* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.91 MB | |
| 2025-12-09 09:20:36 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 4 | 1996. december 3. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma : 298/1996-tól 305/1996-ig. Rendeletet száma : 43/1996. Napirendi pontok: 14.) Javaslat Tourinform Iroda létesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 15.) Javaslat a helyi tömegközlekedési szolgáltatás koncesszióbaadásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Tájékoztató a Nagykanizsa Városi Vöröskereszt tevékenységéről, különös tekintettel az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásra (írásban) Előadó: Antal Istvánné a Város Vöröskereszt Szervezet titkára 17.) Javaslat a levegőtisztaság- és zajvédelem helyi szabályainak megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 18.) Beszámoló a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Ügyek Tanácsnokának egy év alatt végzett munkájáról (írásban) Előadó: Krémer József tanácsnok 19.) Tájékoztató a Nagykanizsa Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítvány 1996. évi gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István a kuratórium elnöke 20.) Javaslat a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-27/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. december 3-i folytatólagos üléséről Határozatok száma : 298/1996-tól 305/1996-ig. Rendeletet száma : 43/1996. I JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. december 3-án (kedd) 17.15 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh Tibor, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Marton István, Mayer Ferenc, őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttó István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné, Dr. Nemesvári Márta osztályvezetők, Karmazin József főépítész, Imre Béla osztályvezető-helyettes, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezetők, Gerencsér Tibor, Schmidt László a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Antal Istvánné a városi Vöröskereszt szervezetének titkára, Horváth Ferencné a Zala Volán Rt. üzemvezetője, Litter Nándor a MOL Rt. üzletágvezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a folytatólagos ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Az első három napirend zárt ülésen kerül megtárgyalásra. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. 2 Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott döntéseket. 11.) Tájékoztató a Szociális Foglalkoztató anyagi támogatásáról Elóadó: Dr. Berlinger Henrikné a Szociális Foglalkoztató vezetője Mezei István a Szociális Foglalkoztató műszaki vezetője 298/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 248/1996. számú határozat d.) pontjának határidejét 1997. január 3l-re meghosszabbítja. Az intézmény jelenlegi veszteségeinek pótlására a fennmaradáshoz szükséges minimális támogatást egy esetben 3,5 millió Ft-ot - mely összegből 2 millió Ft-ot átutal az intézmény egyszámlájára -kölcsön formájában biztosítja a Szociális Foglalkoztató dolgozóinak a novemberi havi illetmény december havi kifizetéséhez. A januárban esedékes munkabér kifizetéséről pedig az év végéig befolyt bevételek ismeretében dönt. A márciusi beszámolóval egyidejűleg dönt arról, hogy támogatásról vagy kölcsönről van szó. Határidő: 1997. január 31. és március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Berlinger Henrikné a Szociális Foglalkoztató vezetője 12.) Javaslat az ÁPV Rt-vei szemben az önkormányzatot megillető mértékű KÖGÁZ részvények kiadása iránti per indítására Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 299/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozik Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatához az ÁPV Rt-vel szemben őt megillető - az 1995. január 1-jei lakosságszám arányában - a KÖGÁZ hálózat után járó 172 millió Ft és járulékai megfizetése iránt. Az Önkormányzat képviseletével Dr. Tiboly Kriszta ügyvédet bízza meg. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a megbízási szerződést kösse meg. Felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy a belterületi földingatlan még meg nem kapott hányadával kapcsolatos kérdést vizsgálja meg. 3 Amennyiben a két bizottság értelmét látja, akkor a polgármester indítson pert a hivatal jogásza által készített keresetlevél alapján. A polgármester az ügybeni képviseletre írjon ki pályázatot és a megbízás előtt hozza azt vissza a közgyűlés elé. Határidő: 1997. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 13.) Előterjesztés az OTP Ingatlan Rt. által a nagykanizsai Kossuth laktanya értékesítésére meghirdetett pályázathoz Előadó: Suhai Sándor polgármester 300/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a gazdasági számítások és egyéb adatok ismeretében a nagykanizsai 649/9 hrsz-ú ingatlan 12 ha 4800 m2 területű részére vonatkozó (azonosító szám: 143-4) pályázat benyújtását nem tartja indokoltnak. Dr. Csákai Iván: Napirend után kérek szót. Dr. Fodor Csaba: Javasolom, hogy a Tourinform Iroda létesítéséről'' szóló napirend megtárgyalásával kezdjük a nyílt ülést, mivel ahhoz vendégek is jelen vannak. Suhai Sándor: Javasolom, hogy a helyi tömegközlekedési szolgáltatás koncesszióba adásáról és a Városi Vöröskereszt tevékenységéről szóló napirendi pontokat a Tourinform Í.roda > létesítéséről szóló előterjesztés után tárgyalja meg a közgyűlés. Aki egyetért az említett három napirendi pont előrehozatalával, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Napirendi pontok: 14.) Javaslat Tourinform Iroda létesítésére (írásban) <-Előadó: Tüttő István alpolgármester 4 15.) Javaslat a helyi tömegközlekedési szolgáltatás koncesszióbaadásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Tájékoztató a Nagykanizsa Városi Vöröskereszt tevékenységéről, különös tekintettel az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásra (írásban) Előadó: Antal Istvánné a Város Vöröskereszt Szervezet titkára 17.) Javaslat a levegőtisztaság- és zajvédelem helyi szabályainak megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 18.) Beszámoló a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Ügyek Tanácsnokának egy év alatt végzett munkájáról (írásban) Előadó: Krémer József tanácsnok 19.) Tájékoztató a Nagykanizsa Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítvány 1996. évi gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István a kuratórium elnöke 20.) Javaslat a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő 14.) Javaslat Tourinform Iroda létesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester TüttS István: A Magyar Turisztikai Szolgálat Részvénytársaság az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Turizmus Főosztálya megbízásából pályázatot hirdetett nonprofit kistérségi turisztikai marketing iroda, tourinform iroda létesítésére. Zala megyében működik már, Keszthelyen, a másik Zalakaroson. Tudomásom szerint Zalaegerszeg is most adta be erre vonatkozó pályázatát. A Magyar Turisztikai Szövetség, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a támogatást Turisztikai Hivatal létesítéséhez adja. A hivatal feladata a területi idegenforgalmi fejlesztés koordinálása, a turisztika értékeinek számbavétele, marketing feladatainak ellátása, valamint információs iroda üzemeltetése. Az a végső cél, hogy a különböző településeken létrehozott tourinform irodákból egy egységes hálózatot, szervezetet hoznának létre. A legfontosabb előnye az lenne, hogy gyorsan áramolnának az információk. Ma aki informatikai előnyhöz jut az egyben talán még forintosítható előnyökkel is rendelkezni fog. Az iroda létrehozása az önkormányzat feladata. A támogatás ennek az irodának a technikai felszereltségére, számítástechnikai és egyben szoftver ellátására fordítható. Az épületrészt, tehát az irodát az önkormányzatnak kell biztosítania. 5 Amennyiben az iroda megnyitása mellett döntenénk, várhatóan 1-3 millió Ft körüli bekerülési összeggel kellene számolni 1996-ban. Vélelmezhető 1997-ben 1,5 millió Ft, 1998-ban 0,5 millió Ft-os költség. Az iroda működtetése nonprofit rendszerű, tehát nem nyereségérdekelt, de lehetősége adódik egy meghatározott körben bevételek szerzésére is. A bevételeit azonban visszaforgathatja, sőt köteles visszaforgatni ezen tevékenységnek a finanszírozására. Ebből következik, hogy egy jól működő tourinform iroda gyakorlatilag önfenntartóvá válik, így az önkormányzat számára hosszú távon terheket nem jelent, inkább az előnyeivel lehet számolni. A turisták és a helyi lakosság tájékoztatása, a reklám, a sajtótevékenység, a piackutatás, az információ szerzése és továbbítása az iroda legfontosabb feladatai közé tartozik. Első lépésben nem sikerült találnunk még olyan helyet, ahol ez az iroda megvalósítható lenne, mivel a belvárosban kellene elhelyezni, a legforgalmasabb, a gyalogosok és az autósok által jól megközelíthető helyen. Úgy gondolom, most abban kellene a testületnek dönteni, kell-e Nagykanizsának egy ilyen iroda. A megyei közgyűlés támogatása és egyetértése szükséges az iroda működtetéséhez. Ez a nyilatkozat már rendelkezésünkre áll. Szeretném, ha Önök ezt megvitatnák és Nagykanizsa számára az általam vélelmezetten nagyon fontos kérdésben pozitív döntést hoznának. Suhai Sándor: Feltétel, hogy az iroda a város centrumában, a legforgalmasabb, a gyalogosok és az autósok által jól megközelíthető helyen legyen. Utcai kijárattal, kirakattal, raktárral, lehetőleg autóparkolóval rendelkezzen. Öt-hat millió Ft-ra ítélem a működési költségét ennek az irodának. A vezetőnek és a legtöbb munkatársának legalább egy idegen nyelvből középfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Valóban egy jó célról van szó, de végig kell gondolni, hogy 10 millió Ft-ért kell vennünk a főúton egy üzletet, azt be kell rendezni, és éves szinten 5-6 millió Ft fenntartási költséget biztosítani. Egyetértek e nemes céllal, de el kell mondanom, hogy nem látom a forrását, miből tudnánk erre összeget biztosítani. Krémer József: Kérdezem, az Önkormányzat szükségesnek látja-e Nagykanizsa turisztikai fejlesztését. Szeretné-e, hogy az idegenforgalom számára nagyobb vonzerőt jelentsen Nagykanizsa, mint ahogy ez eddig volt, ha igen, akkor valamilyen formában erre áldozni kell, menedzselni kell. Én úgy gondolom, hogy szüksége van Nagykanizsának erre a menedzselésre. Ez nem várható a hivataltól, a polgármester úrtól, és a tanácsnoktól sem. Erre egy olyan önkormányzati iroda látszik alkalmasnak, amely független minden más vállalkozástól és befektetőtől, illetve azoknak az érdekeit is szolgálni tudja. Olyan lehetőségeket képes kiaknázni, amelyekre valójában nem is gondoltunk. Feltétlenül fontosnak tartom és szeretném kiemelni, hogy Nagykanizsának szüksége van erre az irodára, és szeretném ha az önkormányzat ezt támogatná. Dr. Kerekes József: Krémer képviselővel egyetértek, jó lenne, ha városunkban egy ilyen iroda működne. Egy várost az intézmények teszik várossá, megyei jogú városokat meg még inkább. Nagykanizsának milyen turisztikai tája, tájegysége, látványossága 6 van, ami vonzaná a magyar vagy külföldi turistákat? Úgy gondolom, hogy minket nem lehet összehasonlítani Keszthellyel - mely a Balaton fővárosa - vagy Zalakaroshoz, amely európai elismertségú üdülőhely. Ha Zalakaroson jól üzemel ez az iroda, a közelsége úgy gondolom, hogy nem indokolja egy újabb irodának a létesítését. Mindezek figyelembevételével a polgármester úr véleményével azonosulok, hogy bármennyire is szeretnénk egy ilyen irodát a városunk jelenlegi helyzete nem engedi meg, hogy évi több millió Ft-os költségekbe verjük magunkat. Kelemen Z. Pál; A szocialista képviselőcsoport megtárgyalta ezt az előterjesztést és a határozati javaslatot egyhangúlag támogatja. Kerekes képviselő hozzászólására elmondanám, hogy aki nem természetjáró, az nem tudja, hogy minek a központjában van Nagykanizsa. Egy példát mondanék, pl. a Rockenbauer Pál emléktúra Nagykanizsáról indul. TüttS István: Az iroda létesítése pillanatnyilag jelentős összegnek tűnik, amire áldozni kellene. Úgy gondolom, hogy a Vagyongazdálkodási Csoporttal és az Ingatlankezelő Intézménnyel az összeg csökkentésére megoldást lehetne taláni. Tudni kell, hogy jelentős törekvés van arra, hogy minden megyei jogú városban legyen ilyen iroda, mert aki az információkból kiesik, annak mindig gondja lesz. Zalaegerszeg megvalósítja ezt a turisztikai információs irodát, mert a jövőre gondol. Véleményem szerint lehet rangsorolni célokat, de azokat a célokat nem szabad háttérbe szorítani, amelyek hosszútávon eredményeket és előnyöket hozhatnak a városnak. A városnak el kell készíteni az arculatterveit, propagálni kell magát minden téren. Egy tourinform irodának nagyon fontos szerepe lehet ebben a kérdésben. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint Kerekes képviselő is tisztában van a környék értékeivel. Ezek relatív értékek. Nagyon szép a Zalai táj, járnak is ide turisták, elsősorban olyanok akitől egy város, egy szolgáltatólánc nem szokott meggazdagodni. Aggódom, hogy ez a hivatal nem fog semmit megoldani. Az alpolgármester úrnak azzal a véleményével, hogy a várost reklámozni, propagálni kellene tökéletesen egyetértek, önkormányzati határozat szól arról, hogy fel kellene kérni egy profi céget arra, hogy a városnak az arculatát segítsen bemutatni. Reklámozni kellene a várost. Megítélésem szerint erre egy Tourinform Iroda a meglévő utazási irodák mellett nem a legalkalmasabb. Minden javaslatra nyitott vagyok, ha önök megmondják, hogy mekkora összeg, milyen célú reklámra kell, de egy iroda létrehozása teljesen más ügy a jelen esetben, némi támogatás reményében öt évre gondoskodnunk kellene ennek a szervezetnek az összes fenntartási gondjáról. Nem látom, hogy ez a szervezet milyen pluszt tud letenni az asztalra, hogyan tudja a várost reklámozni országszerte, és Nagykanizsát a befektetők számára vonzóvá tenni. Munkahelyeket kellene létesíteni, erre pénzt költeni, mert ezzel nagyon sok kanizsai polgáron tudnánk segíteni. Ferenczy Zoltán: Nagykanizsán létezik már turizmus. Mindenki tudja, hogy melyik fajtája, azért tartom fontosnak létrehozni ezt 7 az irodát, mert kell egy másik fajta turizmus is Nagykanizsán. Nagykanizsának vannak szép környező vidékei, pl. a Szuloki forrás, vagy a Bázakerettyei arborétum, ahol gyönyörű programokat lehetne szervezni. A támogatást azért tartom jónak, mert a 1,5 millió Ft-ot 5 évig tudjuk használni. Véleményem szerint Nagykanizsa érdeke, hogy az iroda létesítés megoldásához jobban megismerjük városunkat, környezetünket. Dr. Csákai Iván: Polgármester úrral és Tarnóczky képviselővel annyiban egyetértek, hogy 15-20 millió Ft-os kiadásra lehet számítani, amikor még költségvetéssel sem rendelkezünk, tehát a költségvetés bizonyos részét, már erre lekötjük. Lehet ilyen kétséges haszonnal kecsegtető dolgokat behozni a közgyűlés elé, amit megszavazunk, s utána a költségvetésünkből bizonyos lényeges dolgokra nem marad pénz. Zsoldos Ferenc: Számomra egy kicsit furcsa és idegen, hogy a Magyar Turisztikai Részvénytársaság az illetékes minisztérium közreműködésével hirdet meg egy pályázatot, amelyben érdekelt. A leírtak alapján a magam részéről nem látom világosan ennek az "irodának" a működési célrendszerét. Fontosnak tartanák a meglévő utazási irodák mellett egy olyan jellegű üzleti tevékenységet, amely szolgálná a város érdekeit. Ez az iroda tevékenységében távoli területet jelent, akár külföldi, vagy országos tekintetben kétségtelenül hasznos szolgáltatást biztosítana a városnak. Azt el tudnám képzelni, hogy a Zalakaroson működő iroda létrehoz egy kirendeltséget Nagykanizsán, amely szolgálja a várost és ugyanakkor nagyon jó üzleti tevékenységet végez Zalakaros részére. A magam részéről sem tartom ezt a megoldást szerencsésnek, kifejezetten azért, hogy itt egy részvénytársaság tulajdonképpen adófizetők közpénzén kíván létrehozni egy olyan jellegű információs szolgálatot, ami nem biztos, hogy elsősorban a város számára jelent profitot. Béres Márton: A polgármester úr nagyon reálisan szembenéz azokkal a gondokkal, hogy az elhelyezésnek a költségei, a technikai kivitelezhetősége hogyan alakul. Úgy gondoltam, hogy itt valami feszültség, vagy ellentmondás ebben a dologban bizonyosan van. A gyakorlat számomra is eléggé kérdéses, mert ha kistérségi irodát hozunk létre, akkor én legalább elgondolkodnék azon, hogy a kockázat és a forrásmegosztás a partnerekkel egyáltalán milyen módon lehetséges. Számomra nem lett volna mellékes az sem, hogy az önkormányzat bizottságai tárgyalták ezt az anyagot, milyen véleményt formáltak róla. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján, vagy az általam említett kockázatforrást nem vizsgálva igazából nem tudjuk most korrektül eldönteni, hogy miről mondunk le, vagy mi az, amit nyerhetünk. Az a véleményem, hogy egy alaposabb körbejárásra lenne szükség ahhoz, hogy a partnereket, társakat megkeresve, velük megállapodva mérsékelhető lenne az önkormányzat kiadása. Ha lehet, akkor hozzuk ezt vissza a közgyűlés elé, olyan módon és olyan indokokkal előkészítve, hogy az valóban támogatható legyen. Litter Nándor: Nagykanizsán megalakult a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának a vendéglátó és turisztikai tagozata, a Ceglédi úrral ennek a tagozatnak a képviseletében vagyunk itt. Mi 8 támogatjuk a Tourinform Irodának a létrehozását. A turizmus a világ egyik vezető iparága. A legdinamikusabban fejlődik az egész világon, Magyarországon a GDP-nek kb. 9%-át biztosítja. Úgy szeretném feltenni a kérdést, hogy Nagykanizsa ki akarja-e venni a részét ebből a fejlődésből, részese akar-e lenni ennek az iparágnak, még jobban, mint ahogy eddig. Valamennyien tudjuk, hogy jelenleg Nagykanizsára elsősorban a bevásárló és az átutazó turizmus a jellemző. Volt olyan időszak, amikor fordított volt az utazás iránya, amikor a 80-as években mi mentünk Horvátországba, mi vásároltunk ezekben a határközeli városokban. Nekünk arra az időre kell készülnünk, amikor egy törvényváltozásból, vagy a gazdasági viszonyok megváltozásából adódóan ez az állapot megváltozik, akkor viszont nem tudunk működni a hagyományos turizmusi szektorban. Elhangzott az a kérdés, hogy milyen turizmus lehet Nagykanizsán. Mi készítettünk egy anyagot a Nagykanizsa Megyei Jogú Város gazdasági stratégiai terve című munka során. Hadd említsek meg néhány gondolatot. Itt Nagykanizsán egyrészt lehetne számítani a hivatásturizmusra. Szeretném bejelenteni, hogy jövő év áprilisában itt kerül megrendezésre a magyarországi közgazdasági vándorgyűlés. Rendkívül nagy problémánk van, mert nincs megfelelő szálláshely Nagykanizsán. Elhangzott itt Keszthelynek, Zalakarosnak, Balatonnak a közelsége. Nagyon sok programot lehetne úgy szervezni, hogy az ott nyaralók, ott pihenők Nagykanizsát meglátogatnák. Nagyon fontos lehetne a kulturális turizmus, a zöldturizmus. Egy nagyon fontos dolgot meg szeretnék még említeni. Ha a turizmus területén fejlődés következne be, akkor ennek a hatásából adódóan az ehhez kapcsolódó iparágak, egyéb szolgáltatások szintén fejlődésnek indulhatnának. Szeretném azt is elmondani, hogy először, amikor ez a gondolat megfogalmazódott bennem, akkor én arra gondoltam, hogy a MOL Travelnek a tevékenységét bővítenénk ezzel, de amikor megismertem a részletes pályázati feltételeket, a Tourinform Iroda létrehozásának a feltételrendszerét, akkor rájöttem, hogy ezt üzleti alapon nem lehet művelni, ezt csak nonprofit alapon és az önkormányzatnak az irányításával, támogatásával. A költségek, ill. a bevételek is szóbakerültek. Azt gondolom félrevezető lenne azt mondani, hogy itt az önkormányzatot nem terhelik költségek. Tüttő úr el is mondta, hogy prognosztizáltan kb. milyen költségeket kellene biztosítani az iroda működtetéséhez. 3-4 év múlva kerülnénk olyan állapotba, amikor az iroda fenn tudná saját magát tartani a bevételeiből. Azt hiszem, hogy a Tourinform Iroda olyan programokat hozna létre, amely az egész város gazdaságára pozitív hatással lenne, tehát megérné ez a befektetés. Rendkívül fontos lenne, hogy a nemzetközi és a hazai információs körbe, információs bázisba be tudna kerülni Nagykanizsa ennek az Tourinform Irodának a létrehozásával. Ez az iroda a városról különböző turisztikai anyagokat segítene elkészíteni, melyhez megfelelő állami pénzeket is meg lehetne szerezni. A Zsoldos úr beszélt a Magyar Turisztikai Szolgálat Részvénytársaságról. Úgy gondolom, hogy elsősorban nem a Magyar Turisztikai Szolgálat Részvénytársaságnak a problémája, hogy mi létrehozunk-e Nagykanizsán egy ilyen Tourinform Irodát, ez a mi érdekünk, ha ezt fontosnak tartjuk. 9 Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 301/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az idegenforgalom fejlesztése érdekében kistérségi Tourinform Irodát létesít Nagykanizsán. Utasítja a polgármestert, hogy a szükséges előkészítő intézkedéseket tegye meg, az iroda vezetői álláshelyére hirdessen pályázatot, a létesítéshez szükséges támogatás elnyerése érdekében nyújtson be pályázatot a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt-hez. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat a helyi tömegközlekedési szolgáltatás koncesszióba adásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az "A" variáció szerint a koncessziós pályázat kiírását nem tartja indokoltnak a közgyűlés, a "B" variáció szerint pedig utasítja a jegyőt, hogy a Zala Volán Rt. beszámolója ismeretében újabb tájékoztatót terjesszen a közgyűlés elé. Azt célozza, hogy a koncesszióba adás felé mozduljunk el. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és olyan döntést hozott, hogy november hónap után nem tartjuk indokoltnak a koncessziós pályázat kiírását, mert a társaság működéséről szóló beszámoló alapján a szolgáltatás minőségével összességében elégedettek voltunk. Suhai Sándor: Aki egyetért az "A" variációval, kérem szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 10 302/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata -figyelembe véve a Zala Volán Rt. és az önkormányzat között 1995-ben létrejött együttmüködsi megállapodásban és üzemeltetési szerződésben foglaltakat, valamint áttekintve a Zala Volán Rt. helyi tömegközlekedés üzemietetésében végrehajtott fejlesztéseit és tervezett célkitűzéseit - a helyi tömegközlekedési szolgáltatás végzésére koncessziós pályázat kiírását nem tartja indokoltnak. Nagykanizsa város helyi járati autóbuszközlekedési szolgáltatását - mint e célra alapított állami többségi részesedéssel működő gazdálkodó szervezet - a Zala Volán Rt. továbbra is végezheti. Határidő: 1997. december 15. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző 16.) Tájékoztató a Nagykanizsa Városi Vöröskereszt tevékenységéről, különös tekintettel az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásra (írásban) Előadó: Antal Istvánné a Városi Vöröskereszt Szervezet titkára Antal Istvánné: Sikerült a városban kivívni, hogy odafigyeljenek a munkánkra. Az önkormányzattól a Vöröskereszt az átmeneti szálló működtetésének feladatát átvállalta. Most nyertünk egy pályázatot, amivel bővíteni tudunk, tehát több ember elhelyezésére lesz lehetőségünk, akár a szociális étkezőnek a beindításával is. Kérem az önkormányzatot, hogy az éves költségvetésből a Vöröskeresztnek támogatást szavazzanak meg. Nagyon sokan jelentkeztek olyanok a Vöröskeresztnél, akiknek nincs szállásuk. Hol lehetne egy női átmeneti szállást, vagy egy babaházat biztosítani? Megítélésem szerint ebben is kellene közösen gondolkodni az önkormányzattal az együttműködési megállapodás mellett. TüttS István: Megköszönöm azt a nehéz munkát, amit a Vöröskereszt végez, és valóban az önkormányzatnak jelentős terheit veszi át. Az embereken való segítés közös feladatunk. Nem minden esetben sikerül azokat a tárgyi feltételeket megteremteni, ami minden szempontból megfelelne egy közösségi szállás esetében. Véleményem szerint ha már ezek a hajléktalanok itt vannak, kötelességünk, hogy elhelyezésüket biztosítsuk. Ezek nemcsak humán kérdések, hanem jelentős gazdasági problémákat is felvetnek. A Vöröskereszt olyan akciókat szervez, amelyre úgy gondolom, hogy érdemes nekünk felhívni a figyelmet. A Vöröskereszt az a szervezet, amelyik nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot behálózza, 11 együttműködésünk az Önkormányzat, a Vöröskereszt és egyben Nagykanizsa javát szolgálja. Dr. Horváth György: Az előttünk lévő tájékoztató szerényen fogalmaz, hiszen a Vöröskereszt működése ennél sokkal szélesebbkörű. Rendkívül fontos tevékenységet folytat, ezért egyértelműen köszönet illeti a Városi Vöröskereszt minden dolgozóját. Ismert, hogy újabb és újabb feladatok állnak előttük, ennek eleget tesznek, ha a lehetőségeik engedik. Ha lehetséges, akkor gondoljunk a támogatásukra az elkövetkezendő költségvetésben. Papp Ferenct A város közművelődési és oktatási intézményeinek kettős kapcsolata van a Vöröskereszt városi szervezetével. Ez a tájékoztatóból nem derül ki, de konkrét példák alapján tudom mondani, hogy ez a kapcsolat részben abban valósul meg, hogy a sajátos kulturális és oktatási tevékenységünket segíti. Ebbe bekapcsolódik a maga sajátos eszközeivel a Vöröskereszt, ezért a Vöröskereszt titkárának szeretném megköszönni a tevékenységüket. A működésnek a másik területe, amikor a Vöröskereszt különböző akcióihoz, rendezvényeihez bizonyos aktualitásokhoz kapcsolódó programjaihoz kéri az oktatási és a közművelődési intézményeknek a segítését. Az együttműködésnek a harmadik lehetséges formáját abban látom, hogy ilyenkor, amikor a következő év tervezését készítjük elő, akkor a tervezés időszakába üljünk le és beszéljük meg, melyek lehetnek az együttműködés azon területei, amelyet közösen együtt kell szervezünk. Úgy gondolom, hogy ez minden megállapodás nélkül is járható, mert ha már a munkaterv készítésénél el tudjuk dönteni, akkor a munkatervekre épülő költségvetéseknél is tudunk bizonyos összegeket is tervezni. Teleki László: Naponta találkozom a Vöröskereszt munkájával. Úgy gondolom, hogy gratulálni lehet Antal Istvánnénak és a Vöröskereszt szervezet minden dolgozójának. Kérésüket pedig - úgy gondolom -, teljesíteni lehet, az éves költségvetésbe bele lehet építeni a támogatásukat. Kérdésem, hogy az itt megjelölt 5 millió Ft-ból - amit pályázaton nyertek - megvalósítható-e babaház? Antal Istvánné: Nagyon sokrétű az a feladat, amit végzünk és teszünk a városért, a városban lévő emberekért. Teleki úrnak válaszolom, hogy az 5 millió Ft-ot, amit pályázati úton nyertünk, azt az átmeneti szálló bővítésére biztosítottuk, ahhoz, hogy a szálló felszereltsége megfeleljen azoknak a maximális követelményeknek, amelyek eddig elő voltak írva. Az 5 millió Ft-ot azért kaptuk, hogy az éjjeli menhelyet, a nappali melegedőt, és a szociális étkezőrészt áthelyezzük. Most írtuk ki a pályázatot az átalakításra vonatkozóan. A babaház ügyében nem tudunk lépni. Véleményem szerint ebben az ügyben kellene lépni és a megoldáson gondolkodni, ehhez kérjük az önkormányzat támogatását. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a tájékoztatót azzal a kiegészítéssel, hogy megköszönjük a Vöröskereszt munkáját, és megígérjük, hogy a költségvetési lehetőségeinkhez mérten foglalkozni fogunk az itt felvetett kérdéssel, kérem szavazzon. 12 A közgyűlés 16 szavazattal, 3 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja és a következő határozatot hozza: 303/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Városi Vöröskereszt tevékenységéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi, egyúttal köszönetét fejezi ki a szervezet vezetőjének, dolgozóinak a színvonalas munkáért. b.) az 1997. évi költségvetési tervezet készítése során az elhangzott javaslatokat figyelembe veszi a lehetőségekhez mérten. Határidő: 1997. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 17.) Javaslat a levegőtisztaság- és zajvédelem helyi szabályainak megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba: A javaslatomat módosítani szeretném azzal, hogy az utolsó előtti bekezdésben, ahol a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság álláspontja van, kérem semmisnek tekinteni. Nincs meg ennek a rendelkezésnek a helye és a forrását sem tudnánk pontosítani. A javaslatban van bent, nem a rendelettervezetben. Kérem, hogy a rendelettervezetet szíveskedjenek elfogadni. Krémer József: A bizottság elnöke a bizottság akaratát nem vonhatja vissza, felhívhatja a figyelmet, hogy ne vegyék figyelembe, de a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság többségi akarattal jelezte azt. Dr. Fodor Csaba: A bizottság nem volt abban a helyzetben -információm szerint -, hogy ezt a döntést meghozza. Jelenleg a városban 3 helyen mérnek levegőszennyezettséget, e tekintetben felesleges még külön helyeket felállítani, és az örökös mérésnek, regisztrálásnak jelentős költségvonzatai lennének, új műszereket kellene elhelyezni ehhez. Szerencsésebb lett volna, ha a bizottság megmondja, hova tegyük be a rendeletbe, nem a javaslatba kellett volna betenni, hanem magába a rendelettervezetbe. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a rendelettervezetet, kérem szavazzon. 13 A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 43/1996. (XII. 03.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 43/1996. (XII. 03.) számú rendelete a levegőtisztaság-, zajvédelem helyi szabályairól (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 18.) Beszámoló a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Ügyek Tanácsnokának egy év alatt végzett munkájáról (írásban) Előadó: Krémer József tanácsnok Krémer József: Helyénvalónak tartom azt, hogy bizonyos tisztségviselők bizonyos idő után beszámoljanak azoknak az embereknek az elvégzett munkájáról, akiktől a megbízatást kapta. Az Önkormányzat múlt év szeptemberében döntött tanácsnoki kinevezésemről, ami alapján az elmúlt egy évről kellett volna beszámolnom. Ezt megtettem az elmúlt hónapban, csak az Önkormányzat elfoglaltsága miatt csúszott el december elejére a beszámoló. Úgy gondolom, hogy ezen a területen voltak, vannak és talán lesznek is problémák, de mindezek mellett a gondok mellett a nemzetközi kapcsolatok területén egy előretörtést sikerült elérnie az Önkormányzatnak. Sikereket értünk el, ezek be vannak építve az anyagba, amelyből két partnervárosi szerződés aláírását szeretném kiemelni. A meglévő kapcsolataink viszonylag intenzíven fejlődnek. Kérem a beszámolóm elfogadását. Balogh Tibor: A többszöri szorgalmazásom ellenére nem sikerült elkészíteni a propaganda anyagokat. Véleményem szerint lehet, hogy kidobtunk 15-20 millió forintot a Tourinform Iroda létrehozására, de hiába lesz itt információs iroda, ha nem lesznek meg ezek a kért tájékoztató anyagok. Ebbe kellene előrelépnünk, ez lenne a legfontosabb feladat. Dr. Horváth György: Felhívnám a figyelmet a honismereti füzetre, melyet Cseke kollégám szerkeszt. Úgy gondolom, hogy ezeket mindenképpen támogatni kell. Vannak különféle kiadványok, amelyeket különböző nyelveken szerekesztettek, amelyek az idegenforgalomban kaphatók voltak. Véleményem szerint ezeket az eredményeket is vegyük figyelembe. TüttS István: Balogh Tibor említette, hogy kidobtunk 15-20 millió Ft-ot. Úgy gondolom, hogy ez túlzott egy kicsit, és bízom abban, hogy egyáltalán nem dobtunk ki pénzt. Együttműködésre lehet számítani azokkal a szervezetekkel, akik a turizmus más területein dolgoznak, tehát mindenképpen csökkentjük a saját kiadásainkat. Azok az anyagok, amelyekről Dr. Horváth György szólt, rendelkezésre állnak. Véleményem szerint találnunk kell egy olyan megoldást, amivel ezeknek a sokszorosítását el lehet 14 végezni és hozzáférhetővé lehet tenni a nagyközönség számára is. Úgy gondolom, hogy aki ismeri ezeket a kiadványokat, az tudja, hogy Nagykanizsa nincsen elmaradva más városoktól. Krémer úr nagy hozzáértéssel végezte munkáját, jó kezekbe került a tanácsnok funkció. Véleményem szerint javitani kell a kapcsolatot Gerencsér Tiborral. Az együttműködés ilyen értelemben a város számára hasznos lenne. Ugy gondolom, hogy sokkal jobban meg kellene osztani a munkát és egymást ötleteit felhasználva kellene dolgozni. Zsoldos Ferenc: Egyetértek Tüttó Istvánnal. A képviselő-testület részéről viszonylag rövid ideje van gazdája ennek a területnek. Idő kell ahhoz, hogy kialakuljon a tevékenység még sokoldalúbb és színesebb formája és rendszere. Javaslom, több alkalommal leülni a Városvédő Egyesület vezetőivel, hiszen az egyesület támogatásával nagyon sok olyan propoganda anyag jelenik meg, ami már természetessé vált. A városról már a 14. kötet jelenik meg ezekben a füzetekben. A millecentenárium tiszteletére a századforduló képeslapjai is megjelennek Nagykanizsáról. Négy éve rendszeresen megjelentetünk reprezentatív naptárokat, amely nagyon szép képekkel mutatja be a várost. Ajándékként megjelentek mind a 750. évfordulóval, mind az 1100. évfordulóval kapcsolatos érmék. Tudomásom szerint megrendelés alatt áll vagy pedig már készítik is azokat a kitűzőket, amelyek a város címerét ábrázolják. Érdemes lenne megkeresni azokat a kisiparosokat, akik nagyon szívesen vállalkoznak ilyen jellegű ajándéktárgyak készítésére, mert ha időnként megjelenik egy kisebb széria az nagyon hamar elfogy a városban. Javaslom, hogy az egyesület vezetőivel hozzunk össze egy találkozót, sok olyan tevékenységet tudunk megosztani, amik segítik a nemzetközi kapcsolatok tekintetében is a város bemutatását, ezt a fontos és jelentős tennivalókat tartamazó feladatrendszert. Úgy gondolom, hogy ez további előrelépést tesz majd lehetővé. Tarnóczky Attila: A beszámoló két elkülönülő részét szeretném különválasztani. Az úgynevezett nemzetközi kapcsolatok tekintetében továbbra is vannak aggodalmaim, hogy miben jelent ez a városnak valóságos hasznot. A tanácsnok úr részéről említésre került bizonyos marketig kidolgozás, a professzionális cég részéről nem teljesült egy érvényes önkormányzati határozat, a propaganda anyagok elkészítése nem történt meg. Egyetértek Dr. Horváth Györggyel, hogy korábban részben kiadásra kerültek ilyen jellegű anyagok, Dr. Cseke Ferenc egyszemélyes Torurinform Irodaként működve ezeket nagyon sok energiával létrehozta. Gondolkodni kellene arról, hogy a kiadványok közül melyeket kellene újra megjelentetni. Javaslom, hogy kérjük fel a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot arra, hogy az érintettek bevonásával tekintsék át, hogy milyen meglévő propaganda anyagok újra kiadása szükséges, és ennek anyagi feltételeit a költségvetés kidolgozásakor terjesszék elénk. Bicsák Miklós: Krémer képviselő beszámolójával egyetértek. Véleményem szerint jobban kellene a munkájáról a képviselőnek publikációt kiadni, hogy a közvélemény is tájékozottabb legyen a tanácsnoki munkáról. 15 Dr. Horváth György: Litter Nándornak eljuttatta Tüttő István révén a bizottság, hogy milyen kiadványokat javasolunk. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság nagyon tekintélyes összegekkel támogatja ezeket a kiadványokat. A 13. füzetet teljes egészében az Önkormányzat támogatásával adtuk ki. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a továbbiakban is támogatja a lehetőség határain belül. Tarnóczkv Attila: Nem a füzetek kiadásáról van szó, hanem idegenforgalmi jellegű kiadványokról. Korábban Dr. Cseke Ferenc szervezésében jelent meg, idegen nyelveken, melyek a várost bemutatták. Véleményem szerint ezeket kellene áttekinteni, újra nyomtatni és hozzáférhetővé tenni. Mayer Ferenc: Megerősítem azt, amit Tarnócky Attila javasolt. Ismerem ezeket a honismereti kiadványokat. Nagyon tartalmasak és rendkívül szakszerűen komoly munkával készültek el. Úgy gondolom, hogy reprezentatív kiadványokra kell törekednünk. Ezt javaslom azoknak, akik ezt át fogják tekinteni. Szeretném, ha a közgyűlés tagjai tudnák, hogy a nagykanizsai általános és középiskolák nemzetközi kapcsolatai széleskörűek. Ezek az elmúlt években arányosan tervszerűen épültek ki. Ha komolyan vesszük az oktatási koncepció azon elvárását, hogy számunkra rendkívül fontos az idegenyelv oktatás, akkor mindenképpen nyelvterületre való gyakorlás lehetőségét keressük és kutassuk folyamatosan. Az Alpok-Adria Munkaközösséghez benyújtottunk egy pályázatot, a nyáron nemzetközi, ifjúsági, környezetvéldelmi ökológiai tábort szerveztünk, azt a pályázatot el is nyertük. Bízom abban, hogy a város érdekeit jól fogja szolgálni. TüttS István: Krémer képviselő által elkészített tájékoztatóban utalás van egy olyan határozatra, amiben azzal bíztuk meg a vezetést, hogy egy profi szervezettel készíttessen marketing anyagot Nagykanizsáról. Akkor elmondtam, hogy milyen próbálkozás volt, de olyan nagy összegért vállalták volna, ami teljesen ésszerűtlen. Krémer József: Örülök annak, hogy a beszámolóval kapcsolatosan kevés észrevétel volt. Az anyag első része tényekre épül, a végzett munkáról és az eredményekről szól. Nem akartam elhallgatni azokat a hiányosságokat, amelyekben előrelépésre van szükség, véleményem szerint ez a következő évek feladata kell, hogy legyen. Örülök annak is, hogy a legtöbb hozzászólás azt igazolta, amit én is fontosnak látok, hogy szüksége van a városnak még több propaganada és tájékoztató anyagra, olyan ajándéktárgyakra, melyeket az anyagomban leírtam. Erre vonatkozóan Gerencsér Tiborral az 1997. évi költségvetésbe beépítendő javaslatunkat leadtuk, szeretnénk a következő évben eredményekről is beszámolni. Köszönöm a figyelemfelhívást Zsoldos képviselő társamnak, valóban a Városvédő Egyesületnél még nem jártam, ígérem pótolni fogom. Az önkormányzati határozat nem lett vérehajtva, be kell hozni a közgyűlés elé, hogy vagy töröljük azt a határozatot vagy módosítsuk a határidejét. Az iskolákra vonatkozóan úgy gondolom, hogy az intézmények önálló jogi 16 személyek, nekik önálló kapcsolatrendszerük van, amelybe túlzottan beleszólni nem célszerű. Az intézmények maguk végzik ezeket a feladatokat bizonyos határok és lehetőségek betartásával. Mindannyiunk feladata, hogy minden intézményi kezdeményzést segítsünk és az eredmények irányába mozdítsuk el. Suhai Sándor: Kiegészítő módosító javaslat hangzott el Tarnóczky Attila részéről, amelyben azt javasolja, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság vizsgálja meg, mely korábbi kiadványokat kellene újra kiadni, illetve milyen kiadványok kiadatását kellene szorgalmazni. Krémer József; Egyetértek a javaslattal. Tarnóczky Attila: Kérem áttekinteni, hogy milyen korábbi kiadványok kiadása újra indokolt és a kiadványokhoz nemcsak az írott anyagok tartoznak hozzá, hanem a tollak és a jelvények is. Tűttő István: Mivel a testvérvárosi kapcsolataink más területre is kiterjedtek, fel kell arra is készülnünk, hogy ezeket az anyagokat finnül és franciául is meg kell jelentetnünk. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky Attila kiegészítő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazatttal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki ezzel a javaslattal együtt el tudja fogadni a beszámolót, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 304/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Ügyek Tanácsnokának egy év alatt végzett munkájáról szóló beszámolót elfogadja. b.) felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot vizsgálja meg, mely korábbi kiadványok (továbbá jelvények, tollak) újra kiadása indokolt. Határidő: 1997. január 31. Felelős : Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 17 19.) Tájékozató a Nagykanizsa Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítvány 1996. évi gazdálkodásáról (írásban) Elóadó: Tüttó István a kuratórium elnöke Tüttő István: Az írásos anyag tartalmazza a kuratóriumnak ebben az évben végzett munkáját. Véleményem szerint jelentősen hozzájárult az alapítvány Nagykanizsa közrendjének és közbiztosnágának javításához és sikerült forrásokat olyan mértékben szereznünk, hogy eszközöket is tudtunk vásárolni, azzal megfelelően gazdálkodni. A legutóbbi közgyűlésen a rendőrség beszámolója kapcsán kézhez adtuk azokat a szóró anyagokat, amelyeket az alapítvány kezdeményezésére készítettek el. Ez pedig csak egy példa arra, hogy segítjük és támogatjuk a rendőrség munkáját, ezen keresztül pedig a város érdekeit szolgáljuk. Dr. Kerekes József: A múltkori közgyűlésünkön részletes tájékoztatást kaptunk Dr. Molnár alezredestől a város közbiztonsági helyzetéről. Hallottuk a polgárőrség vezetőjének a gondjait, ezzel kapcsolatban lenne javaslatom a kuratórium elnökéhez. Városunkba egyre több kerékpárút van, ugyanakkor a kerékpárosok a kerékpárjukat a ház falához, a fákhoz támasztják, ezáltal rálépnek a virágágyásokra. Adott esetben nincs olyan hely ahova le tudnák bilincselni a kerékpárjukat, így adott a helyzet a kerékpár tolvajoknak. Köztudott, hogy a rendőrség ilyen apró ügyekkel nem nagyon tud foglalkozni. Javaslom a kuratórumnak, hogy a város különböző pontjain kerékpár-állványok elhelyezéséről gondoskodjon. A beszámolóban szerepel, hogy 3 gépkocsit vásárolt az alapítvány a pénzből. Úgy gondolom, hogy a 3 új gépkocsival már elegendő a rendőrség gépkocsiállománya, praktikusabbnak tartanám a polgárőrség részére kerékpárok beszerzését. Véleményem szerint ezzel is hozzá tudnánk járulni a város közbiztonságához. Marton István: Örülök a beszámolónak, és a mellékletben található vagyoni helyzet kimutatásának is. Másfél év alatt megduplázódott a vagyon, ennek a vagyonnak kamatai is vannak. A 2. oldal tetején az szerepel, hogy a vasárnap kivételével 7.00-14.00 óráig két fős polgári ruhás járőrt biztosít a rendőrség, ami nagyon jó dolog. Nem értek egyet az utolsó előtti bekezdéssel, ami azt mondja, hogy ez a hó végén megszűnik. Ha ilyen szép a vagyongyarapodás, akkor úgy gondolom, hogy ennek bele kell férni. Véleményem szerint ez a fő értelme ennek a tevékenységnek. TüttS István: Ennek megállapítása amiatt történt, hogy tévékamerák vásárlását tervezzük. Még nem dőlt el, hogy ez milyen mértékben fogja felélni a most rendelkezésre álló vagyonunkat. Azok a vállakozók, akik a Fő utcán üzletekkel rendelkeznek, hozzájárultak a költségek feléhez, ők voltak, akik kiegészítették ennek a költségeit. Egyenlőre nem látjuk biztosítottnak, hogy továbbra is segítenének, de szeretném, ugyanis az eredmények azt igazolják, hogy érdemes ezzel foglalkozni, de ehhez szükséges a vállalkozók hozzájárulása is. Dr. Kerekes József képviselőnek válaszolom, hogy ilyen célra költhet az alapítvány, de véleményem szerint meg kellene osztani 18 ezeket a "költségeket". Amikor kerékpáréllványokat helyezünk el közterületen, akkor használatbavételi díjat kell fizetni. Véleményem szerint az érdekeket egyeztetni kell, mert támogathatjuk a kerékpártárolók elhelyezését, de ki fogja a használatbavételi díjat kifizetni? Vagy az önkormányzat kimondja, hogy nem kell közterületi használati díjat fizetni? Vannak még olyan problémák, melyeket érdemes átgondolni. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az alapítvány tájékoztatóját, kérem szavazzon. A közgyűlése 20 szavazattal (egyhangúlag) a tájékoztatót elfogadja. 20.) Javaslat a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő Béres Márton: Május 17-én beadott indítványom olyan munkafázishoz érkezett, amikor kényes kérdések szabályozásában kellene állást foglalni. Úgy gondolom, hogy ennek a szabályozásnak a szükségességét nem lehet elvitatni, annál is inkább, mert a kormányzó pártok is ígéreteket, erőfeszítéseket tettek, hogy ilyen irányú szabályozások mielőbb megszülessenek. Arra szeretnék emlékeztetni, hogy jelentős érdeksérelmek sora várható. A tervezetet az önkormányzat minden bizottsága megtárgyalta. Elutasító javaslat a bizottságok részéről nem fogalmazódott meg. Nagyon sok volt a kérdés és a kritika, ami az akkori stádiumában nem tartotta még elég érettnek ezt a tervezetet. El kell mondanom, minden egyes képviselőtársam, bizottsági tagtársam véleményére nyitott voltam, egyetlenegy javaslat nem veszett el a viták során, amivel a vitatkozók ebben az ügyben megtiszteltek. Úgy gondolom, hogy lelkiismeretesen próbáltam végezni ezt a munkát, amit nem is gondoltam, hogy milyen nehéz, amikor erre vállalkoztam. Sokszor felmerült az, hogy jogilag éretlen az elképzelés. A parlamenti szabályozáshoz képest úgy gondolom, hogy a mi rendelettervezetünkben nincsen engedmény, ugyanakkor az eszközrendszerében kétségtelenül másként kell ezt a dolgot megközelíteni. A közgyűlésnek ebben a kérdésben ma dönteni kell, hogy lesz itt egy ilyen szabályozás vagy nem lesz. Ha lesz, akkor olyan lesz-e, amit alkalmazni tudunk, az ellentmondások továbbra is megmaradnak. Meggyőződésem, hogy befejezett szabályozásról az összeférhetetlenség ügyében soha nem lehet beszélni. Úgy gondolom, hogy ez a rendelettervezet ezt a fogyatékosságát a természeténél fogva magán viseli, mert ahogyan változnak az életviszonyok, változnak a társadalmi viszonyok, ugyanúgy jelentkezni fog a szabályozás változásának az igénye is. Én a munkám során a testületnek szóló tiszteletet is megpróbáltam annyiban magamévá tenni, hogy a legjobb tudásom szerint szedtem össze ezeket a dolgokat, a legnagyobb figyelemmel próbáltam a képviselőtársaim ilyen irányú észrevételeire reagálni. Úgy gondolom, hogy ez az anyag ami ma Önök előtt van, az alkalmas 19 arra, hogy a közgyűlés ezt megvitassa és a helyi rendelkezésben határozzon. Ha ez a rendelet bármi okból késedelmet szenved, vagy nem lesz elfogadva, én úgy gondolom, hogy ennek a munkának akkor is volt értelme. Értelme volt kétségtelenül annyiban, hogy sokak megismerkedtek ennek a fogalomkörnek a definícióival, és kétségtelen haszna az, hogy valahol a gondolkodásunkban a rendeletalkotások során beépült. Meggyőződésem, hogy ezt a témát a képviselőtársaim többsége szívügyének tekinti, támogatja. Suhai Sándor: Ügyrendi javaslatom lenne, hogy ne konkrétan a most megkapott szöveghez kötődően mondjuk el véleményünket, hanem inkább magához a témához. Ma fél 11-kor kaptuk meg az utolsó szövegváltozatot, a héten a harmadikat. Nem látta egyetlen bizottság sem, az utolsó módosítást. Nem hiszem, hogy ma a szövegszerű elfogadásig tudnánk eljutni a témával. Próbáljunk közelíteni egy szövegszerű elfogadható megoldáshoz. Röst János: Az önkormányzatiság életében ez a második olyan rendelet, ami a résztvevők, a közreműködők részére állít korlátokat, szabályokat. Az első ilyen rendelet a beruházási szabályzat volt, amely a fenntartási, beruházási tevékenységet szabályozta le. Ezekre a rendeletekre azért van szükség, hogy a szabályok világosak és egyértelműek legyenek és elejét vegyük bármilyen utólagos félreértésnek. A folyamatok legyenek átláthatók, tiszták. Ez a rendelet erkölcsi alapokon nyugvó rendelet lehet, korrekt szabályozási elvekkel, eljárási szabályokkal és szankciókkal. Béres Márton képviselőtársam példaértékű munkát végzett, ezzel talán első lehet az országban Nagykanizsa, ahol ilyen jellegű rendelet kerül elfogadásra. Ez a rendelet megalkotása a képviselőtestület konszolidációját is jelentheti. Kérésem tisztelt képviselőtársaimhoz, hogy a rendelet megalkotását segítsék elő. Dr. Fodor Csaba: A képviselőcsoportunk nevében is mondom, hogy úgy gondoljuk valóban egy nagy hiányt, egy nagy űrt pótolna ez a rendelet. Elmondom az aggályaimat, de ezeket mind a jobbítás szándékával teszem. Célunk, hogy ebből a rendelettervezetből a javaslatokkal együtt kialakuljon egy végleges szöveg, ami valóban alkalmas lesz arra, hogy a közgyűlés a rendeletet megalkothassa. Azt kellene vizsgálni, hogy ez határozat vagy rendelet legyen. Elismerem Béres Márton munkáját, mert valóban rengeteget dolgozott vele. A bizottságokhoz járt, hordta magával a tervezetet és ténylegesen beépített sok olyant, ami a bizottsági üléseken elhangzott. Ezért dicséret illeti őt, függetlenül attól, hogy ezt a tervezetet milyen formában fogadja el a közgyűlés. Azt szeretném kérni, hogy az elhangzó jobbító szándékú vélemények feldolgozásában kérje a hivatal segítségét, mert ez egy jogszabály alkotás, és ahhoz bizonyos tapasztalatra is szükség van. Tehát értem alatta, hogy a rendeletnek van személyi hatálya, tárgyi hatálya, és nagyon nehezen lehet összeszedni jól az anyagot. Meg kellene mondani azt, hogy mi az összeférhetetlen magatartás, mik az összeférhetetlen magatartásformák. A több helyen előforduló törvényi szabályozás igazából elég szétszórt ma. Az SZDSZ egyik ügyvivője Budapesten azt mondta, hogy 6 szerinte nem lehet addig megalkotni a köztisztviselők illetőleg az önkormányzatoknak a saját összeférhetetlenségi szabályukat, 20 amíg a parlament meg nem alkotja a törvényét. Ismertetem az álláspontunkat. Minden gazdasági társaságnál a tisztségviselők, illetőleg a felügyelő bizottsági tagok tisztsége választással jön létre, nem megbízással. Ugyanis nem azzal lesz valaki egy felügyelő bizottság tagja, hogy a közgyűlés megbízza, hanem azzal, hogy a taggyűlés azzá választja. A közgyűlés egy felhatalmazást ad a tulajdonost képviselő polgármester úrnak, hogy ezeket a neveket képviselje. Tehát a jogviszony az így áll helyre. A 3. § (1) bekezdésében a "számot ad" helyett célszerűbb lenne a "tájékoztatást ad" kifejezést használni, továbbá a 3. § (2) bekezdésében "a nyilvántartás vezetése a jegyző feladata" teljes mértékben egyetértek, csak nem tudjuk, hogy milyen nyilvántartás. Meg kellene itt pontosan határozni, hogy milyen nyilvántartásról van szó, mit kell nyilvántartani. Utána lehet meghatározni azt, hogy miként kell ezt megoldani, és a kezelése kinek a feladata legyen. A 3. § (2) bekezdés a megbízási választás tényét stb. ide felelőst kellene írni, mert valakinek el kell készíteni a munkaköri leírásokat. A 3. § (3) bekezdésében az "igazgatótanács" helyett talán célszerűbb lenne "igazgatóságot" írni. A 4. §-ban meg kellene pontosan határozni, hogy mit értünk összeférhetetlenségen. Ez már jogtechnikai kérdés, hogy először azt kell meghatározni, és utána az eljárási problémákat. A 4. § (1) bekezdése eljárási kérdésekkel foglalkozik, itt egy kérdésem mindjárt az első szónál. Bizottság alatt értjük-e az ad hoc bizottságot is, figyelemmel a közbeszerzési rendeletünkre, mert ott ad hoc bizottságok fognak javaslatot tenni. Gondolom, hogy arra is értendő. A (2) bekezdést nem értem, erre Béres Mártontól várok választ. Az (5) bekezdés helyett talán szigorúbb formát javaslunk, aminek igazából nem tudom megmondani a szövegszerúségét. A lényeg az lenne, hogy a képviselő nem köthet önkormányzattal, önkormányzat gazdasági társaságával, az önkormányzat intézményével olyan szerződést, amelynek értékhatára 100 000 Ft-ot eléri. Amennyiben a szerződésben foglalt tevékenység osztható lenne, akkor sem lehet megbontani ezt a szolgáltatást, mert a 100 000 Ft-ot egységesen kell figyelembe venni. Természesen ez kiterjed a képviselőre, képviselő közeli hozzátartozójára, általuk tulajdonolt gazdasági társaságra, és természetesen ez kiterjed az alvállalkozásokra is. Mi így gondoljuk, hogy ezt talán szigorítani lehetne ezen a ponton. A továbbiakban az 5. § (2) bekezdésénél ha jogosulatlanul szerez valaki bizalmas információt, azt nem használhatja fel. Ha jogosultan szerez bizalmas információkat azt felhasználhatja? Nem egészen így van. Bizalmas információkat a képviselő nem használhat fel soha. Én azt kérem, hogy az legyen benn. Akárhogy jutott hozzá a bizalmas információkhoz azt nem használhatja fel soha. A visszahívás intézményéről a 6. §-nál meg kellene határozni, hogy mikor, kinél kellene ezt kezdeményezni, de arra talán az a válasz majd a jegyzőnő meg fogja adni, hogy van-e visszahívás intézménye, működik-e, mert én úgy tudom, hogy nem működik. Tehát ahhoz törvényt kellene módosítani, hogy ezt lehessen. Dr. Takács Anikó: Nincs visszahívás, csak felhívhatja. Dr. Fodor Csaba: Azt hiszem, hogy valóban fontos a vagyonnyilatkozat, de biztosítani kellene a titkosságát, azt, 21 hogy ahhoz senki ne férhessen hozzá. Eljárási szabályokhoz annyit, a magam részéről az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot nem szívesen látnám ilyen kérdésben. Szerencsésebbnek tartanám, ha ad hoc etikai bizottság állna fel minden ilyen ügyben. Ennek megfelelően az eljárási szabályok átalakításra kerülnének, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás indítását pedig a jegyzőnél lehessen kérni. Ha alapos gyanúra indul az összeférhetetlenségi eljárás, akkor is lehet kétféle kimenetele. Vagy igen, vagy nem. Mindegyik esetben nagyon célszerűnek tartom az eljárás menetét szűkíteni. Szűkíteni kell egy oldalról azért, mert ha nem volt alapos a gyanú és bebizonyosodik, hogy az összeférhetetlenséggel megtámadott személynek valóban nincs összeférhetetlenségi jogviszonya, akkor ugye az az érdek, hogy mielőbb befejeződjön az eljárás, minél előbb az érdekelt valamilyen módon erkölcsi elégtételt kapjon. Ha pedig az igazolódik be, hogy fennáll az összeférhetetlenség, akkor megint az a cél, hogy az eljárás minél előbb befejeződjön, hogy minél előbb megszűntethető legyen az összeférhetetlenség. Tehát én azt mondom, hogy ott a 30 napot 10 napra legalább le kellene szorítani, majd még az alá és akkor pontos fix eljárási határidőket beépíteni, akkor látnánk a végét, és akkor nem lehetne elhúzni, mondjuk hónapokra ezt az egész kérdést. Én azt hiszem, hogy itt a 9. § (2) bekezdésben elgépelés történt. Azt mondom, hogy ott minősített többség kell. Azzal a kiegészítéssel, hogy minősített többséggel mondja ki a közgyűlés az összeférhetetlenség meglétét, minősített többséggel mondja ki az összeférhetetlenség fennállását, de egyben rendelkezzen az összeférhetetlen állapot megszüntetéséről. Ha mód van rá, akkor az eredeti állapot helyreállításával, ha nincs erre mód, akkor azonnali megszüntetéssel. Ha az összeférhetetlenségi jogviszonnyal a képviselő kárt okozott az önkormányzatnak, vagy az intézményének, akkor azt a kárt kötelezően térítse meg. A 10. § (3) bekezdését jogszabályellenesnek érzem, tehát nem hiszem, hogy ilyen alapon meg lehetne vonni a tiszteletdíjat. A (4) bekezdéshez az, hogy ha megszűnik a képviselő megbízatása, - ha nem merült fel vele összeférhetetlenség - akkor a vagyonnyilatkozatát felbontatlanul eredeti állapotában vissza kell adni. Az (5) bekezdéshez pedig azt, hogy ki tekinthet be. Én úgy gondolom, hogy nem kell mindenkinek abba betekintgetni, összeférhetetlenségi ügy, vagy etikai ügy kapcsán a vizsgálóbizottság természetesen megnézheti, de nem az a célja ezeknek az nyilatkozatoknak, hogy bárki más azon nézelődjön órákat. Kelemen Z. Pál; Béres Márton képviselőtársamnak köszönetet kell mondanunk azért, hogy ezt a nagy munkát elvégezte. Módosító indítvánnyal segítsük a tervezet jobbátételét. Egy-két észrevételem lenne, először is az elviekről. Véleményem szerint nem lehet jogforrásnak tekinteni, amit Bihari Mihály jogász mond egy törvény létrehozásának szakaszában. Másodszor nem a parlamenti szabályozásnak kell alkalmazkodni a mi szabályozásunkhoz, mert a jogszabály alkotásról szóló törvény kimondja, hogy az alacsonyabb rendű jogszabálynak mindig meg kell felelni a magasabb rendű jogszabálynak. Ezek voltak az elvi észrevételeim. A konkrét a 3. § (3) bekezdéséhez. Ha a tervezetben szereplő szabályozást vezetnénk be, akkor az teljesen 22 szabálytalan lenne, mert a legtöbb kérdésben a közgyűlés, az önkormányzat nem kompetens. Ugyanis egy adott cég állapítja meg, hogy mennyi a díjazása egy vállalati vezetőtisztségviselőnek, egy igazgatói tanácsi tagságnak egy vezetőtestületi tisztségnek, felügyelő bizottsági tagságnak! Másrészt nem értem a zárójelet a végén, mert zárójelben ez van (hogy megbízatásának ellátásáért díjazásban nem részesülhet) mire vonatkozik? Mert egyes számban használva az öt felsorolt közül nem tudom, hogy mire vonatkozik. Nyelvhelyességi hibákat írtam fel, de ez nem a mai nap témája. A szankcionálás kérdésére majd visszatérek mert az eredeti tervezetben - ez már a hatodik tervezet, ami a kezembe került -, mindig a szakaszok mellett van a szankcionálás, illetve a 3. szakasz mellett van a szankcionálás, itt valahogy elkerült innen. Előnye a módosításoknak, hogy csomó jogi fogalom kicserélődött. Az 5. § mindenképpen vitákra fog alkalmat adni, hogy a képviselő elfogadhat ajándékot, nem fogadhat el. Ha elfogadhat milyen mértékben, itt ilyen kitételek vannak, hogy egy-egy alkalommal azért ezt pontosítani kellene, hogy naponta, hetente, óránként vagy havonta. Mindenesetre félreértésekre adhat okot. A 6. §-t feleslegesnek érzem, mert a képviselők jogállásáról szóló törvény ezt pontosan szabályozza, csak legfeljebb ugyanazt vettük be, ami abban a törvényben van. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos dolog bármikor bárkinek szívesen vagyonnyilatkozok, de azt tartsa titokba. A 7. § (2) bekezdése teljes egészében alkotmányellenes. Aki ismeri az alkotmánybíróság ilyen irányú döntését, ha mi ilyet döntünk, akkor bárki fordulhat az adatvédelmi ombucmanhoz és az egészet megsemmisítik. Végül örülök, hogy az etikai vétség fogalma kikerült belőle és végül Dr. Fodor képviselőtársam a 10. § (3) bekezdéséhez azt mondta, hogy jogszabályellenes, nem vagyok jogász én ezt nem tudhatom, de az egészen biztos, hogy ellentmond a 25/1995. számú rendeletünknek, amely a 3/1995. számú rendeletet módososította. Ezzel párhuzamosan azokat a rendeleteket is módosítani kellene, ez az SZMSZ 9. számú mellékletében található meg. Zsoldos Ferenc: Az eddigi gondolatváltás alapján kiderült, hogy itt vitatkozhatunk éjfélig és nem valószínű, hogy eredményt érünk el. Nekem lenne egy nagyon jó szándékú előterjesztésem, ez lenne tulajdonképpen az ügyrendi javaslatom. A testületünkben működő két nagytudású jogász kollégánk Dr. Kerekes József és Dr. Fodor Csaba képviselő urak, és Dr. Takács Anikó jegyző, az indítványozó Béres Márton úrral közösen azokat a jogi előírásokat, amelyek feltétlenül szükségesek, hogy egy ilyen jellegű előterjesztésben szerepeljenek, azokat rendezzék össze, és a következő testületi ülésre terjesszék ide szakmai szempontból és a jogásznyelvnek megfelelő módon szerkesztett formában. Hozzáteszem, hogy a magam részéről messzemenően egyetértek a törekvéssel és a kezdeményezéssel. De, hogy itt feleslegesen ne töltsük az időt, kérem szíveskedjenek megfontolni a javaslatomat, és ha úgy gondolják, akkor fogadják meg. Suhai Sándor: Tisztázni szeretném azt, hogy Zsoldos képviselő azt érti ezalatt, hogy később hozzuk vissza. 23 Zsoldos Ferenc: Jogi kifejezéseknek, formuláknak tartalma van. Ezt rendezzük össze, és az így összerendezett anyag kerüljön a testület elé. Béres Márton: Képviselőtársaim elég részletesen elkezdték elemezni ezt az anyagot, amit ugyan én letettem, de ennek a magyarázatára nem tudtam kellő időt, vagy energiát fordítani. El tudom mondani, hogy az általuk felvetett kérdésekre léteznek válaszok, a jogi kétségeiket is akár kapásból meg tudom mondani, hogy nem állnak helyt, vagy megvan az a jogszabályi hely, amire hivatkozva ezek a dolgok megszülettek. At hiszem, ha a Dr. Fodor Csabának javaslatait egy alkalommal megválaszolhatnám, akkor vélhetően újabb kérdéseknek elejét vehetném. Tarnóczky Attila: Kérem, hogy azért addig a vitát ne zárjuk le, amíg itt az egyes frakcióknak, képviselőcsoportoknak nem volt lehetősége a rendelettervezetre reagálni, mert hát a vélemények ahogy megítéltem eléggé egy helyről jöttek, mi is szeretnénk véleményt mondani. Suhai Sándor: Béres Mártonnak van egy olyan kérése, hogy válaszolhasson, szerintem semmi akadálya válaszoljon a kérdésekre. Dr. Fodor Csaba: Én elmondtam, hogy nekünk milyen elképzelésünk van ezzel a rendelettervezettel kapcsolatosan. Suhai Sándor: Az előterjesztőnek mindenféleképpen meg kell adni a válaszadás jogát. Biztosítanunk kell arra is a lehetőséget, hogy mások is kifejtsék a véleményüket. Zsoldos képviselő javaslatát is meg kell szavaztatnom, hogy ne vitatkozzunk tovább, hanem egy összeszedett anyagként jöjjön vissza a következő alkalommal. Aki egyetért Zsoldos úr javaslatával, kérem szavazzon: A közgyűlés 4 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Béres Márton: Köszönöm a számos észrevételt. Úgy gondolom, hogy ezeknek jó része egészen egyszerűen megválaszolható. Egészen konkrétan arra gondolok, hogy a sorrendben szépen végig a tervezeten, a rendelet célja úgy gondolom, hogy az evidencia is világos, a személyi hatály pedig pontosan megszabja, hogy kik azok, akikre ez a dolog vonatkozik. A bizottsági vitákban is szóba került a tárgyi hatály. Úgy gondolom, hogy aljegyző asszonnyal is konzultálva nem szükséges a tárgyi hatály kibontása. Ami a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. és a különféle tisztségviselők választásával függ össze a szövegszerű anyag azért szól a megbízás mellett, mert itt valakit felkérünk erre és a megbízásáról döntünk. Az kétségtelen, hogy az adott társaságnak a fórumán, a közgyűlésben, a taggyűlésben, az igazgatótanácsban az illetőt választják. Szerintem ez nyelvi megfogalmazás, hogy a "megbízással", itt a közgyűlésben a megbízással érintett személy. Ami az ellátandó feladatokat és a 24 beszámolási kötelemnek az említését illeti, azt úgy gondolom, hogy hasznos én többet nem tartok ez ügyben szükségesnek a rendelettervezetben megemlíteni. Elég ha a tartalmi megfogalmazásokat a rendelettervezet rögzíti. Egyetértek a nyilvántartás módjának szabályozásával. Kelemen Z. Pál a díjazásról szóló felszólalására vonatkozóan válaszolom, hogy valójában egy döntési alternatívát kínáltam. Gondoltam azt, hogy el lehet dönteni, hogy a megbízással érintett képviselő hogyha ilyen feladatot vállal, akkor díjazásban részesül, vagy nem részesülhet díjazásban. Az egyik lehetőség az, hogy igen, ebben az esetben itt értelemszerűen a 3. § (1) bekezdésében a szöveg magában foglalja a "és díjazásáról" szóló beszámolás, és hogyha a nem részesülhet, akkor értelemszerűen törölhető. Ami a képviselőtisztség összeférhetetlenségével kapcsolatos anyagot illeti én kerek-perec ki merem mondani azt, hogy a 4, 5, 6. szakaszban összefoglalt anyagok, azok minden morális mérce szerint összeférhetetlen tevékenységet jelölnek. Tehát ebbe köztünk vita nincs, az önkormányzat jogi szabályozásának a lehetőségei, a korlátai azok, amelyek ezt tiltani, nekünk büntetni nem engedik. Tehát arról van szó, hogy itt a törekvésünk, a lehetőségünk annyi, hogy megpróbáljuk ezt nyilvánossá tenni. Felismerhetővé, láthatóvá. Az ami az eddigi időszakra volt jellemző. Az egyéb összeférhetetlenségi szabályoknál a képviselő megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel. Itt nyilván nem a képviselői minőségében eljárva, hanem azzal visszaélve jut ilyen információhoz. Ami az ajándékozást illeti azt kell mondjam, hogy itt is lehet választani. A bizottsági vitában is előjött, hogy célszerű-e, lehetséges-e az ajándékozással kapcsolatos szabályozás. Az álláspontom az volt, hogy az a jó, ha bennt van, mert ha nincs szabályozás, akkor történjen bármi és itt alternatíva van a.) meg b.) a kétféle fogalmazás szerint, ahogy az a vitákban előkerült. Az egyik az, hogy egyhavi mértékét a tiszteletdíjának, ez nem haladhatja meg, a másik pedig az, hogy egy szokásos mértékű ajándékot és ott ki is fejtettük, hogy egy képviselőnek a reprezentációs ténykedésével kapcsolatban előfordulhatnak ilyen esetek. Ami a vagyonnyilatkozatot illeti, a legkategórikusabban el kell utasítanom bármilyen ál jogi érvet. Az alkotmánybírósági határozatok itt vannak a kezemben, mind a három, ami ebben az ügyben mint ellenvetés felmerült. Azt kell mondanom, hogy egyik sem erről a kérdésről szól. Az alkotmánybíróság az említett három határozatában foglalkozott valóban az egyes állami és pártvezetők vagyonnyilatkozattétel kötelezésének kitérjesztésével. Ez nem az, mert azt hiszem a rendelet egészen más. Foglalkozott az adózás rendjéről szóló szabályozásban, ami megint csak nem ide sorolható. Azt a panaszt is vizsgálta, hogy az országgyűlés mulasztásban van-e akkor, amikor a parlamenti képviselők jogállásáról szóló kérdésnél ezt nem szabályozta. Az állásfoglalása az volt, hogy a jogalkotó szabadon dönt arról, hogy - mely a képviselők jogállásával kapcsolatos - kérdést tekint olyannak, amely törvényi szabályozást igényel. Itt egy nagyon fontos ellenérvet szeretnék elmondani, ugyanis nem arról van szó, hogy az illetőt általánosan és kényszerhelyzetbe hozva azt mondjuk, hogy tegye le a vagyonnyilatkozatát. Arról van szó, ha az illető szükségét érzi annak, hogy ebbe a vállalkozásba 25 bármilyen megbízatást vállaljon, akkor előre tudva és a szabad döntésén alapulva belátva azt, hogy ehhez egy közérdek társul, hogy az 6 gyarapodásának az ellenőrizhetősége fennál. Úgy gondolom ami az alkotmánybírósági határozatokra való utalás, összességében nem állja meg a helyét. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban egyébként csak kivételes esetben kerülhet ez a dolog szóba, egyáltalán nem jellemző. Ami az eljárási szabályokat illeti fontosnak tartottam a bizottsági vitákban is elmondani -hogy a meglevő szervezeti keretek között tartom - hasznosnak és működtethetőnek úgy, hogy ez kellő garanciát adjon arra, hogy boszorkányüldözés összeférhetetlenség címén ne indulhasson. A lényege az, hogy az illetőnek az eljárásban az általa delegált, vagy választott képviselőtársa végig részt vesz, ugyanakkor az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke az eljárásból ki van zárva, mármint a vizsgálati eljárásból. Úgy gondolom, hogy ezek elégséges garanciák arra most a tervezés időszakában, hogy ezt a szabályt el lehessen fogadni. Még egy fontos dologra reagálnék a vegyes rendelkezések között elfogadom a minőségi többség valóban elírás, és ezért elnézést kérek, mert minősített többségről van szó. Tehát ez teljesen helytálló ez a hiba, ami a hiányos nyilatkozattétel esetén vagy annak pótlásáig a képviselő tiszteletdíj megvonását illeti az az 1994. évi LXIV. 17. §. 2. szakaszán alapul, amiben megvan a közgyűlésnek az a joga, hogy rendeletben szabályozza a tiszteletdíjat és azt mérsékelhesse, vagy akár meg is vonhassa. Én a lényeges dolgokat itt tartottam fontosnak azt tudom mondani, hogy kétségtelenül szükséges egy kompromisszumnak a megkötése. Mint előterjesztő olyanfajta megoldást, ahol a vállalkozóknak a magánszférába eső ténykedését, - és itt tipikusan az alvállalkozi szerződéseket ideértem -, a magam részéről én nem tudom támogatni, mert az érdekkörünkön kívül eső dolog. Erre majd egy más alkalommal visszatérek. Kelemen Z. Pál: Örülök annak, amit Béres képviselőtársam elmondott. Két dologra szeretnék reagálni. Az, hogy visszatérve a 3. §. (3) bekezdéséhez, nem itt dől el a dolog. Olyan dolgot ne szabályozzunk, amiben nincs hatásunk. A második az, hogy nem tért ki elég mélyrehatóan Dr. Fodor Csaba képviselőtársamnak a 4. §-ban - a gazdsági összeférhetetlenségről - elmondott javaslataival, érdektelenség címén, vagy nem érintettség címén, de elgondolkoztató, amit mondott. Mi úgy véljük, hogy e nélkül ez az összeférhetetlenségi javaslat nem elég erélyes, egy nem elég határozott forma, nem arról szól, ami ma a közvéleményt Nagykanizsán foglalkoztatja. Mert ma Nagykanizsán a közvéleményben rosszhiszemű feltételezések szólnak bizonyos maffiákról és bizonyos lobbikról. Egy ilyenfajta módosítással lehetne kiszűrni ezeket. Tarnóczky Attila: Majd rendes felszólalásra is készülök, csak amikor befejezem mindig eltűnik a felszólalásjelző fény a tábláról. Az ügyrendi kérdésem az lenne polgármester úrhoz, hogy van-e remény arra, hogy ebbe az oda-vissza felelek játékba más képviselő is bekapcsolódhat? Suhai Sándor: Igen. 26 Dr. Kerekes József: Valamennyien tapasztaljuk, hogy a parlamentben is folyton jelen van a képviselők összeférhetetlenségének szabályozása. Mindig azok vetik fel, akik távol vannak a húsosfazéktól, és mindig azok ellenzik ennek a megszületését, akik közel vannak. Akiknek jogában lenne megalkotni ezt a törvényt, azoknak nem áll érdekében. Sajnos úgy vélem, hogy Nagykanizsán is a mi esetünkben is ugyanez a szituáció áll fenn. Igaza van sokmindenben Dr. Fodor Csabának. Nem tudom hány rendeletet alkotott meg már a mi képviselőtestületünk, de valamennnyibe bele tudnánk kötni, akkor azokat a rendeleteket is mind hatályon kívül helyezhetnénk. Úgy érzem itt is, hogy a képviselők többségének sajnos nem áll érdekében ennek a rendeletnek a megalkotása, mert amit a törvény nem tilt azt meg lehet tenni. Itt a Béres képviselőtársnak azt a szándékát kellene becsülnünk, hogy végre valamit tegyünk, ezt az ügyet már hónapok óta tologatjuk magunk előtt. Tarnóczky Attila: Én, még egyetlenegy olyan módosító javaslatot nem hallottam ma itt, amely szövegszerű lett volna. Könnyű azt mondani, hogy minek kellene benne szerepelni, hogyan kellene benne szerepelni, de elhangzott az is, hogy ez a hatodik változata ennek a szerencsétlen sorsú rendelettervezetnek. Mindenki hosszú hónapok óta megfogalmazhatta volna azokat a szövegváltozatokat, amelyek számára elfogadhatóak. Ha eddig nem tette, akkor legalább most le kellene tenni az asztalra, hogy mit akarunk látni ebben a rendelettervezetben, akkor lehet arról vitatkozni, hogy mi az én véleményem, mi az ellenvélemény, melyik a jobb. De ha erre az útra lépünk, hogy majd valakik le ülnek tanácskozni, aztán kiötlenek valami új szöveget, akkor bizony az fog bekövetkezni, amit Dr. Kerekes képviselő úr jósol, nem lesz ebből semmi. Az ügy pedig ennél fontosabb, én úgy gondolom, hogy egy összeférhetetlenségi rendeletet nekünk el kell fogadni felvállalva azt a veszélyt is, hogy esetleg az alkotmánybíróság egyes paxusait alkotmányellenesnek nyilvánítja. A képviselők közül, ha valaki az Alkotmánybírósághoz akar fordulni ám tegye. Lehet, hogy igaza lesz, abból az következik, hogy akkor módosítani kell a rendeletünket. Tehát azt kérném az MSZP frakciótól, hogy indítványait szövegszerűen terjessze elő. Utána a vitát valóban le lehet zárni, le lehet ülni gondolkodni, mi legyen a változás, de amennyiben ez nem történik meg, akkor a dolog csak időhúzás jellegűvé válik és a következő alkalommal majd megint előkerülnek a módosító indítványok és senki nem tudja megmondani, hogy mikor lesz ebből a rendelettervezetből rendelet. Dr. Fodor Csaba: Tettem javaslatokat a jobbítás szándékával és nem az ügy elhúzásáért. Én nem tudtam arról, amit a Béres képviselő mondott, hogy az ötpárti koalíció szakemberei által alkotott rendelettervezetről van szó. Nekünk erről nem volt tudomásunk, ma délben kaptuk meg közgyűlés előtt ezt az utolsó tervezetet. Most tudtuk átnézni ismételten, és ehhez tettük meg a javaslatainkat. Megteszem a szövegszerű javaslataimat. A rendelet 1. §-ához a törvényi szabályozás helyett a jogszabályi 27 lépjen. A 3. § (1) bekezdés megbízással vagy választással ugyanez kerüljön be a (2) bekezdésbe is, és a 3. § (1) bekezdés 2. franciabekezdésében a törvényi szó helyett jogszabályi lépjen. Suhai Sándor: Rendeletet így elfogadni nem lehet. A SZMSZ nem így rendelkezik, valószínű, hogy ma fél 11-kor megkapott utolsó variációról nem tudunk dönteni. Az más dolog, hogy elhangozhat minden és döntéshozatal előtt elnapoljuk a napirendet, akkor ennek szabálya, hogy következő ülésen kötelesek vagyunk erre visszatérni és tárgyalni. Ezért javasoltam az elején azt, hogy vitassuk meg, beszéljünk róla, mert fontos témáról van szó. Dr. Fodor Csaba: Itt arról van szó, hogy azt próbálják meg bizonygatni, hogy a szocialista képviselőcsoport nem hajlandó ezt a rendelettervezetet megtárgyalni. Bejelentem, mint a képviselőcsoport vezetője hajlandóak vagyunk megszavazni akkor, ha a javasolt változtatások bekerülnek a rendelettervezetbe. Ezek a változtatások nem mások mint szigorítások és önkorlátozások. Valóban el kell dönteni a képviselőnek, hogy mit választ. Nem feltétlen muszáj most elfogadni, ha jogszabályellenes. A 3. § (1) bekezdésének utolsó mondatában számot ad helyett tájékoztatást ad kerüljön. Belevettem a Kelemen Z. Pál által elmondottakat, a 3. § (3) bekezdésből az utolsó mondat a zárójelben lévő szöveg. Ha a testületünk valamelyik tagja megyei testületnél is tag és ott díjazást kap, akkor neki ezt közölni kell és a díjazást nem fogadhatja el. Véleményem szerint ezt az adott gazdasági társaság dönti el, hogy díjazást ad-e, így ez nem idetartozó kérdés. Ezek felelős beosztások és nem is szokás a gazdasági életben díjazás nélkül elvállalni. A felelősség is nagy az igazgatósági felügyelő bizottsági tagságnál, teljes vagyoni felelősség. A 4. § (1) bekezdésnél jelölni kell,hogy a bizottságok alatt mit értünk és egészítsük ki az ad hoc bizottságokkal is. Az 5. §-t törölni kell, helyette az alábbi lép: "Képviselő nem köthet szerződést önkormányzattal, az önkormányzat hivatalával, az önkormányzat által tulajdonos gazdasági társasággal abban az esetben, ha az adott szerződés a 100 ezer Ft-ot eléri. Amennyiben a teljesítés, a szolgáltatás osztható, akkor sem lehet a szerződést, szolgáltatást osztani és külön szerződésekre bontani, hogy kijátszuk a 100 ezer Ft-ot. Képviselőre, képviselő hozzátartozójára terjed ki ez a rendelkezés, (a Ptk. szabályait figyelembe véve) bármilyen %-os tulajdon gazdasági társaságra és alvállalkozási szerződésekre is értendő. Az 5. §. (2) bekezdésnél a kiegészítés: a képviselő megbízatásával összefüggésben bizalmas információkat nem szolgáltathatja ki, ezekkel vissza nem élhet. Az 5. § (3) bekezdésében nem értem, hogy itt a jogi képviselő milyen fogalmat takar. Jogi képviselő lehet perben egy ügyvéd, jogtanácsos. Úgy gondolom, hogy az önkormányzatot ilyen megközelítésekor bármelyikünk is képviselhetné. 5. § (4) ellentmondásban van a 3 §. (3) bekezdéssel, figyelemmel az előbb elmondottakra. Az 5. §. (5) bekezdésnél meg kell határozni egy-egy alkalmat, én azt javaslom, hogy évente. A 6 §-t ki kell egészíteni azzal, hogy mikor, kinél, hol kezdeményezheti. Javaslom, hogy a közgyűlésen és a 28 polgármesternél lehessen kezdeményezni. A 7. §-nál a vagyonnyilatkozatra vonatkozót elfogadom azzal, hogy ez teljesen titkos, zárt borítékban őrizni és csak akkor lehet megtekinteni, ha valakivel szemben összeférhetetlenségi eljárás folyik, és akkor is csak a bizottság tekintheti meg. A 8. § (1) az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság helyett az Etikai ad hoc bizottságot javaslom. A 8. § (6) bekezdésben "a vizsgálóbizottságban a vele azonos képviselőcsoporthoz tartozó bizotsági tag" ez nem midig szerencsés, mert vannak olyan képviselők is, akik csak egyedül vannak és nincs csoporttársuk. A 8. § (5) bekezdésnél 30 nap helyett 5 napot javasolok. Értelemszerűen a megjelölt Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság változna Etikai ad hoc bizottságra. A 9. § (2) bekezdésébe javasolom "Az összeférhetetlenség fennállását a közgyűlés minősített többséggel elfogadott határozatával mondja ki. Elrendeli az összeférhetetlenségi állapot megszüntetését. Amennyiben mód és lehetőség van rá, úgy az eredeti állapotot azonnali hatállyal helyre kell állítani. Amennyiben a képviselő az öszeférhetetlenségi magatartásával kárt okoz az önkormányzatnak, az önkormányzat intézményének, vagy gazdasági társaságnak, kötelezni kell a határozatban ennek a kárnak a megtérítésére. A 10. § (3) bekezdés törlését javaslom, a bekezdések így értelemszerűen változnak. A (4) bekezdésbe kérem bevenni, hogy a képviselő mandátumának megszűnésekor a nyilvántartásból törölni kell és felbotatlanul részére a vagyonnyilatkozatot vissza kell adni. Az (5) bekezdés (4) bekezdés lesz. Javaslom a módosítását úgy, hogy "a jegyző és "a bizottság tagjai" betekinthetnek. Tarnóczky Attila; Javaslom, hogy a hatályba léptető rendelkezések közé kerüljön be, hogy e rendelet az SZMSZ 12. sz. melléklete, és így lesz jogunk a szabályozására. Röst János: Fodor képviselőtársamnak volt egy javaslata a 4. §. (5) bekezdésre vonatkozóan, erről kérdezem a jegyzőnőt, hogy szerinte törvényes-e, hogy 100 ezer Ft-ra korlátozható-e a szerződéskötése a képviselőnek? Bicsák Miklóssal ezt egyeztették-e, mint frakciótaggal? Dr. Takács Anikó: Nem törvénysértő a rendeletben az ilyen fajta megszorítás. Dr. Kerekes József: Ha ma szavazunk a rendeleti javaslatról, akkor név szerint szavazzunk. Suhai Sándor: Javaslom, hogy ma ne szavazzunk a rendelet tervezetről, mert az elhangzott javaslatokat le kell hallgatni, a tervezetbe beépíteni és a következő közgyűlésre visszahozni. A javaslatok jogszerűségét is vizsgálni kell. Javaslom tehát, hogy a döntéshozatalt napoljuk el. Dolgozzuk fel a módosító indítványokat és így a beépített javaslatot visszahozzuk és csak azokról szavazunk. 29 Béres Márton: Úgy gondolom, hogy meg kell vizsgálni, hogy a javaslatok hogyan illeszthetők a rendelettervezetbe és jogilag is megfelelőek-e. Azt kérem, hogy december 10-ig írásban tegyék le a képviselők a jegyzőnél a módosító indítványaikat, legyen lehetőség megvizsgálni, hogy támogathatóak-e. Suhai Sándor: Nem kell javaslatokat írásban ismételten beadni, mert a gépen ezek rögzítésre kerültek. Ezeket fel kell dolgozni és már a december 17-i ülésre döntés céljából előterjeszthetőek lesznek. Kelemen Z. Pál: Módosító javaslatom a 6. pont törlése. Röst János kérdésére válaszolom, hogy megbeszéltük Bicsák Miklós képviselőtársammal. Suhai Sándor: Javaslom, hogy abban szavazzunk, hogy e napirendnek a döntéshozatalát elnapoljuk, a következő ülésen a vitát újra nem kezdjük. Harmadik napirendi pontként a rendelettervezetről döntünk. Aki egyetért a javaslattal, kérem igennel szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, egyhangúlag elfogadja, és a következő határozatot hozza: 305/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló rendelettervezetről a döntést a következő ülésig elnapolja azzal, hogy az elhangzott javaslatok a tervezetbe beépítésre kerüljenek. Határidő: 1996. december 17. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Takács Anikó jegyző Béres Márton képviselő Dr. Csákai Iván: 1996. december 9-én megemlékezünk Dr. Szekeres József halálának 75. éves évfordulójáról. Dr. Szekeres József a jelenlegi helyén működő kórház első igazgatója volt, 1885-1921-ig. Síremléke a nagykanizsai temetőben van, érdemeinek emlékére Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza alapítványt kíván tenni, melynek támogatására felkéri a közgyűlést. Az évforduló napján 1996. december 9-én 14.00 órakor a síremléknél megemlékezést tartunk koszorú elhelyezésével. Emlékbeszédet mond Dr. Tóth Tibor főorvos. Az ünnepélyes megemlékezésre tisztelettel meghívjuk és kérjük, hogy az alapítványi szándékunkat támogatni sz íveskedj enek. 30 Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 20.35 órakor a folytatólagos ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. : i , r C- \ u. Hxbr rí JLV UuX^ Dr. Takács Anikó 3 gj Suhai Sándor jegyző / polgármester |
