljuk, hogy egy gazdasági elemzés megfelelő szintjéig kérnek tájékoztatást. Annak függvényében, hogy azok a vállalkozók akik beszálltak a vásárcsarnok építésébe, mennyiben hajlandók hozzájárulni olyan jellegű információk átadásához, ami már nem kimondottan csak az Alfától az Omegáig Kft. belső ügyeihez tartozik. Deiszinqer József: A 4.) pont utolsó mondata szerint: "Ekkor kértük a vállalkozókat, hogy az előleget egészítsék ki 35%-ra.", ez megtörtént-e, mennyi konkrétan az összeg? Az engedélyezési terveknél mindenhol pályázat szerepel, tudomásom szerint nem pályázat lett kiírva, hanem ajánlatot kértek két kivitelezőtől. 77 A 13.) pont szerint ki kötött a ZÁÉV Rt-vel vállalkozói szerződést? Dr. Fodor Csaba: Azért hozta a közgyűlés azt az önkormányzati határozatot, hogy utasította a polgármestert és az ügyvezetőt, hogy kösse meg. Az ügyvezetőt közvetlenül a taggyűlés jogosult a társasági törvény szerint utasítani, vagy határozatot hozni arra, hogy egy adott nagyságrendű szerződést kössön meg. Amikor megszületett ez az önkormányzati döntés, amely felhatalmazta a polgármestert, hogy a tulajdonosi álláspontot a taggyűlésen miként képviselje, 0 ennek megfelelően hozta a határozatot és én ennek megfelelően utána írtam alá a szerződést és természetesen a Kft. kötötte ezt a szerződést a vállalkozóval. Dr. Kerekes Józsefi Javaslom, hogy a határozati javaslat úgy szóljon, hogy "a közgyűlés nem fogadja el Dr. Fodor Csaba tájékoztatóját, kötelezi a polgármester, mint a Kft. tulajdonosának képviselőjét, hogy a Kft. közgyűlésén számoltassa be az ügyvezetőket és 1996. december 31-i állapotnak megfelelően minden lényeges körülményről részletes tájékoztatást adjon részünkre." Suhai Sándor: Módosítanám a határozati javaslatot annyiban, hogy a tájékoztatót nem kell elfogadni. Helyette az szerepeljen, hogy "nem tartja kielégítőnek". Beszámolót kell elfogadni, a tájékoztatót tudomásul kell venni. Dr. Kerekes József: Kérdezem Fodor képviselőt, hogy a mérleget mennyi idő alatt tudja elkészíteni? Suhai Sándor: Ha mérleg adatok is kellenek a beszámolóhoz, akkor ne január 31-et tűzzük ki határidőnek, hanem március végét. Kelemen Z. Pál: Több képviselőtársam nem tartotta kielégítőnek a tájékoztatót. Javaslom, hogy fejezzük be a vitát, fogadjuk el Kerekes képviselő határozati javaslatát. Akkor folytassuk a vitát, amikor a határozati javaslatnak megfelelően a polgármester beszámol a közgyűlésnek. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A közgyűlés nem tartja kielégítőnek ezt a tájékoztatást, ezért kötelezi a polgármestert, hogy számoltassa be taggyűlésen az ügyvezetőt és az 1996. évi mérlegadatokkal együtt terjessze a közgyűlés elé március végi határidővel, aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. 78 A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 326/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem tartja kielégítőnek - Dr. Fodor Csaba volt ügyvezető által - az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetőjeként végzett munkáról készített tájékoztatót. kötelezi a polgármestert, hogy számoltassa be taggyűlésen az ügyvezetőt és arról az 1996. évi ) mérlegadatokkal együtt tájékoztassa a közgyűlést. Határidő: 1997. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. 30.) Fellebbezések (írásban) \ Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatokat: a.) Gerencsér Zoltán nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatási ügye A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 327/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Gerencsér Zoltán Nagykanizsa, Rózsa u. 10/B. szám alatti lakos jövedelempótló támogatás iránt benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. 79 b.) Tóth Tibor nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatási ügye A közgyűlés 16 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 328/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth Tibor Nagykanizsa, Munkás u. 8/C. szám alatti lakos jövedelempótló támogatás iránt benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. c.) Nagy Sándor nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatási ügye A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 329/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagy Sándor Nagykanizsa, Batthyány u. 14. szám alatti lakos jövedelempótló támogatás iránt benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. d.) Nagy Csaba nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatási ügye A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 330/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagy Csaba Nagykanizsa, Rózsa u. 4. szám alatti lakos jövedelempótló támogatás iránt benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. e.) Orsós Gyöngyi nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatási ügye 80 A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 331/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Orsós Gyöngyi Nagykanizsa, Bornemissza u. 1. szám alatti lakos jövedelempótló támogatás iránt benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. f.) Tálos Lászlóné nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatási ügye A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 332/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tálos Lászlóné Nagykanizsa, Platán sor 5. szám alatti lakos jövedelempótló támogatás iránt benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. g.) Horváth Ferencné nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatási ügye A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 333/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Horváth Ferencné Nagykanizsa, Attila u. 10. szám alatti lakos jövedelempótló támogatás iránt benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. h.) Orsós Margit nagykanizsai lakos rendszeres nevelési segély ügye A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 81 334/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Orsós Margit Nagykanizsa, Király u. 37. szám alatti lakos rendszeres nevelési segély iránt benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. i.) Angyalosi Zoltán nagykanizsai lakos közgyúgyellátási ügye A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 335/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Angyalosi Zoltán Nagykanizsa, Munkás u. 2/D. szám alatti lakos közgyógyellátás iránt benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén az ülést 20.15 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. U. I (UutM HjíAA^ Dr. Takács Anikó jegyző ÁjJ^n -(clvolj^ Suhai Sándor polgármester |
