* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 398.83 KB | |
| 2006-07-04 14:38:39 | |
 | |||||||
Nyilvános  894 | 2572 | A közgyűlési jegyzőkönyvek és mellékleteik 1990 novemberétől kezdve papírformátumban elérhetőek a Halis István Városi Könyvtárban, a helyismereti részlegen. | J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. február 15-én (Kedd) 9.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.) Jelen vannak: Bicsák Miklós, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Csordásné Láng Éva, Dr. Fodor Csaba, Gelencsér Gábor, György Pál, Halász Gyula, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Kereskai Péter, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Nagy József, Papp Nándor, Papp Péter, Polai József, Röst János, Sajni József, Scháb György, Stróber Gábor, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Tóth László, Vargovics Józsefné, Zakó László képviselők Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Fehérvölgyi Szabolcs kabinetvezető, Dabi Gabriella osztályvezető, Deák Tamás osztályvezető, Dencsné Szabó Edit osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, osztályvezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Partiné dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Szamosi Gábor osztályvezető, Beznicza Miklós irodavezető, Hári László irodavezető, Palángi Krisztina irodavezető, Somogyi Ottó irodavezető, Tárnok Ferenc irodavezető, Kámán László intézményvezető Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Ki nem hirdetett határozatok kihirdetése következik: Farkas Tibor fegyelmi ügye 20/2005.(I.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Farkas Tibor Nagykanizsa, Postakert u. 31/B. szám alatti lakos közalkalmazottal szemben, mint fegyelmi tanács megrovás fegyelmi büntetést szab ki. Határidő: 2005. február 10. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző Bodzai Tiborné dr. irodavezető) Nagykanizsa Szabadhegy Településrész Önkormányzat tagjainak megválasztása 21/2005.(I.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Nagykanizsa Szabadhegy Településrészi Önkormányzat testületi tagjainak számát 5 főben határozza meg. 2. a részönkormányzati testület nem képviselő tagjainak 2005. február 1. naptól kezdődően megválasztja: Dr. Szekeres András Nagykanizsa, Szabadhegyi u. 103. Varga László Nagykanizsa, Szabadhegyi u. 93. Krémer József Nagykanizsa, Alsószabadhegyi u. 94. Dr. Károlyi Attila Nagykanizsa, Alsószabadhegyi u. 75. szám alatti lakosokat. 3. a részönkormányzati testület vezetőjének Papp Péter önkormányzati képviselőt választja meg. Felkéri a polgármestert és a jegyzőt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2005. február 1. Felelős : Litter Nándor polgármester Dr. Kelemen Marcell jegyző (Operatív felelős: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző) XIX-es számú háziorvosi szolgálat álláshelye 22/2005.(I.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. – a döntés következő soros ülésig történő elnapolására, – a XIX. számú háziorvosi szolgálat funkcionális privatizációban történő továbbműködtetésére vonatkozó előterjesztés szerinti javaslatot, – valamint Dr. Kremzner István munkába állásra vonatkozó kérelmét nem támogatja. 2. a XIX. számú Felnőtt háziorvosi szolgálat funkcionális privatizációban történő működtetésére pályázatot ír ki. Határidő: 2005. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető) Javaslat az Ipari Park területének hasznosítására 23/2005.(I.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. hozzájárul ahhoz, hogy az Ipari Park és Logisztikai Központ területére vonatkozóan a Nagykanizsai Régió Ipari Park és Logisztikai Központ Kft. az előterjesztés mellékletét képező bérleti szerződés tervezet szerinti tartalommal - az elfogadott módosításokat figyelembevéve - kössön új bérleti szerződéseket. 2. hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat az előterjesztés 2 és 3.számú melléklete szerinti feltételekkel – az elfogadott módosításokat figyelembevéve – vételi jogot engedjen az Ipari Park és Logisztikai Központ bérlői részére. Az opciós szerződés csak akkor köthető meg, ha - a bérlő a megvásárolni kívánt területre vonatkozó fejlesztési projektet mutat be és vállalja annak határidőben történő megvalósítását, - az adásvétel tárgyát képező ingatlanra a bérlő és bérbeadó között a bérleti jogviszony már legalább 1 év fennáll, - a szerződés megkötését megelőző 1 éven belül vevőnek sem bérleti díj tartozása, sem pedig köztartozása eladóval szemben nem keletkezett. Határidő: 2005. május 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Szányi Gábor ügyvezető) 3. az előterjesztés mellékletét képező bérleti, valamint vételi jogot alapító szerződésben foglaltakkal – az elfogadott módosításokat figyelembevéve – egyetért. Felkéri az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy az elfogadott módosítások átvezetését követően mindkét szerződést jogilag véleményezze. Amennyiben a bizottság a szerződések ellen kifogást emel, azokat ismét a közgyűlés elé kell terjeszteni. Határidő: 2005. február 28. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Szűcs Marianna jogtanácsos) 4. egyetért azzal, hogy Horváth János vállalkozó részére a megvásárolni kívánt földterület az előterjesztés szerinti 1.800 Ft/m2 + ÁFA helyett 1.100 Ft/m2 + ÁFA vételáron kerüljön értékesítésre. Határidő: 2005. május 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Szányi Gábor ügyvezető) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a MURASPED Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. között létrejött megállapodás módosítása 24/2005.(I.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul az önkormányzat és a MURASPED Kft. között 2003. május 28. napján létrejött megállapodás módosításához a mellékelt megállapodás-módosításban és vázrajzban megjelöltek szerint. Határidő: 2005. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Szányi Gábor ügyvezető) Litter Nándor: A meghívóban nem szereplő következő napirend pontok napirendre vételét javaslom: Javaslat a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Közmunkaprogram pályázatához való csatlakozására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Pályázati önrész biztosítása Turisztikai Termékfejlesztő Központ felállítását célzó Interreg IIIA pályázat beadásához (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester A meghívóban szereplő, alábbi előterjesztésekhez van kiegészítés: Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetése (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester két kiegészítő anyag került kiküldésre, illetve további kiegészítéseket adtunk ki a mai ülést megelőzően. Javaslom, hogy a meghívóban szereplő 4. napirendi pontot (Szakképzési együttműködés Nagykanizsa és Csáktornya szakközépiskolái között című pályázat benyújtása és a kapcsolódó program megvalósítása) vegyük le napirendi pontjaink közül, mivel a két szakképző intézet saját maga fogja megoldani a pályázatot, nem szükséges önkormányzati beavatkozás. Javaslom, hogy a költségvetést megelőzően tárgyaljuk a többi napirendi pontot, mivel vendégeink vannak, illetve a pályázatok határidősek. Az egyéb sorrend változatlan maradni. Cseresnyés Péter: Több alkalommal szóltunk a soron kívüli közgyűlések napirendi pontjairól, azok fontosságáról. A pénteken megkapott anyagban egy olyan napirendi pontot láttam – a Turisztikai Termékfejlesztő Központ –, amelyben leírják, hogy január 7-én kiírásra került a pályázat, eltelt három hét, és január 27-én kezdődött meg az a tárgyalás, amivel egyeztetni kellett. Mi az oka annak, ha január 7-én kiírnak egy pályázatot, akkor a január 25-ei közgyűlésen nem tudjuk tárgyalni? Ha kiírták a pályázatot, azt gondolom, hogy egyhetes tárgyalás elég volt a pályázat egyeztetésére, akkor már a januári közgyűlésre bejöhetett volna. Azt hiszem, hogy a pályázatokat komolyabban kellene venni. Többek között azért is, mert a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság mai ülésén az előterjesztő képviselője nem jelent meg időben, amikor ezt a napirendi pontot tárgyaltuk volna. Azért kell soron kívüli ülésen ilyen napirendi pontokat tárgyalni, mert lekésünk mindenről, vagy valami más oka volt annak, hogy ezt nem a január ülésen, hanem soron kívüli ülésen kellett tárgyalni? Nem ellene vagyok, de azt látom, hogy néha a saját hibánkból kifolyólag kell soron kívüli ülésen olyan napirendekkel foglalkozni, amit soros ülésen is meg lehetne tárgyalni. Litter Nándor: Egyetértek az Ön által elmondottakkal. Azzal nem, hogy a januári ülésen meg tudtuk volna tárgyalni, mert az előkészületek miatt nem volt lehetséges. Január 10-én tartottam egy egyeztetést az Interreg III pályázatokkal kapcsolatosan, és sajnos a Tourinform Iroda vezetője nem teljesítette azt, amit kértem Tőle. Elnézést kérek ezért, de ezt a programot rendkívül fontosnak tartom, és kérem, hogy ezt a csúszást nézzük el. Szeretnék intézkedéseket hozni, hogy ilyen ne forduljon elő többé a Tourinform Irodával kapcsolatosan. Fehérvölgyi Szabolcs: A csúszás oka, hogy a januári közgyűlésre nem tudott ez az előterjesztés elkészülni, az, hogy ilyen Interreg-es pályázatban külföldi partner kell keresnünk, meg kell találni a megfelelő külföldi várost, annak a megfelelő partnerszervezeteit. Tehát az előkészítési időszak sajnos hosszabb, mint egy olyan pályázat esetében, ami csak Nagykanizsán múlik. Litter Nándor: Kérem, hogy az elmondott módosításokkal szavazzunk a napirendi pontok elfogadásáról. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az alábbi napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Természetvédelmi tábor Nagykanizsa és Csáktornya általános iskolásainak (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 2. Horvát magyar szakmacsoportos gazdasági együttműködés (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 3. Javaslat a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Közmunkaprogram pályázatához való csatlakozására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 4. Pályázati önrész biztosítása Turisztikai Termékfejlesztő Központ felállítását célzó Interreg IIIA pályázat beadásához (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 5. Javaslat a Vöröskereszttel megkötött ellátási szerződés módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 6. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetése (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 1. Természetvédelmi tábor Nagykanizsa és Csáktornya általános iskolásainak (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Palángi Krisztina: (Röviden ismerteti az előterjesztésben foglaltakat.) Litter Nándor: Az Erdei iskola programunkhoz ez a pályázat szervesen kapcsolódik. Zakó László: Bizottsági ülésen felmerült – és bennem emiatt kételyek vannak –, hogy a pályázat szellemének megfelel-e az, hogy faház-építésre költjük el a keret majdnem 100 %-át? De támogatom. A felújított faházak vagyonvédelmét meg tudjuk-e oldani? Nem lenne célszerű valamilyen őrzést betervezni? A mai viszonyok között nem tartom hosszú életűnek ilyen formában. Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság néhány aggály felvetésével elfogadásra javasolja a közgyűlésnek a javaslatot. Az egyik aggály az, amit Zakó képviselőtársam említett. Nagyon fontosnak tartjuk ez a programot, szeretnénk, ha megvalósulna, ezért az előterjesztő figyelmét a bizottsági ülésen is felhívtuk, hogy egy olyan értékes pályázat készüljön, ami nagyobb nyerési eséllyel indul. Ezt a pályázatot is úgy kellene elkészíteni és a továbbiakban is úgy gondolkodni ezen a horvátországi-magyarországi közös természetvédelmi tárbor ügyében, hogy utána ez kiterjeszthető legyen, mert hasznosnak tartanánk, ha Kaproncával is valamilyen kapcsolatot ki tudnánk építeni, illetve ott jól működik a Dráva környezetvédelmi terület. Velük is fel kellene venni a kapcsolatot. Cserti Tibor: Én is úgy gondolom, hogy valaminek a kezdete az Interreg, és ki kell használni az általa nyújtott lehetőségeket. Ha egy 60 millió Ft-os program megvalósítására nyílik lehetőségünk 5 %-os önrész biztosítása mellett, ami lehetővé teszi egy viszonylag szezonális kihasználás kiszélesítését, azzal feltétlenül élni kell. Ez eszköz legyen ahhoz, hogy a Csónakázó-tó és környéke fejlesztése meghatározott irányba induljon, illetve a vagyonvédelmi szempontokra figyelemmel kell lenni. Sajni József: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag támogatta a pályázatot, hiszen jelenleg a Zöldtábor működése jelentős gondokkal küszködik. Ezeknek a faházaknak a felújítása tetemes költséget vonna maga után, és valószínűleg e nélkül a pályázat nélkül elodázódna és a működés is megkérdőjeleződne, ezért kérem a támogatását. Ez olyan szakmai program, ami továbbfejleszthető. Budai István: A Pénzügyi Bizottság is úgy gondolja, hogy nem szabadna elszalasztani azt a lehetőséget, amely most kínálkozik, ilyen alacsony saját erő hozzájárulás mellett megvalósítani ezt a Zöldtábort, és egyhangú szavazattal elfogadásra javasoljuk. Vargovics József Árpádné: Régi vágyunk teljesül kanizsai horvátoknak azzal, hogy valami beindult Nagykanizsa és Csáktornya között. Ez már a korábbi ciklusban is többször felvetődött. Csáktornya vezetése nem volt minden esetben partner. Többféle kapcsolat kialakításán dolgoztunk, de nem sok eredménnyel. A Kaproncával való kapcsolatfelvétellel kapcsolatban annyit mondanék, hogy polgármester úrral voltam Kaproncán. Már vannak megfelelő kapcsolataik – legfeljebb tapasztalatcserére tudok velük kapcsolatban gondolni. Nekik nincs szükségük kapcsolatra, mert már megvan magyar oldalról a kapcsolatuk. Javaslom, hogy összpontosítsunk mindent Csáktornyára – nemcsak gazdasági, nem kulturális és egyéb téren is. Palángi Krisztina: A projektek infrastrukturális része megfelel a pályázati kiírásoknak, nem fogja meghaladni a projekt összköltségének 50 %-át. A Csáktornyával való kapcsolatfelvétel azért történt, mert ennél a határmenti pályázatnál kifejezetten arról szól a határmentiség, hogy a közvetlen szomszédban lévő településekkel vegyük fel a kapcsolatot. A határozati javaslattal kapcsolatban a következő kiegészítést tenném: mivel a költségek a 2006. évi költségvetést fogják érinteni – mert a pályázat elbírálása 8 hónapot vesz igénybe, illetve a közbeszerzési eljárás és támogatási szerződés megkötése is 2-3 hónapot igényel –, ezért az összes költség a 2006. évben jelentkezik, ami az előterjesztésben helyesen is szerepel, viszont a határidő így 2006. március 1-jére módosul. Litter Nándor: Kérem, hogy a 2. határozati javaslatnál a határidőt 2006. március 1-re módosítsuk. A felvetett őrzés-védelemről mindenképpen gondoskodni kell, amikor a beruházás elkészül. Cserti Tibor: Előfinanszíroz teljes egészében a város és utófinanszírozási jelleggel lesz biztosítva a támogatási összeg? Mert akkor a határozati javaslatban felhatalmazást kell adni polgármester úr részére. Litter Nándor: De ez 2006-os ügy, most hagyjuk ezt. Palángi Krisztina: Nem lesz 2005-ben pénzügyi vonzata, de utófinanszírozó rendszerű az összes pályázat most már. Litter Nándor: Kérem, hogy ezekkel a módosításokkal szavazzunk a két határozati javaslatról. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 25/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a) egyetért a „Természetvédelmi tábor horvát és magyar általános iskolásoknak a nagykanizsai Csónakázó-tónál” című pályázat INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés, Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében meghirdetett pályázati felhívásra (4012-106/2004) történő benyújtásával, és így pozitív elbírálás esetén a legfeljebb 60 millió Ft összköltségű határmenti természetvédelmi oktatási program megvalósításával. b) Felhatalmazza Litter Nándor polgármestert, hogy a „Természetvédelmi tábor horvát és magyar általános iskolásoknak a nagykanizsai Csónakázó-tónál” című pályázati dokumentációt dolgoztassa ki, a projekt költségvetés végleges összegét (a legfeljebb 60 millió Ft összköltséget és ennek 5 %-át, a 2 millió Ft-ot meg nem haladó önrészt) hagyja jóvá és pozitív elbírálás esetén a kapcsolódó támogatási szerződést aláírja. Határidő: 2005. március 01. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezetője) 2. Biztosítja a 2006. évi költségvetési rendeletében a pályázathoz szükséges összköltséghez viszonyított 5%-os önerőt , azaz legfeljebb 3 millió Ft-ot. Határidő: 2006. március 01. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezetője Dencsné Szabó Edit, osztályvezető, Kontrolling Osztály) 2. Horvát magyar szakmacsoportos gazdasági együttműködés (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Palángi Krisztina: (Röviden ismerteti az előterjesztésben foglaltakat. Cserti József (Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara): Ez a pályázati lehetőség mind a két Nagykanizsán jelen lévő kamara részéről elfogadott és támogatott pályázat. Részleteiben ez annyit jelent, hogy a saját erő költségmegosztását egyaránt kinyilvánította, vállalja mindkét tagozódás, így sikert várunk ettől a pályázattól, és a megvalósulásban is igyekszik részt venni mindkét szerveződés Nagykanizsán. Ugyanennek a pályázatnak egy előzménye, ami a Zala megyei kamara nagykanizsai térségéből már indult, és egy PHARE pályázat során nyertes pályázatként lehet bejelenteni. Ez a pályázat egy horvát-magyar nyelvű gazdaságfejlesztésre alkalmas kiadvány, CD, könyv formájában. Támogatom, hogy a pályázat beadásra kerüljön. Cserti Tibor: A határozati javaslat 2. pontja értelemszerűen itt is módosul 2006-ra. Litter Nándor: Így van. Kérem, hogy a két határozati javaslatról szavazzunk. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 26/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a) egyetért a „Horvát magyar szakmacsoportos gazdasági együttműködés” című pályázat INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés, Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében meghirdetett pályázati felhívásra (4012-106/2004) történő benyújtásával, pozitív elbírálás esetén a magyar oldalról a 17.769.000 Ft összköltségű határmenti gazdaságfejlesztési program megvalósításával. b) Felhatalmazza Hiesz Miklóst a Nagykanizsai Gazdaságfejlesztő Kht. ügyvezetőjét, hogy a „Horvát magyar szakmacsoportos gazdasági együttműködés” című pályázati dokumentációt és pozitív elbírálás esetén a kapcsolódó támogatási szerződést aláírja. Határidő: 2005. március 01. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Hiesz Miklós Gazdaságfejlesztő Kht. ügyvezetője Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezetője) 2. Biztosítja a 2006. évi költségvetési rendeletében a Nagykanizsai Gazdaságfejlesztő Kht. költségvetési során a 645.700 Ft-ot, amely a pályázathoz szükséges összköltséghez viszonyított 5%-os önerő. Határidő: 2006. március 01. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Hiesz Miklós Gazdaságfejlesztő Kht. ügyvezetője Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezetője Dencsné Szabó Edit, osztályvezető, Kontrolling Osztály) 3. Javaslat a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Közmunkaprogram pályázatához való csatlakozására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Közel 8 milliárd Ft-tal közmunka pályázatok kerültek kiírásra, és a Kistérség csatlakozik. Közel 100 főre kíván pályázni. Nagykanizsa 25 fővel venne részt ebben a programban. A 2004. évi tapasztalatok nagyon jók, hiszen az a létszám, amelyet ebben a programban foglalkoztattunk, lényeges változást jelentett a nagykanizsai közterületek tisztaságában. Mivel hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról három pontjáról. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 27/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. Egyetért a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása mint pályázó által – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett - „A hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli – elsősorban cigány származású – lakosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását, a hátrányos helyzetű települések és kistérségek felzárkózását szolgáló foglalkoztatási programokkal” című közmunkaprogramra benyújtandó pályázatban való indulással. 2. Vállalja a 25 fő alkalmazásához szükséges – Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatára eső - 200 e Ft önrész biztosítását, amely Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének 10. számú mellékletében külön sorban elkülönítésre kerül. A program lebonyolításában partnerként a VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht. vesz részt. 3. Hozzájárul az Önkormányzat terültén az önkormányzati tulajdont érintő munkák elvégzéséhez. Határidő: 2005. február 21. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dencsné Szabó Edit Kontrolling Osztályvezető) 4. Pályázati önrész biztosítása Turisztikai Termékfejlesztő Központ felállítását célzó Interreg IIIA pályázat beadásához (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Ez egy kitörési pontja lehet ennek a térségnek, hogy a felsőfokú képzéssel együttműködve olyan projekteket dolgozzunk ki, amely vállalkozói támogatással, együttműködéssel segítheti a turisztikai gazdaság fejlődését. Ez a pályázat önmagában jelentős támogatást adhat. Fehérvölgyi Szabolcs: A számok hibásan kerültek az előterjesztésbe. Az önkormányzat kulturális szférájára eső saját erő 1.550.000 Ft lenne helyesen, és így az önkormányzat által biztosítandó önrész 2.100.000 Ft lenne. Litter Nándor: Kérem, hogy ezt így javítsuk. Mivel hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a két határozati javaslatról. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 28/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a) egyetért a „Turisztikai Termékfejlesztő Központ” című pályázat INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés, Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében meghirdetett pályázati felhívásra (4012-106/2004) történő benyújtásával, pozitív elbírálás esetén a magyar oldalról az 50 000 000 Ft összköltségű idegenforgalmi program megvalósításával. b) Felhatalmazza a Litter Nándor polgármestert, hogy a „Turisztikai Termékfejlesztő Központ” című pályázati dokumentációt és pozitív elbírálás esetén a kapcsolódó támogatási szerződést aláírja. Határidő: 2005. március 01. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Pfeifer Balázs – Tourinform Iroda vezető Fehérvölgyi Szabolcs kabinetvezető) 2. Biztosítja a 2006. évi költségvetési rendeletében az önkormányzati intézményekre (Tourinform Iroda és HSMK) eső önrészt, legfeljebb 2 100 000 Ft-ot, amely a pályázathoz szükséges konzorciális szerződésben meghatározott, az önkormányzatra jutó összköltséghez viszonyított 5%-os önerő. Határidő: 2006. március 01. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dencsné Szabó Edit - Kontrolling Osztály vezető Pfeifer Balázs – Tourinform Iroda vezető Fehérvölgyi Szabolcs kabinetvezető) 5. Javaslat a Vöröskereszttel megkötött ellátási szerződés módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Simánné Mile Éva: (Röviden ismerteti az előterjesztésben foglaltakat.) Dr. Baracskai Józsefné (Magyar Vöröskereszt Zala megyei titkár): Ez a megállapodás módosítás elég komoly dolog függetlenül attól, hogy egy új feladatot vállaltunk el, ami a szociális étkeztetést jelenti. Ez még kibővült az utcai szociális munkával is, és két fő főállású személy dolgozik az utcán, aki a hajléktalanok felkutatásával foglalkozik, és szakmai, emberi és erkölcsi támogatást nyújt az utcán élőknek. Ez egy olyan komplex ellátási forma, ami azt jelzi, hogy ma Nagykanizsán nem lehet megkerülni a Vöröskeresztet, ha szociális témáról beszélünk. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a 17/2005.(II.10.) számú határozatával – 7 igen, egyhangú szavazattal – a javaslatot a közgyűlésnek tárgyalásra javasolja. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 29/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével 2000. decemberében megkötött Ellátási Szerződés módosításához. Felhatalmazza a polgármestert a módosított szerződés aláírására. Határidő: 2005. február 25. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Simánné Mile Éva osztályvezető Dencsné Szabó Edit osztályvezető) 6. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetése (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Amikor a 2005. évi költségvetésről beszélünk, akkor nem kerülhetjük ki, hogy ne szóljunk az elmúlt két évről. 2003. év a stabilizáció éve volt, amikor egyrészt stabilizáltuk a város költségvetését, erőt gyűjtöttünk azokhoz a feladatokhoz, amelyek már a tavalyai költségvetésünkben és ebben a 2005. évi költségvetésben is megjelennek. Ezeket a legfontosabb feladatokat a Kanizsa Fejlesztési Tervben foglaltuk össze. Ezzel azt szeretnénk biztosítani, hogy Nagykanizsa egy fejlődési pályára álljon. Valósuljanak meg azok a beruházások, amelyekkel hosszú ideje adós a város Nagykanizsa polgárainak. Ezeket a fejlesztéseket nagy részben támogatják állami és pályázati források. Közel 5 milliárd forint pályázati és állami támogatást értünk el az elmúlt két év és néhány hónap alatt. A pályázatok vonatkozásában, amely 130-at meghaladta, több mint 70 %-ban nyertesek voltak és nagyban segítik programjaink végrehajtását. Ez a költségvetés egy feszített költségvetés, hiszen az érdekegyeztetés során, a különböző szakszervezetek a kormánnyal megállapodtak bérfejlesztésben. Január 1-jétől 7,5 %, szeptember 1-jétől 4,5 % bérfejlesztésben és 6 %-ban az egyéb területeken. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek az előző kettőnek az átlaga 8 % körül van. Mi mindenhol szeretnénk 8 %-ot végrehajtani. A költségvetés ezt is tartalmazza. Szeretnénk, ha a város önkormányzata területén dolgozó valamennyi munkatársunk egyenlő elbírálása alá esne bérfejlesztés oldaláról is. A célom az, hogy a későbbiekben más juttatások vonatkozásában is egyforma elbírálás alá essenek. Jó lenne, ha közelítenének a különböző juttatások a későbbiekben egymáshoz. Feszített a költségvetés, mert amellett, hogy örülünk ennek a megállapodásnak, amely a mi munkatársaink bérfejlesztését érinti és így együtt több mint 10 %-os bérnövekedést jelent, de ennek a forrásait meg kellett keresnünk a költségvetésben, hiszen csak részben kaptuk meg a normatívákon keresztül, de a mi költségvetésünk olyan stabil, hogy ezt meg tudtuk oldani. Ez a költségvetés arról szól, hogy meg tudjuk finanszírozni az intézményeink fenntartását és a bérek kifizetését. Feszített a költségvetés, de teljesíthető. Egyrészt vannak benne olyan elemek, amelyek esetleg elképzelhető, hogy nem úgy alakulnak, ahogy terveztük, de vannak a másik oldalon olyan részei is, ahol bizonyos tartalékok lelhetők fenn benne. Ezeknek az együttes hatásaként úgy gondolom, hogy a költségvetés végrehajtható. Biztosítjuk az intézményeink működését. Oly hosszú évek óta sok intézményi területen jelentős fejlesztéseket is valósítunk meg. Fejlesztéseink összege majdnem eléri a 4 milliárd forintot. Folytatódik a kórház, a mozi, a Fogyatékosok Otthonának a beruházása befejeződik, megkezdődik a HSMK beruházása, hulladékgazdálkodási programunk látható jeleként már tényleges objektumok fognak létrejönni ebben az évben. A dél-keleti csatorna fejlesztése is megindul, 2006-ra befejeződik. Jelentős forrásokat költünk az utakra, járdákra. Jelentős beavatkozásokkal meg akarjuk kezdeni a belváros tehermentesítésének előkészítését. Mindehhez hiteleket szeretnénk és akarunk felvenni azért, mert úgy gondoljuk, hogy a nagykanizsaiak megérdemlik azt, hogy azok a fejlesztések, amik saját forrásból csak hosszú évek múlva állnának rendelkezésünkre, valósulnának meg - ezeknek az előnyeit, hasznát minél előbb élvezzék a nagykanizsaiak. Azt szeretném idézni mindenkinek, amit az 1800-as években Széchenyi írt a hitelről. „A hitel azért van, hogy megkönnyítsük életünket és megvalósítsuk azokat a programokat, amelyeket oly nagyon szeretnénk.” A költségvetésben mi bemutatjuk azokat az adatokat, hogy ezzel nem fog tönkremenni a város hitelképessége, hiszen a következő években is tudunk még hitelt felvenni, tehát nem jutunk el a hitelképességünk határáig. Összehasonlítva bennünket más városokkal, nagyon alacsony a hitelállományunk. A megyei jogú városok közül az alsó harmadban vagyunk. Arra bíztatok mindenkit, hogy legyünk bátrak Nagykanizsa érdekében és éljünk ezekkel a hitelfelvételi lehetőségekkel a város fejlődése érdekében. Ki kell emelnem azt, hogy ebben a költségvetésben szerepelnek olyan tételek, amelyek a vállalkozások számára nyújthatnak újabb lehetőségeket. Így az Ipari Parkban és a Thúry Laktanyában lesznek olyan beavatkozások terveink szerint, amelyek ipari, illetve lakóépület építésére nyújtanak majd lehetőséget a helyi vállalkozóknak. Fontos, hogy olyan új területeken is induljon meg a munkálkodás (turisztika és egyéb innovációs ügyek területén). A közeljövőben, néhány héten belül Innovációs Ügynökség fog Nagykanizsán létrejönni a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács keretei között, amely megalapozhatja azt, hogy egy tudásalapú gazdaság kialakítása elinduljon Nagykanizsán. Fontosnak tartom a középfokú és a felsőfokú képzés fejlesztését, továbbfejlesztését. A főiskolai, egyetemi fejlesztésekből 300 millió forint fog a Veszprémi Egyetem keretei között megvalósulni Nagykanizsán. Ez alapvetően infrastrukturális fejlesztéseket jelent. Mi is támogatjuk az alapítványt 5 mFt-tal, hogy azokat a feladatokat, amelyeket fontosnak tartunk, megoldja. Ez a költségvetés arról szól, hogy fejlesszük Nagykanizsát, polgárai éljenek jobban, jobb körülmények között. Kérem Önöket, hogy támogassák ezt a költségvetést. Engedjék meg, hogy akkor, amikor majd a konkrét táblákat fogjuk tárgyalni, módosító javaslattal is éljek, ugyanis folytattunk egyeztetéseket pártokkal, kisebbségekkel és van egy összegszerű módosító javaslatom, de azt majd akkor fogom megtenni, amikor majd a költségvetés mellékleteiről tárgyalunk. Röst János: Javaslom, hogy először hallgassuk meg a könyvvizsgáló urat, vagy annak képviselőjét, illetve Dr. Kelemen Marcell jegyzőt, hogy mi a véleménye a költségvetés törvényességéről, majd hangozzanak el az általános vitában a vélemények. Ezt követően tárgyaljuk meg a szöveges részt - ott pedig a költségvetési bizottságok mondják el a véleményüket. Azt követően legyen meg a képviselők véleményalkotása. Ugyanezt javaslom a táblázatoknál is. Ilyen módon a költségvetési vita kordában tartható és elkerülhetők a párhuzamos vélemények, illetőleg elkerülhetők azok az ellentétes, egymást kioltó véleményalkotások, amik a költségvetési vitáknál egyébként előkerülhetnek. Halász Gyula: Röst János javaslata ügyrendi jellegű volt. Vita nélkül kellene szavazni róla, hogy elfogadja-e a testület. Litter Nándor: Egyetértek Röst János felvetésével. ifj. Szita László: A Szita és Társai Kft., mint az önkormányzat könyvvizsgálója, elvégezte az önkormányzat 2005. évi költségvetési rendelet-tervezetének a vizsgálatát. A vizsgálatról kialakította a véleményét, amelyet írásban a közgyűlés tagjai részére bocsátott. Ez a jelentés, vélemény két részből áll. Az első része egy független könyvvizsgálói jelentés. Ez tartalmazza a véleményünket. Ahhoz, hogy kifejtsük a véleményünket, egy kiegészítő jelentést is készítettünk, amelyből megérthető, hogy miket vizsgáltunk felül. A könyvvizsgálat törvényességi szempontokat vizsgált legfőképpen, hogy megfelel-e a törvényességi szempontoknak az előterjesztés. Azt lehet mondani, hogy igen. A könyvvizsgálat véleménye összességében az, hogy a rendelet-tervezet a közgyűlés általi rendeletalkotásra alkalmas azzal a megjegyzéssel, hogy a kiegészítő jelentésben megfogalmazott pontosításokat átvezetik. Dr. Kelemen Marcell: Az államháztartási törvény előírása szerint a jegyző, a Polgármesteri Hivatal készíti el a költségvetési rendelet-tervezetet, amelyet a polgármester úr február 15-ig benyújt a közgyűlés elé. Ez megtörtént. A hivatal Kontrolling osztálya a szükséges egyeztetéseket az intézményekkel, gazdasági társaságokkal, közhasznú társaságokkal lefolytatta. A vonatkozó kormányrendeletben foglalt előírt mellékletei megvannak ennek a rendeletnek. Az gondolom, hogy a törvényességi oldala biztosított. A tartalmi kérdésekről pedig Önöknek kell döntetniük és erről lefolytatni a vitát. Halász Gyula: Engedjék meg, hogy az SZDSZ Frakció nevében fejtsem ki álláspontunkat a 2005-ös költségvetéssel kapcsolatban. Jelen költségvetés tervezete megfelel a jogszabályi és törvényi kötelezettségeknek. Az egész szerkezetét tekintve úgy gondolom, hogy az elvárásokat kielégíti. Tartalmát tekintve azt látszik ebből a költségvetésből, hogy ez egy alapvetően liberális szemléletű költségvetés, amely fókuszba állítja az infrastrukturális fejlesztéseket, ugyanakkor nem feledkezik meg a szociális és egészségügyi támogatásokról sem. A költségvetésben megfogalmazottak az itt élők jövőjének megalapozását, életkörülményeinek javítását célozzák meg. Örülök, hogy a polgármester úr a költségvetés tervezés időszakában széles körű egyeztetést folytatott, így mindenkinek alkalma volt előzetesen az előkészítésben véleményét kifejteni. A Kanizsai Fejlesztési Terv önkormányzati cikluson átívelő fejlesztéseket tartalmaz. úgy is summázhatnánk, hogy a jövő költségvetése. A 2005-ös költségvetés minden nehézség ellenére tartható - aki ezt támogatja, az Nagykanizsa felemelkedését támogatja. Azt kérnék az ellenzéki képviselőktől, hogy merjenek nagyot álmodni és támogassák ezt a költségvetést, melyet az SZDSZ Frakció kisebb módosításokkal támogat. Mindenkit arra kérek, hogy a tavalyi évet figyelembevéve a demagógiától tartózkodjon. Cseresnyés Péter: Örülök annak, hogy Halász Gyula képviselőtársam szurkol nekünk azért, hogy elfogadjuk ezt a rendeletet. Mi viszont azért szurkolunk – és ezt őszintén mondom –, hogy a költségvetés megvalósulhasson. Bár azt látjuk, hogy működési oldalon lehetnek problémák. Többek között azért, mert a bevételi oldalt nem látjuk megvalósíthatónak abban a formában, ahogy a költségvetésben ez szerepel. Egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet, amit komoly gondnak találok. Nem látjuk, hogy ez a költségvetés egy koncepció és stratégia mentén lenne felfűzve. Ad hoc jellegű ötleteket látunk. Ha valamire lesz pénz, akkor megvalósul, ha nem lesz pénz, akkor nem valósul meg. Például a belső körgyűrű bezárása nem látszik megvalósíthatónak. Erre mi egy módosító indítványt adtunk is be. Példa: Dózsa György út – Kalmár utca összekötése. Úgy történik meg a tervezet szerint, hogy van valamennyi forrás a város költségvetéséből és van valamennyi forrás hitelből. Ha ezt a hitelt nem kapjuk meg, akkor lehet, hogy nem fog megvalósulni ennek az útnak a bekötése a Kalmár utcába és a Dózsa György utcába. Koncepciótlannak tartjuk ezt a megoldást azért, mert nem illeszkedik egy régebbi tervvel, amelyik a belső körgyűrű bekötését és megvalósulását máshol tervezi megtenni. Ami nagyon nagy probléma szerintünk, hogy itt a saját erő és a hitel keverése történik. Abban az esetben, ha a hitelek abban a mértékben nem állanak rendelkezésre, mint amilyen mértékben ezt tervezi a városvezetés, tervezi ez a rendelet, abban az esetben komoly programok veszhetnek el ebben az évben. A hitelfelvétel mértékét én túlzónak, a FIDESZ Frakció túlzónak tartja. Nem osztjuk polgármester úr azon véleményét, hogy bátraknak kell lennünk. A bátorság és a vakmerőség két különböző fogalom. Ebben az esetben a költségvetési tervezés nagyon vakmerő. Több mint 20 évre eladósítja a várost az a hitelfelvétel, ami a rendeletben van. Ez azt jelenti, hogy ha egy négy, öt, hat, hét éves távlatot nézünk és a városnak fontos beruházásra lenne szüksége és saját forrása nem lenne ehhez elegendő, hitelhez kellene nyúlni, akkor éppen azért, mert már előre kimerítettük a hitelkeretet, ezt nem tudjuk majd megtenni. Sajnos a hitelfelvétel többsége, vagy a hitelfelvétel után a hitel ráfordítása nem olyan területekre történik, amelyik az adóerő képességet növelné. Nagyon fontos lenne az, hogy ha hitelt veszünk fel, akkor olyan helyre, területre menjen a hitel felhasználása, ahol adóerő növelő képesség történne. Széleskörű egyeztetést mondott polgármester úr és széleskörű egyeztetést mondott Halász Gyula képviselőtársam. Ha Ők a széleskörű egyeztetést abban látják, hogy három-négy nappal ezelőtt próbálnak valamilyen egyeztetést tenni, mondjuk pártokkal és más szervezetek véleményére kíváncsiak, ebben az esetben ezt nem széleskörűnek tartom, hanem egy PR-fogásnak. Idéznék egy mondatot a 2028-as költségvetésből. „Ez lesz az utolsó év, amelyikben törlesszük a 2005-ben felvett hitelek részleteit.” Litter Nándor: 20 évről szól ez a program. Úgy gondolom, hogy a jelenleg 18,5 milliárdos költségvetéssel rendelkező Nagykanizsa városának évente 150 millió Ft-ot jelentő összeget kell a törlesztésre kamataival kifizetni, hát ha ebbe belerokkan ez a város, akkor nagyon nagy problémák vannak. Koncepcióm: Ipari Park, infrastruktúra, intézményi fejlesztés és ezen belül csatorna, hulladékgazdálkodás, utak, járdák és az oktatás. Ez ennek a költségvetésnek a lényege. Dr. Fodor Csaba: Polgármester úr segített egy kicsit rajtam, mert az volt a tisztem, hogy a szocialista frakció nevében beszéljek, de így most beszélhetek a saját nevemben is. Amikor Halász Gyula képviselő úr megszólalt azt hittem, hogy Ő más költségvetést kapott mint én. Ez a költségvetés előremutató, de hatalmas kockázatokat rejt magában. Egy oldalról a saját bevételek tervezésénél és azok mérték megállapításánál jelentkeznek, más oldalról pedig nyilvánvalóan a kiadási oldalon többek között jelentkezhetnek. Ez a milliárd feletti hitel az embert első pillanatban mellbe vágja. Még is azt kell mondanom, hogy azok a célok, amelyek a Kanizsa Fejlesztési Tervben meg lettek határozva, helyes célok. Meg kell valósítani mindenképpen. Ha másként nem tudjuk, akkor valóban hitelfelvételre van szükség. Egy önkormányzatot, egy gazdálkodó szervezetet nem az minősít, hogy mennyi hitele van, és hol tartunk, hanem az minősíti, hogy a felvett hiteleket helyes, jó célra fordítja és a hitelfelvételek időpontjában pontosan tudja, hogy ezeket a hiteleket mikor, milyen ütemben kell visszafizetnie, és pontosan tudja azt is, hogy vissza fogja tudni fizetni. Abban igaza van Cseresnyés úrnak, hogy befolyásolja a következő évek hitelfelvételi lehetőségét, de ez nem baj akkor, ha ezekre a célokra fordítjuk és ezek a célok megvalósulnak. Abban nem lehet vita közöttünk, hogy Nagykanizsán jelentős pénzeket kell ráfordítani ezekre az utakra, járdákra. Rá kellett volna már korábban is. Nem volt kellő bátorságunk, nem volt pénzünk, nem volt lehetőségünk. Most ezzel a lehetőséggel élni kell. Ezeket fel kell újítani, ebben nem lehet kompromisszumot kötni. Úgy költségvetést megszavaztatni, hogy a közel összességében 1 milliárdos költséget kitevő gazdasági társaságok üzleti terveit nem ismerjük, és azokat nem fogadja el a közgyűlés, kockázatos dolog. Mindettől függetlenül megszavazom, mert tudom, hogy március végén el lesz fogadva az üzleti terv. Azt is tudom, hogy nyilvánvalóan a költségvetési rendeletet módosítani fogjuk az üzleti tervekben meghatározott számokkal, mert ezek a számok, amelyek itt bruttó összegben szerepelnek átadandó pénzeszközként a gazdasági társaságoknak, nagy valószínűséggel kevésnek bizonyulnak, de ha nem bizonyulnak kevésnek márciusban, akkor majd augusztus, szeptember körül biztos az lesz, és pótlólagos forrásokat kell hozzá nyújtani. A célszerűség mindenképpen a felé mutat, hogy a jövőben, ha lehet, először fogadjuk el a társaságok üzleti terveit és a tervtárgyalásokon lezajlott és eredményeként született számok kerüljenek majd a jövőben a költségvetésbe. Valóban a 18 milliárdos költségvetésű város megengedheti magának a hitelfelvétel visszafizetését terhelő tőke és kamatokat, de azt ne felejtsük el, hogy a 18 milliárdos költségvetésű városnak a költségvetés jelentős részét az előre determinált, pontosan meghatározott célra kell fordítani. Egyrészt azért mert az önkormányzati törvény az önkormányzatokra testál bizonyos állami feladatokat, ezen túlmenően vannak az önkormányzatnak saját maga által vállalt kötelezettségei, amelyeket teljesíteni kell és ezek pontosan előre determináltak. A kérdés soha nem a 18 milliárd, hanem az, hogy mennyi a felhasználható szabad pénzeszköz és ehhez képest, hogyan viszonyul majd valamikor a visszafizetési teher. Mindazonáltal én is azt mondom, hogy ezekre a célokra fel kell vennünk hiteleket, ezeket a célokat meg kell valósítanunk még akkor is, ha ennek jelenős része infrastrukturális beruházás és valóban tartalmaz olyan beruházási pénzeket, amelyek nagy valószínűséggel talán még hozadékkal vissza is fordulhatnak az elkövetkezendő években. Nem kérem én meg arra az ellenzéket, hogy szavazza meg a költségvetést. Az ellenzéknek nem dolga a költségvetés megszavazása. Az mindig a többség dolga. Kérem Őket, hogy a célok megvalósítása érdekében, amennyiben lelkiismeretük, meggyőződésük megengedi, adott célok mellé azért sorakozzanak fel. Litter Nándor: Én kérném, hogy szavazzák meg Ők is. Kereskai Péter: Nekem volt egy kételyem a Pénzügyi Bizottság ülésén. Úgy gondolom, hogy a könyvvizsgáló úr igazat is adott nekem. Korrigálta Ő a város hitelképességét és én azt mondtam, hogy az nem 99 %, hanem csak 80 %. Többször próbáltam már elmondani a véleményemet a működésre és a fejlesztésre felvett hitelekkel kapcsolatban. Egy egyszerű technikai dologgal rendbe lehetne tenni ezt a dolgot. Nem ebben a költségvetésben, mert ebben már benne vannak ezek akár bevételi, akár kiadási oldalon. De ha költségvetési évhez igazítanánk például a folyószámlahitel lejáratát és december 31-jével járna le, akkor máris nem minősülne az egyébként szerintem nem éven túli hitel, de mivel december 31-re átnyúlik, ezért éven túlinak minősített hitel. Így esetleg majd a 2006-os költségvetés készítésekor figyelembe lehetne venni. Ennek van egy másik gyakorlati haszna szerintem, mert ezt elméletileg vissza kellene fizetni. Tehát arra tudja majd rábírni a testületet, illetve a hivatalt, hogy takarékosan gazdálkodjon és próbálja nullára hozni a működést az év végére. Egy dolog szeget ütött a fejemben, amit Cseresnyés Péter mondott. Maximálisan egyetértek azzal, hogy az adóképességet, illetve a jövedelemtermelő képességet javítani kell, illetve olyan beruházásokat, olyan fejlesztéseket kell elindítani a Kanizsa Fejlesztési Tervben, amikre hitelt fogunk felvenni, abban olyanok vannak, mint utak, járdák, közlekedésfejlesztés, strandfürdő, ide sorolnám a sportcentrumot is. Ezek véleményem szerint sokkal inkább szolgálják ezt a célt, mint az a tíz pont, amelyeket a képviselőcsoportjuk módosító javaslatként benyújtott. Dr. Csákai Iván: A 14 év alatt – emlékszem – a túlsó oldal, ha 80 millióval túlléptük az Ő általuk megálmodott hitelt, már sikítottak. Teljesen új költségvetést hoztak be. Drukkolok, hogy ez a költségvetés legyen meg. Bizonyos hiányérzetem azért van. A belváros forgalomcsillapításával kapcsolatban ’93-ban volt egy közgyűlési határozat és van egy konkrét terv. Értesülésem szerint ettől a tervtől eltérő megoldások kezdenek kirajzolódni. Nem tudom, hogy mi az oka annak, hogy ezt a ’93-as tervet miért nem veszi elő a szakosztály, miért nem ezt építi be a forgalomcsillapítási tervébe. Az előzetes egyeztetések után vetődtek fel bennem bizonyos dolgok, hogy jó lenne, ha a költségvetésben szerepelnének. Nem a cunami miatt, hanem a Magyarországon tapasztalható katasztrófahelyzetek miatt felvetődött egy úgynevezett katasztrófaalap létrehozása. Bennünket is megtalálhat a vihar, akár jégeső. A lakosság számít az önkormányzatra. Ebből az alapból tudnánk segíteni, ha az állam ezt meg is finanszírozza, de gyorssegélyt tudnánk biztosítani a lakók részére. Ez egy 25 millióval kellene, hogy szerepeljen. A bizottsági elnök úr már felvetette egyszer, hogy az átmenetileg szüneteltetett első lakáshoz jutók támogatási rendszerét újra vissza kellene hozni. Jelen helyzetben a fiatalok igényelnénk ezt a támogatást az önkormányzattól. Ez egy 40 mFt-os összegben szerepelhetne. 55-60 fiatalnak a lakáshoz jutását tenné lehetővé. A tervezés szakában felvetődött a szociális otthon tetőtér beépítése. Két okból indokolt lenne. Az egyik az, hogy kötelező ellátási formát kellene telepíteni a szociális intézményre. Ez feltételezi azt, hogy a gondozóházi részt kellene megszüntetni. Tehát helyhiány van. A lapostető szigetelése visszatérő téma lesz. Ha egyszer megcsinálnánk tetőtér beépítéssel, az szerintem olcsóbb lenne, mintha négy-öt évenként szigetelnénk több millió forintért. Az ápolási otthon évek óta felvetődő téma, de az nem terhelné a költségvetést, csak épület kellene. Volt már erőlködés a helikopter leszálló idetelepítésére, de most, hogy az M7-es itt fog végződni, meg kellene tervezni a helikopter leszállót a Határőrséggel. Hiányoltuk a nővérszálló felújítását a költségvetésből. Nem tudjuk, hogy miért nem szerepel. Közgyűlési döntés van rá. Litter Nándor: Ápolási otthon lesz a nagyberuházás keretei között a kórházban - én úgy tudom. Helikopter leszállásra pedig lehetőség lesz, a beruházás keretei között szintén megoldódik a kórház rekonstrukció során. Nővérszállóval pedig külön egy PPP módszerrel szeretnénk előjönni még ez év során a felújításra vonatkozóan. Cserti Tibor: Magam is sok éven keresztül vettem részt a költségvetés előkészítésében és annak a végrehajtásában. Egy alapos előkészítő munka nagyon sokat segíthet egy költségvetés megalapozottságán és végrehajthatóságán. Éppen azért azokat az általános szempontokat vettem röviden figyelembe, ami talán ezt a költségvetést jellemzi a korábbi költségvetésekhez képest. Általánosságban azt tudom elmondani, hogy ami Nagykanizsa városára általában jellemző volt mindig, most is február 15-e van. A térségbeli önkormányzatokat is figyelembevéve egyébként a általunk történő elfogadás a törvényi szabályozáshoz képest az utolsó napokban történik. Ha ezt egyébként egy alapos és széleskörű előkészítő munka előzte meg és azok itt vannak előttünk, akkor azt jelenti, hogy azok a szempontok viszont beintegrálódhatnak ebbe a költségvetésbe. Halász Gyula képviselőtársam azt mondta, hogy megítélése szerint liberális a költségvetés. Amikor részleteibe is tanulmányoztam, azt mondtam, hogy konzervatív térségfejlesztési elemeket, klasszikus közgazdasági iskola alapvető követelményeinek megvalósulását is érzékelem ebben a költségvetésben. Tartalmilag magam is úgy ítélem meg, hogy végre valami hosszabb távú program költségvetés fogalma köré csoportosítható. Valamiről döntöttünk korábban. Annak a műszaki területi előkészítése, jogi előkészítése megtörtént. A költségvetés, mint pénzügyi eszköz ezt támasztja alá és hosszabb távra, ……stratégiába dolgozik. Nem azt állítom ez által, hogy a költségvetés nem feszített, de teljesíthető. Jelentős kockázati elemeket tartalmaz. Éppen ezért napi, szinte folyamatos kontroll alatt tartandó. Ez a végrehajtási apparátus felelősségét és a kockázatát is növeli egyúttal a mi döntési, kockázati felelősségünk mellett. Forrásoldalon azok a régi megalapozottsági dolgok, problémák jönnek elő, ami általában a vagyongazdálkodással összefüggő bevételek teljesíthetőségét vetik fel. Ma már az adózással kapcsolatban azok a kockázati elemek kisebbek a korábbi éveknél. Szerkezetében elfogadható a költségvetés. Ha a működési, fejlesztési, felújítási arányokat megnézzük, akkor 76,3 %-ban működési költségvetés finanszíroz és hol volt korábbi időszakban 18,5 % fejlesztési, felújítási arány. Az adóság….. nézzük, akkor 2,1 %-os törlesztési arány, vagy terhelési arány egy ilyen szintű költségvetéshez még mindig elfogadható. Mondom ezt akkor, amikor külön a törvényi szabályozásnak megfelelően megnézzük az adósságszolgálati képesség felső határát. Az is tény, hogy az adósságszolgálati határ felső szintje felé közelítünk. Ez pedig a költségvetés szerkezeti egyensúlyában azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni, hogy milyen irányban haladunk. A szerkezet jó irányban változik-e, nyílik e …….működési források és működési kiadások között. Én ezt elvégeztem 2003., 2004., 2005. év vonatkozásában. Azt jelentette, hogy a működési források finanszíroztak fejlesztési forrásokat is még 2003-ban 124 millió Ft-os nagyságrendben. 2004-ben már azt jelentette, hogy mellé kellett tennünk hitelből 83 millió Ft-ot. 2005-ben gyakorlatilag 123 mFt-ra nyílik az olló. A könyvvizsgálói jelentés is céloz arra, hogy 316 millió Ft működési célú hitelt fel kell vennünk. Ha megnézzük a kiadási oldalt, hogy a működési célú hitel törlesztése mennyi… a kettőnek a szaldója ad egy állapotot, aminek a változása azt jelenti, hogy kismértékben a működési célú kiadások gyakorlatilag pótlólagos működési célú hitelfelvételt igényelnek. Tavaly 83-at, idén már 123-at. A határozati javaslatot módosítom. Azt a fajta kötelmet vetíti elő, amit a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is jelzett, hogy a polgármester úrnak június 30-ig meg kell vizsgálni az önkormányzati költségvetési intézmények egészében – kiegészítő jelleggel bekerült bizottsági javaslatként – hogy a Polgármesteri Hivatal egészében és a gazdasági társaságoknál is a működési célú forrásokon alakuló kiadási célokat, és a felülvizsgálat végeredménye személyi költségmegtakarítást kell, hogy eredményezzen, hogy tartós jelleggel ezt a szerkezeti állapotot helyreállítsa. A kiadások között a könyvvizsgálói jelentés is aláhúzza, hogy általános tartalékot képezni hitel miatt nem indokolt. Ez valójában így van, viszont törvényi kötelem van az általános tartalék képzésére, akkor nem lehet más a forrás, mint hitel. Művileg gyakorlatilag így a hitel beállításra kerül. Ugyan a céltartalékok között szerepel az általános tartalék. A költségvetés összességében tárgyalásra, elfogadásra alkalmas. Scháb György: A költségvetés tervezése egy kicsit meglapozottabbnak tűnik az idei évben, mint a tavalyi évben. Strukturálisan az anyag rendben van. A kiadási oldal tervezését is reálisabbnak ítélem meg, mint a tavalyi évben. A bevételi oldal tekintetében úgy gondolom, hogy a működési rész tervezése is megalapozott és talán teljesíthető, viszont a felhalmozási bevételek teljesíthetőségével kapcsolatban már komolyabb kétségeim vannak. Ezt a véleményt a könyvvizsgálói jelentés is alátámasztja, hiszen a könyvvizsgálói jelentés úgy minősítette a költségvetés bevételi oldalát, hogy bizonytalan. Egy kérdésem lenne osztályvezető asszonyhoz az SZJA működésre fordítható részét illetően, amit a decemberi Pénzügyi Bizottság ülésén is kérdésként megfogalmaztak – hogy abban sikerült-e valami állásfoglalást kérni vagy kialakítani? A hitelfelvétel és az azzal támogatandó beruházások tartalmaznak stratégiai elemeket, amit a korábbi költségvetésekből hiányoltunk. Én a jövedelemtermelő képességet javító beruházások arányát egy kicsit kevésnek tartom. A hitelfelvétel ténye természetes, hiszen a város nincs abban a helyzetben, hogy saját erőből finanszírozza meg ezeket a célokat. A mértékét ahányan vagyunk annyiféleképpen értékeljük. Egy biztos, hogy ezzel a hitelfelvétellel a város eladósodottsága nő. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy már a 2005. év kiadási oldalában is közel 370-380 millió Ft van betervezve tőke-, illetve kamattörlesztés címén. Amit én nagyon kifogásolok az idei évi koncepcióból, hogy a korábbi években egyetértettünk abban, hogy a költségvetés készítésénél egyrészt a stratégiai elemeket és a stratégiai tervezést kell elővenni, másrészt pedig a racionalizálási lépéseket és intézkedéseket kell górcső alávenni. Összes önkormányzati szinten nem nevezhető az racionalizálásnak, hatékonyságjavításnak, hogy mindösszesen a Polgármesteri Hivatal tekintetében beszél az anyag három …… megtakarításról, ami a Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszámához képest mindössze másfél százalék és akkor nem beszéltünk a teljes önkormányzati létszámról. Úgy gondolom, hogy ebben sokkal nagyobb potenciálok vannak. Ezeket nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni különösen azért nem, mert egyetértek azzal, amit polgármester úr a bevezetőjében mondott, hogy szeretné egyenlő mércével mérni az önkormányzati dolgozókat. Azt is tudjuk, hogy ennek a forrását a költségvetés nem biztosítja, tehát nekünk kell kigazdálkodni és én ennek a kigazdálkodásában hiányolom ezeket a hatékonyságjavító intézkedéseket. Az is problémásnak látom itt hosszabb idő távlatában, hogy a felújításokra - szintén hivatkozva részben a könyvvizsgálói jelentésre is – jelképes összeget fordít csak az önkormányzat tervezés szintjén is és akkor az még kérdéses, hogy ebből mi fog megvalósulni. Ennek azért a következő évekre olyan áthúzódó pénzügyi hatásai lesznek, amelyek egyre nehezebb helyzetbe hozzák az utánunk következő önkormányzatokat, amikor a meglévő eszközparkot és ingatlanparkot kell rendben tartani. Litter Nándor: Egyetértek azzal, hogy át kell vizsgálnunk valamennyi intézményünket. Erre az is kötelez majd bennünket, hogy március 31-ig a kormány is felül akarja vizsgálni azokat a létszámnormákat, amelyekből most nem nagyon lehet megtakarítani, mert egyébként nem kapunk működési engedélyeket a különböző intézményeknél. Információim szerint adnának lehetőséget arra, hogy plusz-mínusz 20 % - gondolom mínusszal térnénk el – el lehetne térni a létszámnormáktól. Akár a fogyatékosok otthonánál, akár a családsegítő szolgálatnál olyan normák vannak, amit be kell tartanunk, mert különben nem működik a szervezet. A felújításokban is teljesen igaza van. Többet kellene költenünk az intézmények felújítására. Éppen ezért azt tervezzük, hogy az idei évben az oktatási ágazat területén szeretnénk benyújtani címzett támogatást, ami kicsit talán javítaná, enyhítené a helyzetet, ha sikeresek leszünk ebben. Zakó László: Polgármester úr bevezetőjéből megtudtuk, hogy széleskörű egyeztetésen alapul a most benyújtott költségvetés. Jómagam a médiákból értesültem arról, hogy ilyen egyeztetés van, miután engem felhívtak, hogy mi az álláspontom ezzel kapcsolatban és én tőlük tudtam meg, hogy ilyenre sor került. Elvártam volna – még ha frakciót nem is tudtam volna kivel alakítani –, hogy polgármester úr meghívjon erre az egyeztetésre, aminek sok haszna a közgyűlés előtt két-három nappal már nincs. Halász Gyula képviselőtársam liberálisnak nevezte ezt a költségvetést. Annyiban valóban liberális, hogy a bankárkormány koncepciójának megfelelően eladósítja még jobban az önkormányzatot. A tavalyi év hitelállományához képest 74 %-al nő az idei hitelfelvételünk. Ez óriási szám és ennek a nagy számnak a hátterében az áll, hogy egyrészt a tervezés igen rosszul sikerült, alulméretezett minden, másrészt a tavaly betervezett és meg nem valósult és így magunk előtt görgetett tételek további finanszírozásáról van szó. Tavaly is egy külön soron szerepelt például a közfürdő kialakítása. Beletört a bicskánk. Most egy emelt összeggel újra itt van. Kérdés az, hogy egy év múlva nem találkozunk-e még nagyobb összeggel. Az esélyegyenlőségi törvény értelmében már rég akadálymentesnek kellene lenni az országban minden közintézménynek. Mi - és tavaly is ez így volt -, hogy a Polgármesteri Hivatal Erzsébet tér 7. szám alatti akadálymentesítési megvalósíthatósági tanulmány tervezésénél tartunk csak. Mi lesz akkor még az akadálymentesítéssel? Litter Nándor: Szerepel a költségvetésben az a rész is, amit most hiányol. Zakó László: Tavaly is egy csomó ingatlan értékesítését beterveztük, amelyek még most is a nyakunkon vannak. Már akkor is mint bevételi oldalon számoltunk vele. Most nem tudom, hogy az ingatlanok állagromlásából fakadóan milyen bevételre számíthatunk. Ez a mérleg még tovább fog romlani az év végéig. Liberális annyiban is a költségvetés, hogy iskolatej programra alig szánunk. A városban már nem tudom, hogy mit tudunk felmutatni, hogy jelzálogjoggal terheljenek meg minket. Lassan már nem lesz erre fogható vagyontárgyunk. Ez egy olyan probléma, amely a napokban-hetekben minden település önkormányzati ülésén előjön. Itt nem egyértelműen a városvezetést hibáztatom, itt kormányzati problémákról van szó. Itt a kötelezően előírt feladatokra a fejkvótákat nem kapjuk meg. Magunknak kell kigazdálkodnunk olyan tételeket, amely törvényileg nem is a mi feladatunk lenne. Itt vannak olyan tételek, amelyek az EU-csatlakozásunkból fakad. Mindenféle brüsszeli bokázásunk költségeit is jóvá kell, hogy hagyjuk. Nem tudom támogatni ezt a költségvetést, mert a nagy űrt a bevétel és a kiadás között természetesen ki tudjuk egyenlíteni - számvitelileg nem is lenne másképp elképzelhető – egy hatalmas hitelállománnyal, amelynek sajnos egy része már működésre megy el. Ez már általában az események végét jelenti, ha már a működési célra is hitelt kell felvenni. Annyira nem kellene büszkének lenni erre a költségvetésre. Dr. Szabó Csaba: Nagyon örülök, hogy itt mindenki megtalálja a 2005-ös költségvetésben azt az elemet, amire örömmel rámutat, hogy liberális, a másik, hogy konzervatív, harmadik, hogy baloldali. Örülök annak, hogy jobbára elemzést és kevesebb politikai propagandaszöveget lehetett hallani az észrevételek kapcsán. Felhívnám a figyelmet Nagykanizsa költségvetéseinek fejlődésére azon okból, hogy 12 éven keresztül, mint intézményvezető, szenvedő alanya voltam a nullabázisú költségvetés körüli felhajtásnak, amit egy csodafegyverként hallottunk működtetni nem olyan nagyon régen, igaz, a múlt században. Ez a költségvetés jó munka volt. Én egészen biztos, hogy büszke leszek rá, mert egy olyan elemet tartalmaz, amit hangsúlyozni vagyunk kötelesek. Ezt pedig az, hogy megállt a városnak az a rossz irányú haladása, amely a működési hitelek növekedésének volt a következménye. Ajánlanám figyelmébe képviselőtársaimnak, hogy a hitel önmagában nem rossz dolog. Az a kérdés, hogy mire vesszük fel a hitelt. A város eljutott a fejlődésében addig a fokig, amikor fejlesztésre lehet hitelt felvenni. Hangsúlyozni szeretném - nem felújításra, nem működésre. Azt a pillanatot pedig, amikor egy város eljut odáig, hogy fejlesztési hitelfelvételek kérdésében dönthet, a felelős képviselőknek meg kell ragadni. Ennek a pillanatnak az elmulasztása felelősségi kérdés. Tessék úgy gondolkodni ennek a költségvetésnek az elfogadási vitájában, hogy a költségvetés készítésének alapkoncepciója volt az, hogy eljutott a város odáig, hogy nyithat, olyan fejlődési pályára léphet, amelynek hosszú távú haszna lesz. Ezt a pillanatot most vagy megragadjuk, vagy elmulasztjuk. Az elmulasztása szerintem súlyos hiba lenne. Bicsák Miklós: Hitellel lehet fejleszteni. Hitelt a város érdekében veszünk fel és igenis a lakosság ezt fogja látni. Ezt nekünk kötelességünk támogatni. Ebben a költségvetésben nagyon sok okos dolog van. Én 2000-ben megszavaztam a FIDESZ-nek a költségvetést. Azt kérem, hogy támogassák most Ők is. Papp Péter Pál: Amikor a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tárgyalta ezt a napirendet, akkor még nem állt rendelkezésünkre könyvvizsgálói jelentés. Ezt akkor gondként fogalmaztuk meg. Időközben megkaptuk, elkészült és elfogadásra javasolja, jogszerűnek, szabályszerűnek tartja a könyvvizsgáló is ezt. A következőkben jó lenne, ha ez már időben rendelkezésünkre állna. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság jelentős többségi szavazással támogatja a város költségvetési tervét. Talán könnyebben érthetőbb lenne, és kevesebb kérdésre adna okot, ha fel lenne tüntetve a költségvetési koncepcióhoz való eltérés, sok helyen számszerű pontosítás és sok helyen időközbeni jogszabályváltozás, vagy szövegértelmezési pontosítás. Ha ezeket a költségvetési tervnél, amikor azt megkapjuk, utalások történnének, akkor felesleges félreértések és felesleges kérdések feltételének vehetnék elejét. Mi is észrevételeztük a gazdasági társaságok költségvetését. Az tudjuk, hogy a törvény szerint az önkormányzatokra az vonatkozik, hogy február 15-ig be kell nyújtani, a gazdasági társaságokra pedig az, hogy május 31-ig elszámolni. Több olyan gazdasági társaság van, amiben az önkormányzat tulajdonos, illetve több olyan van, amiben 100 %-ban tulajdonos. Jó lenne, ha ezeknek a gazdasági társaságoknak az üzleti tervét például az önkormányzati költségvetés tárgyalásának időpontjáig valamilyen szinten megismerhetnénk. Az bizottsági ülésen bírálatként felmerült a tárgyi eszköz értékesítés teljesíthetősége. Évek óta ezt nem tudjuk teljesíteni, illetve nem teljesítette az önkormányzat. Ez 2005-ben is szerepel 529 millió Ft értékkel. Az, hogy ez sok, vagy kevés, és hogy teljesíthető-e, majd az idő eldönti. Elvi lehetősége megvan ennek az 529 millió Ft-os bevételnek a megszerzésére. Azt majd az élet fogja eldönteni, hogy a régi piacteret, a lazsnaki volt szociális otthon kastélyépületét, illetve az idén tavasszal kiürülő egészségügy által használt épületeket sikerül-e értékesíteni. Azt tudjuk, hogy most nem az ingatlanértékesítésnek van itt az alapvető ideje, mert egy kicsit pang az ingatlanpiac. A kisebbségeknek a különböző támogatottsági aránya is kérdésként vetődött fel. Felvetődött kérdésként az, hogy az önkormányzat mennyit, milyen jogcímen költ tervezésekre és ezek indokoltak, szükségszerűek-e. Hosszú vitát folytatunk a hitelprogramról. Vélemény hangzott el, hogy a Brüsszellel kapcsolatos kiadásaink túlzóak. Összességében a határozati javaslatot 7 igen, a rendeleti javaslatot 6 igen szavazattal, 1 illetve 2 ellenszavazat ellenében a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elfogadásra javasolja. A költségvetést a Szabadhegyi Településrészi Önkormányzat is elfogadásra javasolja. Elmúlt évi közgyűlési döntésünk értelmében a Vízmű elkészítette a Péterfai és az Alsószabadhegyi út vízvezeték összekötését. Önkormányzati forrásból valósult meg ez a beruházás. Így lakóházakhoz méltó vízellátást sikerült biztosítani. Ezt a Szabadhegyen élők nevében is megköszönöm. Magán véleményemet is szeretném elmondani a költségvetéssel kapcsolatban. Ha statikusan megnézzük az önkormányzat tervezett hitelfelvételét és hitelállományát, akkor mindenképp elmondhatjuk, hogy a megyei jogú városok közül a legutolsók között vagyunk az egy főre jutó felvett hitelállomány terén. A többi megyei jogú város sokkal bátrabban él a hitelfelvétel lehetőségével, mint eddig ezt Nagykanizsa tette. Ha vizsgáljuk a felvehető hitel nagyságát, akkor ez az összbevétel a város 2005-re tervezett bevételének a 9 %-át teszi ki. Ha ezt így nézzük, akkor ez így sem magas. Ha azt nézzük, hogy a vagyonértékesítéshez képest mennyi a beruházási összegünk, akkor több mint hatszorosa. Ez is azt mutatja, hogy jó irányba mozdul el az önkormányzat hitel- és beruházás politikája. Ezt húzza alá az is, hogy az összes kiadásainknak a 20 %-át beruházásra kívánjuk fordítani, ami nyilván azt jelenti, hogy nem feléljük ezt a hitelt és nem a város eladósodása az, ami itt szem előtt van, hanem az, hogy a város infrastrukturális fejlődését beruházásokkal megfelelő pályára tudjuk állítani. A szociális jellegű kiadások több mint 18 %-kal emelkednek 2005-ben 2004-hez képest. Ennek törvényi okai is vannak és az önkormányzat saját döntése miatt is ez így változik. A lakbér támogatási program megváltozik 2005-ben és a szocialista kormányzat nem a lakást, hanem a lakókat kívánja támogatni, ezért az Ő programjuk úgy szól, hogy azon szociálisan rászorultaknak, akiknek a lakhatását elő kell segíteni, lakbértámogatást biztosít. Ez lakásonként, családonként 7.000 Ft abban az esetben, ha ezt a 7.000 Ft-ot melléteszi az önkormányzat is. Így egy-egy család 14.000 Ft lakbértámogatásban részesülhet és ehhez még kapcsolódhat az előbb említett szociális kiadásoknak városi szinten 448 millió Ft tervezett összegéből az a fűtés és közműköltségek kompenzálásra egy 4-7.000 Ft összeg havonta lakásonként. Hosszú évek után először került sor Nagykanizsán szervezett és támogatott formában a régi panellakások felújítására. Erre lehetőséget teremt az, hogy úgynevezett három forrásból összetevődő panellakás felújítási program indul, amely azt jelenti, hogy a programban résztvevőknek a feladatok 1/3-át kell finanszírozniuk a lakástulajdonosoknak, 1/3-át biztosítja az önkormányzat és 1/3-át pedig a kormányzat. Erre az önkormányzat költségvetésében 20 millió Ft-ot fordítunk, biztosítanánk terv szerint, ami azt jelenti, hogy 2005-ben 60 millió Ft állna rendelkezésre összességében a panellakások felújítására. Ez a korábbi évekhez képest, amikor ez az összeg nulla Ft volt, azt hiszem, hogy indulásnak mindenképp egy dicsérendő összeg. Budai István: A Pénzügyi Bizottság véleményét mondanám először. A bizottság az előterjesztést megtárgyalta és rendelkezett már akkor a könyvvizsgálói jelentéssel. Véleményünk az, hogy ha egy hitelt jó célra fordítunk, akkor azt igenis fel kell venni. Egy önkormányzati működésben nem a klasszikus megtérülési időt kell azért számításba venni, mert vannak olyan infrastrukturális beruházások, ami talán nem forinttal mérhető megtérüléseket jelent, hanem talán a városkép és a városvonzás ereje és a város közlekedésének az alakulásában jelent szerepet. Kérem a közgyűlést, hogy ezt a kérdést így nézze. Azt állítom, hogy egy 20-25 éves távlatban ez a hitelteher talán azért elviselhető és nem olyan megterhelő. Érdemi változtatást a bizottság egy ponton javasolt. Gyakorlatilag mi elfogadásra javasoljuk a közgyűlésnek 4:1 arányban a határozati és a rendeleti javaslatot. Magam véleménye is az, hogy olyan költségvetéssel állunk szemben, amelyet a korábbi években nem mertünk felvállalni. Féltünk a hiteltől. Az igaz, hogy mi mindig kiabáltunk, amikor 80 millió Ft-tal meghaladta a hitelfelvétel az elképzeléseinket, de azért azt ne felejtsük el, hogy működési hitelről volt szó. Beruházási hitelről nagyon mi itt nem döntöttünk, mert hiszen ilyen felvétel nem volt. Jónak tartja a bizottság azt, hogy a fejlesztési bevételeket nem használjuk működésre és fordítva. Ha megnézzük, akkor 2.311.000 Ft fejlesztési működési többletbevétel van, amit a fejlesztési célú felhasználásra fordítunk. Úgy gondolom, hogy itt akkor nem beszélhetünk vagyonfelélésről egyelőre. Ha egy hitelt beruházási célra fordítunk, akkor azzal a vagyonunk gyarapodik. Kérem, hogy fogadják el a költségvetést. Dr. Kolonics Bálint: A magam részéről senkit nem biztatok semmire, hogy elfogadja, vagy ne fogadja el. Polgármester úr részéről elhangzott az, hogy erőt gyűjtöttünk és 2003 a stabilizáció éve volt. Azt gondolom, hogy érdemes ebben a városban gyalog is közlekedni és sétálni, és emberekkel találkozni. Akkor egészen más véleményre jut az ember, ha az itt élő emberekkel találkozik. Nem úgy van, ahogy Bicsák képviselőtársam elmondja, hogy bizony dübörög a város, fejlődik és itt munkahelyek teremtődnek. Ez a költségvetés sem arról fog szólni. Azért nem, mert a könyvvizsgálói jelentés is egyértelműen, világossá teszi számunkra azt, hogy – és itt ki kell nekem is térnem a hitelfelvételre – a felvett hitel, egyrészt a működési célra felvett hitel a végső felhasználás miatt kedvezőtlennek minősíthető, a másik pedig, ami a fejlesztési célú hitelre vonatkozik, ez az önkormányzat vagyonát növelő létesítmények, eszközök megvalósulását teszi lehetővé. Ez jól hangzik. Valóban szükség is van rá, de azért azt tudni kell, hogy a létesítmények és eszközök számának növekedése a működési kiadások növekedését fogja maga után vonni. Ami itt elhangzott, hogy a fejlesztési célú hitelek improduktívak, nincs jövedelemtermelő képességük, az igaz és erre nagy szüksége lenne a városnak, mert ha ez meglenne, akkor lehetne arról beszélni, hogy a város elkezd fejlődni és itt munkahelyek teremtődnek, de egyelőre nem erről van szó. Polgármester úr bevezetőjében kitért arra is, hogy többletkiadások a bérfejlesztések miatt váltak szükségessé. A könyvvizsgálói jelentésből kiemelnék két indokot, amit polgármester úr elfelejtett, bár lehet, hogy nem népszerű, de azt gondolom, hogy az energia árváltozások és az élelmezési normaemelések is okozzák a többletkiadásokat. Gondoljunk itt a kormány jótékony gazdaságpolitikájára, a gázáremelésekre és így tovább. A könyvvizsgálói jelentés is tartalmazza azt, hogy a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban kell a költségvetésnek tartalmazni. Költségvetésünk tartalmazza a 2025-ben lejáró felvett hitelt, de éves bontásban 2008-2009-ig tartalmazza. Kérdezném Szita úrtól és jegyző úrtól, hogy ez helyes-e, hogy 2009-ig tartalmazza lebontásban a költségvetésünk. Szita úr mi alapján állapította azt meg, hogy ezeknek a követelményeknek eleget tett a költségvetés? Mert én nem látom a lebontást 2025-ig. Ha a táblázatokat az ember megnézi és a törlesztés ütemezését, akkor egyértelművé kell, hogy váljon mindenki számára az, hogy valóban itt halasztott visszafizetési ütemezés van. Egy biztos, hogy a következő önkormányzati ciklust fogja ez a költségvetés és ez a felvett hitel megterhelni. Cseresnyés Péter: Kereskai képviselőtársam azt mondta, hogy a mi javaslataink nem az adó erőképesség növelést támogatják. De nem is hitelből vettük a pénzt hozzá, ha megfigyelte volna, úgyhogy jobb lett volna, ha alaposan áttanulmányozza azt a javaslatot. Mi, amikor arról beszélünk, hogy nem megfelelő módon használja fel a város a hitelt, akkor azért mondjuk ezt, mert úgy gondoljuk, hogy nem az adóerő képességnövelésre fordítja megfelelő mértékben a hitelt a városvezetés a tervezet alapján. Nem a hitel ellen vagyunk. Ha felveszünk hitelt, akkor azt megfelelő módon kell felhasználni. Azt látjuk, hogy egy fordított dolog történik, mert ha hitelt akarunk felvenni, akkor az először úgy működik, hogy van egy cél, aminek a megvalósulásához hitelt akarunk felvenni. Mi viszont úgy gondolkoztunk, hogy volt egy hitelfelvételi lehetőség és ehhez próbálunk célokat találni. Ezért mondjuk azt, hogy nagyon vigyázzunk azzal, hogy milyen mértékben veszünk fel hitelt, mert ha ez nem a jövedelemtermelő képességét növeli városnak, akkor nagyon nagy gondokat okozhat. ifj. Szita László: Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban. A mi véleményünk szerint ez a bontás, ahogy az önkormányzat ezt bontotta, megfelel a törvényi előírásoknak. A törvény nem mond mást. Dr. Kelemen Marcell: A jogszabály azt írja elő, hogy a költségvetési rendelet mellékletét kell, hogy képezze a következő két évre vonatkozó előirányzatok alakulása. Tehát két évet kell bemutatni a jelenlegi tudásunk alapján. Ennél hosszabb távra azért nem lehet tervezni, mert nemcsak az a kérdés, hogy mennyi hitele lesz egy önkormányzatnak, hanem egyéb kiadásai és bevételei hogyan alakulnak és ez nagyon sok mindentől változik. Gazdasági folyamatoktól, kormányváltástól, egyéb körülményektől. Ezért csak két évet kell bemutatni a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében minden évben. Dr. Kolonics Bálint: A választ nem tudom elfogadni. Az SZMSZ-ben is egyértelműen bent van, hogy ennek éves bontásban bent kell lenni. Az éves bontás azt jelenti, hogy ha hosszú távú kötelezettségvállalás van, az nem két év. Ha 10 év, akkor 10 év, ha 20 év, akkor 20 év. Dr. Kelemen Marcell: Két dolgot külön választanék. Egyrészt külön választanám a jogszabályi előírást, amit a költségvetési rendeletünk kötelező mellékleteként előír. Természetesen a közgyűlést lehet tájékoztatni arról, hogy az önkormányzatnak a hitelfelvétele éves bontásban hogyan alakul. Tehát az elkövetkezendő években az adott évben milyen a jelenlegi hitelállomány, milyen törlesztő részleteket jelent évi szinten. Én ezzel egyetértek, ha ezt igényli a képviselő úr, akkor ezt elkészítjük az elkövetkezendő évekre vonatkozóan is, hogy a jelenleg felvett, vagy felvenni tervezett hitel a következő években, akár 28 éven keresztül a mai tudásom szerint milyen törlesztő részletet jelent évi szinten, de ez a kötelező rendeleti melléklet, ami itt szerepel Önök előtt. Kérem, hogy fogadják el. Röst János: 2005. év egy nagyon szigorú és egy nagyon fegyelmezett költségvetési évet jelent. Nagy célokat tűztünk ki, ehhez van igazítva a költségvetés működési és bevételi oldala is. Azok a költségek, amelyeket tartalmaz a költségvetés, rendben vannak és akár a működési oldalt nézve egyensúly van. A működési hitel összegére megvan a fedezet, hiszen a költségvetésben nem szerepel az a pénzeszköz, amit majd meg fogunk kapni olyan értelemben, hogy pénzmaradványt jelent az intézményeknél, illetve van egy kötelező céltartalék, amely szintén jelentős összeget tartalmaz. A fejlesztési hitelek a lakossági komfortérzetet növelő beruházásokat jelentenek, valamint felújításokat szolgálnak. Emellett jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása van ezeknek a hiteleknek. Ezek elég jelentős előrelépések. Ha a történelmi időszakot megnézzük, és nem megyünk messzebb, csak 2002-ig - 2002-ben csőd közeli állapotot vet fel az önkormányzat és ehhez kellett szabni akkor a mozgásteret. 2003 stabilizáló, irányváltó költségvetési év volt. 2004 a sebességváltás éve volt. 2005. pedig az előzés éve lesz. Meggyőződésem, hogy e nélkül a nagykanizsai önkormányzat nem tudott volna előrejutni, hiszen a versenytársak is dolgoznak. Tehát irányváltás, sebességváltás, előzés és idézve Gyurcsány Ferencet - padlógáz. Ezeket a lépéseket most kell meglépnünk, mert ha ezt kihagyja az önkormányzat, akkor az az előny vész el, amit az időtényező jelent. Az előző ciklus, ahol FIDESZ többségű testület volt, az apró lépések ciklusa volt. Ráadásul be volt húzva a kézifék is, amikor pedig kiengedték, akkor rükvercbe kapcsoltak. A Zalai Hírlapot olvasva, Zalaegerszegen már korábban elfogadták a költségvetést. Semmi egyéb nem történt ott és itt is, hogy az ottani ellenzék, aki az MSZP, azt mondta el gyakorlatilag, amit jelenleg a FIDESZ tett Nagykanizsán. Az a dolguk valóban. Nem akarom úgy minősíteni a kanizsai ellenzéket, mint ahogy ezt tette Zalaegerszeg az ottani ellenzékkel. Ott politikai színjátéknak nevezték a működésüket. Bízok abban, hogy eddig korrekt módon zajlott a közgyűlés hangneme és remélhetőleg a költségvetési vita végén ez lesz a véleményem. Cseresnyés Péter elég nehéz helyzetben van, mert egyrészt neki kell megvédeni az előző FIDESZ többségű testület kudarcait, mert másrészt nehezen tudja eldönteni sok esetben, hogy parlamenti képviselőként szólal meg, vagy pedig helyi képviselőként. Bízom abban Cseresnyés úr, hogy a költségvetés végére ez szintén szinkronba kerül. A FIDESZ módosító javaslatai között, ha megnézem, egy 65 millió Ft-os tételnél egyszerűen nincs meg a fedezete. Ez pedig a 2., 3., mert ott, amit Ők javasoltak, van egy bevételi és egy kiadási oldala. Azokat a területeket, amiket gyakorlatilag meg akarunk venni, azt a másik oldalon el kívánjuk adni, tehát úgy van egyensúlyban, tehát eleve már ez az ajánlatuk nulla és nem alapos. Ha a költségvetés végét nézem, amit szintén javasoltak, ott szintén van egy 20 millió Ft-os eltérés – a 10., a panelprogramra tettek javaslatot – ott nincs fedezet hozzárendelve. Arról már nem is beszélek, hogy a FIDESZ javaslatok nem új forrást jelentenek, hanem gyakorlatilag annyi történik, hogy kihúznak célokat és megfogalmaznak új célokat és ezek a célok nem fejlesztéseket szolgálnak, hanem majdnem 100 %-ban működési kiadásokat. Megkérdezném Cseresnyés Pétert, hogy hol van itt a jövedelemszerző képessége ezeknek, mert a 9. pont, amit Ők javasolnak, egyszerűen egy másfajta körgyűrű, tehát azt egál-egálnak tekinthetjük. A többi pedig kizárólag működési oldalt feltételez és későbbi működési költségeket jelent a működtetésük is. Sajni József: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság megtárgyalta a 2005. évi költségvetést. Az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja és támogatja. Általában a mi területünk az, ami a költségvetésben mindig úgy szerepel, mint egy olyan kardinális pont, hogy hol lehet, mit lehet ezen az ágazaton, vagy ezeken a pontokon húzni, mit lehet feszíteni, mit lehet lecsökkenteni. Mondanék egy másik Széchenyi idézetet, amikor azt mondta, hogy „a kiművelt emberfők mennyisége egy országnak kisebb vagy nagyobb szerencséje”. Úgy gondolom, hogy ez a kettő valahol jó lesz, ha találkozik - bízunk benne, hogy ez is egy nagyon fontos szempont lesz és ebben az országban egyre inkább és itt Nagykanizsán is. Amikor az egyes részterületeket megvizsgáltuk, azt mondhattuk, hogy az oktatásban örömmel vettük azt, hogy ami eddig nem volt, 100 milliós intézményfelújítási tétel van, ami mondhatnám azt, hogy fantasztikus. Azt viszont szeretnénk kérni - mivel van egy másik tétel is 2,5 millióval egy intézmény állapotfelmérés – és már létezik egy olyan lista, ahol az intézmények már felsorolásra kerültek a felújítás tekintetében, hogy ne előzze meg az állapotfelmérés véglegesített változata az intézményi rangsort, és ebben majd kérjük az egyeztetést. Az oktatás területén az intézmények költségvetésével kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az előző évhez hasonlóan változatlan dologival működnek az intézmények, tehát nincs rajta semmiféle automatizmus és egyéb. A bérmegtakarításunk 2 %-os, tehát 2 % minden intézménynél tartalékba került. Ez nem felhasználható. A bérfejlesztés pedig átlagosan 8,1 % éves szinten. Igaz, hogy a központi költségvetés összességében az oktatási normatívákat körülbelül az előző évhez képest 6 %-kal emelte. A sport területén úgy néz ki, hogy az előző évhez hasonló kondíciókkal vágunk neki a 2005-ös évnek. Azonban vannak itt olyan tételek, amelyeket az önkormányzat önként bevállal, és úgy gondolom, hogy akár a sportorientáltságú iskola, akár a nyitott tornaterem akció nagyon jó gondolat volt és ennek a gyakorlati megvalósítása is úgy néz ki, hogy sikeres. Az biztos, hogy több tételben erre több kellene, különösen a verseny- és élsport területén problémák adódnak, mert a rendelkezésre álló jelen pillanatban durván 66 millió Ft eléggé szűkös. Ha itt volt hivatkozás megyei jogú városokra és egyébre, ahhoz képest, ha megnézzük a 18 milliárd forintos költségvetésünket, akkor ez a durván 120 milliós sportra fordítható összeg nem egy jelentős tétel. Kultúra területén a tavalyihoz hasonlóan 10,5 millió Ft-ot használhatunk fel, amit elsősorban a kulturális alapból lehet pályázat útján elnyerni. Ez nagyjából kielégíti az igényeket. Egyéni képviselőként annyit szeretnék még hozzátenni, hogy nagyon örülök, egy nagyon jó irányt vett a költségvetés. Tavaly már kezdődött valami, de akkor nem lett belőle igazából semmi. Most viszont ott vannak azok a tételek - még akkor is, ha hitelből kerülnek megvalósítása –, amelyek rendkívül fontosak, hiszen a fejlesztéseket, beruházásokat fednek le. Ez különösen külterületeken érezhető hatású lesz, hiszen ezek a külső városrészek eléggé háttérbe kerültek. Elsősorban városközpont centrikus volt a költségvetés és az esetleges beruházások is. Litter Nándor: Növekszenek a sport és kulturális kiadásaink is. 10 %-kal növeljük mind a két területen, nem ugyanazon a szinten maradnak. Zakó László: A hitelállomány törlesztés táblában egy statikus állapotot láthatunk, tehát a most meglévő hiteleink ütemezését. Ne kábítsuk egymást azzal, hogy ez így marad. Jövőre újabb, még több hitelt veszünk fel. Sőt, ha követjük a hagyományokat és újabb 74 %-kal növekvő hitelt veszünk fel, akkor nagyon fog torzulni ez a hiteltábla. Elhangzott az adóerő képesség. Olyan dolgokra veszünk fel hitelt, ami ezt növeli. Egy Plakátmúzeum - ahová egy múzeumőrt beültetünk - milyen adóerő képességet növel és ez a városi emberek komfortérzetét hogyan növeli? Litter Nándor: Az utóbbira tudok választ adni. A fel nem vett, majd a jövőben felveendő hiteleket gondolom, hogy nem szabad szerepeltetni a táblában, amit majd 2006-ban, 2007-ben veszünk fel. Ez nem lehet igazán komoly ez a javaslat. Kiemelt célunk, hogy a turizmus valamilyen módon erőt adjon Nagykanizsának, és apró lépésekkel szeretnénk ezen az úton haladni, ilyen a Plakátmúzeum is. Ha ennek hatására turisták jönnek Nagykanizsára, akkor étkezni fognak, szállást fognak esetleg igénybe venni. Meg kell keresni azokat a réseket, amiből összeállhat egy fejlődés. Papp Nándor: A költségvetéshez annyit szeretnék hozzátenni, hogyha az önkormányzati infrastruktúra fejlesztési hitelprogramból felveendő pénz, valamint a értékesítésből befolyó pénzösszeg 50 %-ra fog teljesülni, akkor annak nagyon fogok örülni. A fejlesztési hitelprogram egy 60 milliárdos országos projekt része. Nem tudom, hogy ebből 1000 milliót hogyan fogunk megkapni, valamint az 527 millió Ft-ra tervezett értékesítések is hogyan folynak be. Általam elfogadhatónak tekintett 50 % mellett viszont tényleg nagyon oda kell figyelni, hogy mire fogjuk fordítani azt a pénzt. Tóth László: A költségvetésből hiányzik a Prometheus Rt-vel kötött hőszolgálati szerződésből fakadó kötelezettségvállalásaink tételes bemutatása. Ha jól értelmeztem Szita úr elmondott szavait, akkor több évre áthúzódó kötelezettségvállalásokat is fel kellene tüntetni a költségvetésben. Azt javaslom, hogy a mai ülésre kiosztott táblázat legyen a költségvetés 22. számú melléklete és 2006-tól kezdve pedig folyamatosan külön soron legyen bemutatva a Prometheus Rt-vel kötött szerződés teljesítése. Dr. Fodor Csaba: A lehetőséghez képest kell megnézni, hogy ez hitel sok vagy kevés. Egyáltalán ezek a hitelkondíciók, amelyben mi gondolkodtunk a hosszú évekre átnyúlóan, mai ismereteink szerint megfelelnek-e az elképzelésünknek és azok a hitelek, amelyeket felveszünk, olyan célokra fordítódnak, amelyek megfelelnek a város érdekeinek hosszú távon. Mi azt gondoljuk, hogy igen. Nem dugjuk homokba a fejünket. Nagyon pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy ez a 18 milliárd Ft-os költségvetés csökken, ha az ember figyelembe veszi, hogy miként kell levonni belőle a kórház több mint 4 milliárd forintos költségvetését, az intézmények kötelező pénzét stb. Mennyi marad a fennmaradó és ehhez képest milyen lehetőségeink vannak, ha csak a szabad felhasználású pénzeinket nézzük. Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy abból nem messze érnénk el. Mi messze szeretnénk elérni. Ehhez pedig valóban hiteleket kell felvenni. Ebből a megfontolásból és ezekből a racionálisan átgondolt pénzekből, számokból kiindulva azt hiszem, hogy mindenképpen a városnak e felé el kell mozdulnia és ezeket a fejlesztési irányokat meg kell valósítania. Annak nagyon örülök, hogy aggódnak, hogy a következő 2006-ot követő ciklusba mit csinál majd a többségi szocialista párt a közgyűlésben. Megoldjuk azt a kérdést is. Cseresnyés Péter: Mi éppen azért aggódunk, mert fordítva gondoljuk azt, amit Fodor Csaba képviselőtársam mondott, de nem ez miatt kértem szót. Addig, amíg alpolgármester úr hozzá nem szólt, azt hiszem, normális mederben folyt a költségvetés kapcsán a vita. Szokásához híven talán azt hiszi, hogy a liberális bálban van, megint próbál kedélyeket korbácsolni, sziporkázni. Úgy gondolom, hogy ebben nem leszünk partnerek, de azért mindenképp szeretnék néhány gondolatára reagálni még akkor is, ha úgy látszik, hogy FIDESZ komplexusa van alpolgármester úrnak. Zalaegerszeggel próbálta összehasonlítani Nagykanizsát. Én azt mondom, hogy ne hasonlítsuk össze. Nagykanizsának vagy egy költségvetése és mi erről beszélünk. Ha már szóba hozta, akkor Zalaegerszegnek komoly tartalékai vannak és komoly jövedelemtermelő képessége van, és ezért ajánlom azt mindenkinek, hogy Nagykanizsával foglalkozzunk és ne a szomszéd városban lezajlott költségvetési vitára próbáljunk utalni és próbáljuk azt idehozni a nagykanizsai költségvetési vitára. Módosító javaslatainkkal kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy jó lenne, ha elolvasná és végigtekintené a javaslatainkat, és akkor nem mondana olyat alpolgármester úr, amit mondott. Azt mondta, hogy a fejlesztési hitelek a lakosság komfortérzetét szolgálják. Utalok egy kicsit Fodor képviselőtársam mondataira, hogy ne csak a saját gondolatainkat mondjam és próbáljam szembe állítani alpolgármester úr véleményével. A mai komfortérzet javításért nem szabad feláldoznunk a jövő komfortérzet javítását. Többek között ezért javasoljuk azt, hogy komolyan gondoljuk át ennek a hitelnek a felvételét, és a hitel felvétele után annak a felhasználását. A 2002-es országgyűlési választás után az Önök koalíciója országos politikáról beszél. Egy nagyon komoly lakossági komfortérzet javító intézkedést hozott akkor, amikor a közalkalmazotti béremelést megtette. Most már ott tartunk, hogy az óta, amióta a kormányváltás megtörtént, 3.500 milliárd Ft-tal növekedett az ország adósságállománya. Amikor ilyenekről beszél alpolgármester úr, a saját cselekedeteiket figyelembevéve kellene meggondolni azt, hogy mit mond. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalta a költségvetést - 4 igen, 3 tartózkodással elfogadhatónak tartja és a közgyűlésnek tárgyalásra javasolja. Évtizedek óta nem fordítottunk eleget sem lakóház felújításra, sem a bérlakás akcióban való részvételre és az orvosi rendelők felújítására. Nem fordítottunk eleget a városháza, közalkalmazottak jobb ellátására, jobb szociális, egészségügyi körülményeinek megteremtésére. Aki ismeri a városban az orvosi rendelők állapotát, az tudja, hogy ezer sebből vérzik a rendszer. Erre van 50 millió Ft. Arra kérném képviselőtársaimat, hogy a költségvetést egészében is, de részében is támogassák, hogy a szociális és egészségügyi szféra felvirágozhasson. Scháb György: Az nem lehet vitatéma, hogy a hitelre szükség van. Amit mi megpróbálunk megfogalmazni, az a hitel mértéke. A más városokkal történő összehasonlítás azért nem állja meg a helyét és ezért nem egzakt módszer Nagykanizsa jövőjének …….. szempontjából, mert az egzakt módszer, amit a könyvvizsgálói jelentés is tartalmaz, Nagykanizsának a saját potenciáljaihoz mérten és megfelelő mértékben kell gondolkodni akkor, amikor egy hitelfelvétellel kapcsolatban döntési helyzetbe kerül. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ugyan történtek előrelépések a város költségvetésének alakításában az elmúlt évekhez képest, de azért még mindig olyan helyzetben vagyunk, hogy Nagykanizsa város költségvetése nem szuficites működési oldalról. Tehát a bevételeinket a kiadásaink maximálisan lefedik most is. Ebből adódóan nem képezünk olyan tartalékokat, amelyek hosszabb távon, vagy stratégiailag egy esetleges nehéz likviditási helyzetben az önkormányzatnak olyan financiális hátteret teremtene, hogy a kötelezettségeinek akkor is maradéktalanul helyt tudunk állni. 20 év nagyon hosszú idő, amely időtartamban a város különböző hatásokkal kell, hogy szembe nézzen. Ezek lehetnek központi hatások, amelyekre szintén volt az elmúlt években példa, lehetnek gazdasági hatások is, amelyek azt sem zárhatják ki 20 év távlatában, hogy lehet, hogy olyan helyzetbe fogunk kerülni, amikor működési célra kell majd hitelt felvenni. A vagyongyarapodást is itt sokan felhozták példaként. Kétségtelen, hogy könyv szerinti értékben ez nem egy elhanyagolandó szempont, de abban az esetben, ha e mögött nem áll jövedelemtermelő képesség, akkor ez szintén a kiadási oldalt fogja a jövőben erősíteni és a városnak ezzel kapcsolatban működési költségek fognak felmerülni. Úgy gondolom, hogy erre a 60 milliárdos keretre nagyon sokan fognak pályázni. Mi most itt elvi szinten megfogalmaztuk az igényeinket, elvárásainkat, reményeinket ebben az 1,2 milliárd Ft-ban, de korántsem biztos, hogy ezt meg fogja kapni a város. Litter Nándor: Egyetértek azzal, amit Scháb úr mondott. Ha nem tudunk ebből a programból, akkor jövünk majd másik forrásból, hogy meg tudjuk valósítani ezeket a célokat. Mi 2003-ben is intézményracionalizálást végeztünk el és örülök annak, hogy egyetértés van közöttünk, hogy ezt tovább kell folytatni. Kérjük a támogatásukat akkor ezekben a dolgokban, amikor ilyen javaslatokkal jövünk ezeknél a programoknál. Polai József: A polgármester úr is említette, hogy széleskörű egyeztetés lefolytatása következtében készült el a költségvetési rendeletünk. Még is azt éltem meg egy alkalommal, hogy fogadni alig akart és ki kellett vernem a balhét. Már tavaly is elhangzott, hogy a város fejlődési pályára juthat. Ahhoz képest úgy gondolom, hogy még több hitelt veszünk fel, jóval több hitelt, mint amennyit a tavalyi évben vettünk fel. Elhangzott az is, hogy az ellenzék megszavazza-e vagy sem a költségvetést. Kérem, hogy ezt bízzák ránk. Amennyiben Önök ebből 20 év múlva is jól jönnek ki, akkor a dicsősség 20 év múlva az Önöké, ha nem, akkor a másik része is az Önöké, részben a miénk természetesen. Nagy szakértője a költségvetésnek nem vagyok, ezt előttem még senki nem mondta ki, de úgy gondolom, hogy többen vannak úgy, mint én, csak nem mondják ki. A költségvetés bevételi oldala egy kicsit instabil. Mégis azt látom a költségvetés egyik táblázatában, hogy a várható adóbevételek körülbelül 120 millió Ft-tal lesznek nagyobbak, mint 2004-ben. A városban azt tapasztalom, hogy álláshelyek és munkahelyek szűnnek meg. Most már az Üveggyár is bezárta a kapuit. Az adófizető terület lényegében szűkül és még is a bevételeink nagyobbak ezen a területen. Egy kicsit félelemmel tekintek a hitelfelvétel elébe. 20 év nagyon hosszú idő. Megvan ennek a kockázata. Ha olyan igazán jól állna a városunk, akkor nem hiszem, hogy hitelből kellene például iskolai intézmények vagy orvosi rendelők felújítására fordítani. Elismerem, hogy az a 100 millió Ft, ami oktatási intézmények területén hitelből kerülhet, a korábbi időszakhoz képest egy megfelelő szép összegnek is mondható. Bár az orvosi rendelők dolgában a 40 millió Ft nagyon kevés. Az is hitelből lesz. Most még azt sem tudjuk, hogy melyik rendelők fognak megújulni. Ez a költségvetés a tavalyihoz képest nagyon szépen kidolgozza és soronként mutatja, hogy a hiteleket és egyéb saját forrásokat milyen célokra költjük. Ezen a téren szeretném a költségvetés készítőit megdicsérni. Nem okoznak számunkra olyan helyzetet, mint amilyen tavaly volt, hogy igazából ismerkedtünk a költségvetéssel és nem tudtuk, hogy mit kezdjünk a számunkra meg nem nevezett ismeretlen részekkel. Akkor azt hangzott el, hogy majd kibontogatjuk. A kibontogatás, úgy érzem, hogy nem széles körben történt meg tavaly sem. Nem tudom, hogy a céltartalék miért van teljes mértékben felosztva? Jogszabály tiltja-e, hogy bizonyos összeget, mintegy 50 millió Ft-ot például fel ne osztva tartalékba hagytuk volna, azért hogy a későbbiekben, nem azt mondom, hogy életveszély területére költeni, hanem bármilyen váratlan feladatra kellhet. Hiányolom a képviselői keret mértékét, amely nem növekedett a tavalyihoz képest. 2, illetve 1 millió Ft marad továbbra is. Ha itt nem tudtunk egy kicsi lépést tenni előbbre, legalább még 1 millióval megemelni az egyéni képviselők és peremterületi képviselők összegét, legalább 2-ről 3 millió Ft-ra. Litter Nándor: Azt kérném, hogy azt a mondást, amit Halász Gyula úr mondott, hogy széleskörű egyeztetés folyt le a költségvetést megelőzően, ne tulajdonítsa nekem. Már másodszor hangzott el, hogy ezt én mondtam. Ezt én nem mondtam a bevezetőmben. Voltak egyeztetések, de én ezzel nem foglalkoztam, amikor a bevezető szövegemet mondtam. Tavaly nem vettünk fel beruházási hitelt. Igaz, hogy terveztük, de nem vettük fel. Nem akarom magamat minősíteni, de elég elfoglalt ember vagyok, én mindenkivel találkozom, aki velem akar találkozni, de úgy találkozni, hogy meg van jelölve, hogy kedden reggel 8 órakor, vagy valamikor, nem biztos, hogy feltétlenül meg tudom oldani. Itt ne fogja fel senki úgy, hogy én valakivel nem akarok találkozni. Elnézést kérek Polai úrtól, ha ez valamikor félrecsúszott, de nekem is vannak programjaim, amit nem tudok mindig áttenni. Az általa felvetett ügyekben külön egyeztettem a képviselői körzetét érintő ügyekben. Nem érzem ezt a feszültséget, de akkor ezt majd beszéljük meg külön, mert én mindig időpontot egyeztetve adtam lehetőséget arra, hogy megbeszéljük a közös dolgainkat. A képviselői keretekkel kapcsolatban én magam nagyon támogattam, hogy legyen ilyen keret, soha nem volt. Egyszer elhatározta a közgyűlés, hogy lesz Nagyon fontos az, hogy azok a képviselők, akik egyéni körzetekben vannak, ismerjék a problémákat. Ennek a tavaly elindított újdonságát kellene értékelni, hogy lehetőség van arra, hogy megoldjunk bizonyos kisebb feladatokat az adott körzetekben. Dr. Csákai Iván: Röst János indukált arra, hogy szóljak. Úgy látszik, hogy Ő még nyugdíjas korában is a 2002 előtti közgyűlésre fog hivatkozni. Nem hiszem, hogy ez szerencsés, hiszen az alatt a közgyűlés alatt is azért nem minden hitelt működésre vettünk fel, azért egy európai szintű szociális otthon lett kialakítva 174 millió Ft-ért a HCSR-ből, 124 szociális bérlakással növekedett az önkormányzat vagyona és ennek ellenére a ’94-’98 között hozott hibás döntéseket olyan helyzetbe hoztuk, hogy fél év alatt rendbe tudta ez a közgyűlés tenni az önkormányzat helyzetét. Röst Jánosnak tényleg FIDESZ fóbiája van. Cseresnyés Péter: Én akkor, amikor beszélgettünk, nem mondtam azt, hogy olyan javaslataink lesznek, ami a jövedelemtermelő képességét növeli a városnak, én azt mondtam azon a beszélgetésen, hogy lesznek javaslataink. Litter Nándor: Nem arról beszélek, amikor mi találkoztunk. Cseresnyés Péter: Az Önök feladata, amit mi elvárunk és ezt nem látjuk és engedje meg, hogy ezeket a kifogásunkat elmondjuk. Litter Nándor: Megköszöntem többször is, de ha vannak ehhez kiegészítő javaslatok, akkor viszont én meg elvárnám az előterjesztőktől, hogy az Önök által megfogalmazott elvek ezekből a módosító javaslatokból köszönjenek vissza. Akkor valóban legyenek már olyan beruházások, amelyek javítják a város jövedelemtermelő képességét, mert azért e között valamilyen ellentmondás csak feszül, a kimondott szavak és a benyújtott javaslatok között. Röst János: Teljes mértékben elhiszem Csákai Ivánnak is, hogy zavarja Őt, hogy visszautalok 2002-re. Valóban a FIDESZ-nek nagyon kínos az az időszak. És azt a csőd közeli állapotot vette át a testület, ez igaz. Akkori hitelállomány akkora volt, mint amit most, ha felveszünk, körülbelül most leszünk partiban vele. Úgy gondolom, ha lennének céltartalékaink, akkor most ez a vita kettőnk között nem zajlana le. Cseresnyés Pétertől kérdeztem, hogy ami módosító javaslatokat Ők benyújtottak, az a 65 millió Ft-os elszámolás, amit elnéztek gyakorlatilag, ugyanis a 2., 3. pontban hivatkozott táblasoroknak van egy ellentéte, ez pedig a 4. melléklet, tárgyi eszköz értékesítés, ott ez a 65 millió Ft hiányozna. Gyakorlatilag olyan javaslattal éltek, aminek nincs pénzügyi alapja. Emellett javasolták azt, hogy húzzuk ki több, mint felét a 2005. évi tervezéseknek. Ettől rosszabbat ez a testület nem tehetne, ha ezt elfogadnánk. A panelprogramnál is lazán 20 millió Ft tévedés van a javaslatukban. Ilyen értelemben azt hiszem, meg lehet kérdőjelezni az egész komolyságát. Polai József: A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat 4 tartózkodással (egyhangúlag) tartózkodott a rendelet támogatásától. A másik három javaslati pontot pedig támogatja. Scháb György: Az első hozzászólásomban megfogalmaztam egy kérdést az osztályvezető asszonyhoz az SZJA-val kapcsolatban, és nem kaptam rá választ. Dencsné Szabó Edit: Az SZJA tekintetében 40 %-ot kap vissza az önkormányzat. A 40 %-ból 10 % a helyben maradó rész, 30 % pedig az úgynevezett szolidaritási elven kerül elosztásra. A 2. számú mellékletben a I.2. pontban az SZJA összege ennek megfelelően megbontásra is került, és az mind a működési bevétel között szerepel. Litter Nándor: Úgy látom általános jellegyű hozzászólás nincs, akkor a részletes vitával folytatjuk. Dr. Fodor Csaba: Tudomásom szerint 90 millió Ft az az összeg, amelyet a Vízmű Rt. a városnak használati díj címén megfizet. Úgy tudom, hogy a Vízmű Rt. ennek a 90 millió Ft-nak a felhasználására pontos tervet készítetett, a város tulajdonában álló közművek felújítására vonatkozóan. A rendelet-tervezet táblázatai mindösszesen 62 millió Ft-ot tartalmaznak - a 13. számú melléklet 1., 2. sora. Ez jóval kevesebb, mint a 90 millió Ft. Azt kérem, hogy a Vízmű Rt. által a városnak visszafizetett pénz kerüljön vissza amennyiben lehetséges, mert ezek a pénzek teljes egészében az önkormányzat tulajdonát képező közművek felújítására fognak fordítódni, hiszen már készen is vannak a tervek, és ha a közműtől elvont pénzeket visszaforgatjuk, azzal csak jót teszünk. A 10. számú melléklet 18. sor tartalmazza a Military-ra adandó pénzeszközt. Eddig a költségvetésben tervszinten 3 millió Ft-ot terveztünk be. Kaptam egy levelet, amelyben pontos számítások szerepelnek arra vonatkozóan, hogy mennyi pénz kellene egyrészt a Military versenyre, másrészt az azt követő Alpok-Adria Nemzetközi Díjugrató Versenyre. Azt kérem, hogy az eddigi 3 millió Ft-ot emeljük meg. A kért összeg mindösszesen 7 millió Ft. Abban az esetben is, amennyiben esetleg ezt a 7 millió Ft-ot a közgyűlés nem tudja bevállalni, mert a költségvetés nem teszi lehetővé, akkor is azt kérem, hogy az a 3 millió Ft legalább 1-2 millió Ft-tal növekedjen. Halász Gyula: A 4. számú mellékletnél a 7. sorában szerepel a Tüdőgondozó értékesítése. Az értékesítés előtt kerüljön sor egy környezeti vizsgálatra, és utána történjen meg az esetleges értékesítés. A 10. számú melléklet 33. sorában a Nagykanizsa Környezetvédelméért Alapítvány támogatása szerepel. Bizottsági ülésen is elhangzott, hogy ennek az alapítványnak a támogatását szeretnénk megemelni 500 eFt-ra, hogy jól tudjon működni. Litter Nándor: Esetleg forrásokat is lehetne megjelölni, fontos lenne. Halász Gyula: Ki fogom fejteni a végén, egy forrást fogok megjelölni. A 10. számú melléklet 34. sorában a Polgárőr Egyesület támogatását támogatom ezzel az összeggel, és annyi kérésem lenne, hogy polgármester úr hasson oda, hogy a belvárosban is járőrözzenek, tudniillik katasztrofális állapotok vannak a belvárosban, és a műemléki épületeink teljesen össze vannak firkálva. Ebben kérjük a Polgárőr Egyesületet is, hogy próbáljanak meg aktívan tevékenykedni, hogy ez mérséklődjön. A 12. számú melléklet 36. sorába kérném belevenni az utak felújításánál a Városkapu krt. útfelújítását. A 12. számú melléklet 37. sorában kérném a Keleti városrészben történő parképítés összegét megnövelni legalább a tavalyi szintre. Tavaly 5 millió Ft volt. Itt hívnám fel a körzet képviselőinek, illetve a körzetben lakó képviselő úrnak, Cseresnyés Péter úrnak a figyelmét, hogy itt egy park építése folyik, és ez kellő támogatás mellett csak 20-25 év múlva éri el azt a célt. Itt kérem rögzíteni, hogy ez a 37. sor utolsó sora a Kazanlak, Munkás, Városkapu krt-ra vonatkozik. A 13. számú melléklet 6. sorában az összeget úgy, ahogy el tudom fogadni, viszont ebből 3 millió Ft-ot kérnék átcsoportosítani az IKI költségvetéséhez, mégpedig a Vasemberház újratisztítható festésére. Litter Nándor: Honnan tudja, hogy ez pontosan 3 millió Ft? Halász Gyula: Egy előzetes szakértői becslés alapján. Polgármester úr kérdezte, hogy ezt milyen forrásból gondolnám megoldani – a 12. számú melléklet 39. sorából gondolom, ez a Dózsa György u. – Kalmár u. ingatlanszerzése, ami szintén becslésen alapul. Erre sincs konkrét javaslat, ugyanis nem végeztek ott még talajmechanikai és egyéb vizsgálatokat, úgyhogy az én becslésem és a területszerzés becslése nagyjából hasonló. Litter Nándor: Megkérem a bizottsági elnököket, hogy amennyiben van, ismertessék a bizottságok javaslatait. Sajni József: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság álláspontját szeretném ismertetni. A Zemplén DSE részére állítólag volt egy ígéret – a sportegyesület meghívásos alapon a 2008-as olimpiára szeretne kijutni. Ennek érdekében úgy döntött a bizottság, hogy minden évben nevesítjük azt az összeget, amivel a felkészülését segítjük. Kérésük az, hogy 2005-ben 1,5 millió Ft-tal támogassuk a Zemplén DSE-t, hogy az olimpiai kijutás tervét megvalósíthassa. Szeretném, ha ez az összeg bekerülne a 10. számú mellékletbe. Ezt külön soron kérném szerepeltetni, mert ha itt elosztásra kerül a pénzt, akkor valószínűleg többre nem jut. A 12. számú mellékletben a 13. közterületi útbaigazító táblákra 994 eFt van tervezve. Ez kiterjed egész Nagykanizsa területére vagy a külterületre nem vonatkozik? Jó lenne, ha egységes táblarendszer készülhetne erre a részre is. Nem tudom, hogy ez az összeg ezt fedezi-e? Az általános részben már kértem, hogy 36. soron felsoroltaknál legyen lehetőség módosításokra egy-egy területen – mivel nem tudni, hogy milyen költségkalkulációk készültek. Dr. Szabó Csaba: A 11. számú melléklettel kapcsolatosan szeretnék részben pontosítani, részben kiemelni. A 11. számú melléklet az egész évben az önkormányzati infrastruktúra fejlesztési hitelprogramra alapul. Remélhetőleg ebben a hitelprogramban való részvétel adott lesz a város számára. Amennyiben ez bekövetkezik – ehhez az kell, hogy hitelt akarjunk felvenni –, annak céljaként 40 millió Ft-ot – ez a helyesbítés – az orvosi rendelők felújítására kívánunk fordítani. Ekkora összeg még soha nem volt kilátásban az orvosi rendelők felújítására Nagykanizsán. Az Alapellátási Intézmény már elkészítette – függetlenül ettől a hitelprogramtól – a nagykanizsai háziorvosi rendelők felmérését, és sorrendbe van szedve, hogy hol mit kell végrehajtani. Ezt a szakértői szinten végzett munkát a Szociális és Egészségügyi Bizottság el is fogadta. Ha a hitelprogram adta lehetőséggel úgy élünk, ahogy kell, akkor egy olyan lehetőség valósul meg, amire eddig még az önkormányzatiság időszakában nem volt példa. Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a harmadik határozati javaslatot - amely az intézmények fenntartására, üzemeltetésére vonatkozik – szeretné azzal pontosítani – ha nem értek bele a határozati javaslatba, mivel a bizottság intézménynek ítéli a Polgármesteri Hivatalt és a Polgármesteri Hivatal létszámgazdálkodását, működését is szeretnék ebbe beleérteni. Illetve az intézmények esetében az IKI és a Városfejlesztési Osztály az életveszély felszámolásához szükséges karbantartási feladatokat külön soron hozza. Negyedik határozati javaslatként szeretnénk szerepeltetni - mivel a két intézménynek a költségvetésébe van utalva a zöldtábor, illetve a balatonmáriai üdülő üzemeltetése –, hogy a két intézmény esetében üzemeltetési díjat az üzemeltető április 30-ig hagyassa jóvá az Oktatási, Kulturális és Sportbizottsággal, illetve szeptember 30-ig az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság számoljon be. A rendelet szöveges részében a 8. § (31) bekezdésében a „tárgyi eszköz értékesítésből befolyt bevételt a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítésére kell fordítani” szövegrész kizárólag az oktatási intézményekre vonatkozik. Ezért javasolnánk kiegészíteni, hogy a költségvetési szerv saját hatáskörben végrehajtható előirányzat – kivétel az E-Alap támogatásából működő intézmények. A 17. §-nál a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság azt javasolja, hogy a Pénzügyi Bizottság helyett az önkormányzat területileg illetékes szakbizottsága engedélyével és a Pénzügyi Bizottság ellenjegyzésével lehessen tartósan szerződést kötni. Budai István: A Pénzügyi Bizottság érdemi módosítást egy ponton javasol a költségvetésben. A 14. számú mellékletben a Monográfia nyomdaköltségét javasolja felére csökkenteni, illetve azt szeretné, hogy ne az I-II. kötet, hanem csak a II. kötet nyomdaköltségét tartalmazza ez a sor, mivel az I. kötet már régen elkészült. Elképzelhető, hogy ez az összeg egy becsült szám, és a 10 millió Ft költségként felmerülhet, de mégis a bizottság úgy gondolta, hogy mivel az I. kötet már kész, arról már nem kellene beszélni. Egyetértek azzal, amit Papp Péter képviselőtársam elmondott az intézmények által bérbe adható ingatlanok bérbeadási idejének elbírálását illetően. De azt a jogot fenntartanánk, hogy a Pénzügyi Bizottság ellenjegyzése mellett. Litter Nándor: Megkaptam a Monográfia pontos költségeire vonatkozó adatokat. Az I. kötet újranyomása a 10 millió Ft-ból 1000 kötetre vonatkozóan 2.310.000 Ft. A II. kötetnek részben szerződésekkel lekötött tételei teszi ki a különbözetet, és a II. kötet költsége 2000 db-ra vonatkozik. Tehát ha az I. kötet kiadására nem kerül sor, akkor 2.310.000 Ft-ot tudunk megtakarítani. Ezzel szemben javaslom, hogy maradjon benn az I. kötet, mert lehet, hogy valaki még nem szerezte meg, és az I. és II. kötetet együtt szeretné megvásárolni. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a 18/2005.(II.10.) számú határozatában az alábbiakat döntötte: A Szociális és Egészségügyi Bizottság Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetése című előterjesztést megtárgyalta, 4 igen, 3 tartózkodó szavazattal elvileg elfogadhatónak tartja és a közgyűlésnek tárgyalásra javasolja. Motivált bennünket ebben a 11. számú melléklet is többek között, ahol az orvosi rendelők felújításáról esett szó, amely rendkívül nagy feladat, és 50 millió Ft értékben történik meg. De hasonlóképpen a lakásállomány felújítására való törekvések az első, második, valamint a szociális ellátás is biztató jelenséget jelent. Kereskai Péter: A 2. számú melléklet II. 4. pontban szerepel az osztalék és hozambevétel 15 millió Ft-tal, illetve a III. 4., 7. pontja 34 millió Ft-os részvények, részesedések értékesítése. Gondolom, hogy ezek valamilyen tárgyalások vagy ajánlatok alapján kerültek kialakításra, de jónak tartanám, ha úgy, mint a 4. számú mellékletben a tárgyi eszköz értékesítésnél, legalább összegek nélkül feltüntetésre kerülnének, hogy miről van szó. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, illetve a Pénzügyi Bizottság tagjainak hasznos információkat jelenthetne. Örültem volna, ha 20 évre láttam volna a hitelfelvétel hatását, de megfogalmaztam azt is, hogy ennek miért nincs értelme, ugyanis ki fogja megmondani, hogy 15 év múlva milyen kamatterhek terhelik majd a költségvetést. Nagyon komolyan el tudná torzítani az elképzeléseink arról, hogy milyen terheket jelent ez 15 vagy 20 év múlva. Elhangzott az is, hogy nem érdemes összehasonlítani magunkkal más városokkal. Úgy gondolom, hogy érdemes, mert egy kisebb város például fele ekkora költségvetésből a mi hitelállományunknál nagyobb hitelállománnyal dolgozik, és meg merte ezt tenni, és fejlődésnek indult. Érdemes, a jó példákból lehet tanulni. A 2006-os költségvetésnél megfontolandó, hogy a működésre fordítandó hitelt ilyen adminisztratív módszerrel esetleg vissza próbáljuk szorítani. El tudom fogadni, amit polgármester úr mondott a Monográfiával kapcsolatban. Mi ennek az információnak nem voltunk birtokában, amikor a javaslatot tettük. Dr. Horváth György: A Monográfiával kapcsolatban feltétlenül javaslom az eredeti kiadást. Az egyetlen tudományos munka volt az I. kötet Nagykanizsáról. Azóta nem jelent meg hasonló. Szerintem a II. kötet is hasonló lesz. Szó volt már az oktatási intézmények felújításáról. Megerősítem, hogy ez a 100 millió Ft nagyon jelentős és talán egy első lépés a továbbiakban. A sorrendiségre, a tervszerűségre, a takarékosságra és az intézményvezetői felelősségre hívnám fel a figyelmet. A 12. számú mellékletben dőlt betűvel szedték a Széchenyi-Zsigmondy felújítását – talán azért, mert erre feltétlenül szükség van. Egyrészt van egy folyamatosság, évek óta tekintélyes támogatást kaptak, másrészt a Piaristáknak át kell adni, illetve az iskola nagyon jól hozzáadja a saját munkáját. Vargovics József Árpádné: A 4. számú mellékletnél a tárgyi eszköz értékesítéssel kapcsolatban jelezném, hogy a Magyar u. 54. szám alatti épület értékesítésre kerül a közeljövőben. Hiányolom ennek az ingatlannak a feltüntetését. Kámán László: Az elmúlt évben kiürítésre került az épület. Az értékesítést a Vagyongazdálkodási Iroda végzi. Litter Nándor: Akkor vegyük fel a listára. Javaslom, hogy a Horvát Kisebbségi Önkormányzat támogatását 200 eFt-tal emeljük meg. Ez volt az egyeztetésnek egy olyan pontja, amikor konkrét kérés volt a kisebbségek részéről. Javaslom, hogy ezt teljesítsük. Meg fogjuk keresni, hogy milyen módon. Polai József: Visszatérnék a képviselői kerethez. A képviselői keret felhasználását illetően a rendelet 7. oldalán az szerepel, hogy a képviselői keret felhasználását a polgármester engedélyezi, és a Városfejlesztési Osztály gondoskodik a megvalósításról a képviselő írásbeli megrendelése alapján. Azt javaslom, hogy ezt a Via Kanizsa Kht-n keresztül is lehessen bonyolítani azért, mert tudok összehasonlítást tenni például autóbuszváró árával kapcsolatban. Addig, amíg a Városfejlesztési Osztály megrendelése által megközelítőleg 500 eFt-ba került egy ilyen faszerkezetű, Kiskanizsára kihelyezett váró, addig a Via Kanizsa Kht-val – igaz, bevonva kiskanizsai hozzáértő szakember munkáját – a feléért tudtunk egyet elhelyezni. Azt kérem, hogy ez a lehetőség ebben az évben is legyen adott, mert készülök arra, hogy kiskanizsai embereket bevonva, esetleg három buszvárót helyeznénk el, és a három váró költsége fele annyiba kerül majd a Via Kanizsa Kht-n keresztül, mint a Városfejlesztési Osztály megrendelése után. A 12. számú mellékletben szerepel a peremterületeket tekintve is néhány fejlesztési cél, ami korábban nem nagyon volt jellemző. A 9. számú soron, az induló beruházásoknál a kisajátítás, elővásárlás soron saját forrásként 10 millió Ft milyen feladatot céloznánk meg? Ugyanis indítványoztam már 2003. őszén a Ráckert problémáját. Addig eljutottunk, hogy a Városfejlesztési Osztály tanulmánytervet készíttet erre a területre. Nagyon nagy problémát jelent az a szűk lejárat, mert az út melletti két ingatlant tönkre teszi. Csak akkor oldható meg a probléma, ha egy ingatlant vásárolunk ebben a tömbben, ahol biztosítani tudjuk az új lejáratot. Ha ez azt a célt takarja, akkor minden rendben volna, de ha nem, akkor módosító javaslatom van: a Ráckert megközelítését biztosító ingatlanvásárlásával a közgyűlés értsen egyet, mely összeget, 6 millió Ft-ot - két ingatlantulajdonossal beszéltem, akik külön-külön felajánlottak ingatlanjukat ilyen célra, és e körüli összegért meg lehet kapni – a 12. számú melléklet, induló beruházások 9. során, a kisajátítás, elővásárlás címen tervezett 10 millió Ft-ból biztosítsa. A bajcsai óvoda átalakítása bekerült. Itt két lakás kialakításáról van szó. Bajcsára szeretnék még valamit a 2005. évi költségvetésből kapni, ezért módosító javaslatom a bajcsai művelődési ház felújítására vonatkozna, amely a legsürgősebb feladatokra történő beavatkozása lenne. Ezt a rekonstrukciót 6 millió Ft értékben a 9. számú melléklet: városüzemeltetési feladatoknál a főépítészi tervezési feladatok 20 millió Ft-os keretéből szeretném, ha biztosítanánk. Bajcsán a járdafelújítás részben elkezdődött – szeretném, ha ezt folytatnánk 4 millió Ft értékben a polgármesteri keretből biztosítva. A 27. sorban a köztemetők fejlesztése sorban, ahol a kiskanizsai ravatalozó is szerepel, a gyalogátkelőhely a 31. sorban, az utak, járdák, híd, az Őrtorony utca végén, illetve a Malomkerti területszerzés – átkerültek saját forrás oldalról a hiteloldalra. Mindaddig nagyon elégedettek lettünk volna, amíg ezt a saját forrás oldalon látjuk, de a hitelfelvétel bizonytalan, és így bizonytalan, hogy ezek a feladatok megvalósulhatnak. A gyalogátkelőhely korszerűsítés a 31. soron mely gyalogátkelőhelyre vonatkozik? Palin és Kiskanizsa kérte már tavaly egy-egy gyalogátkelőhely létesítését. Ha ez az, akkor rendben van, mert az osztálynak erről tudomása van. Az Őrtorony utcai fahidat bártorság még nem lezárni, és engedni a közúti forgalmat a hídon keresztül. Jó lenne, ha szakemberek megvizsgálnák, hogy nem kellene-e lezárni a hidat a közlekedés elől. Módosító javaslatom van az orvosi rendelőkkel kapcsolatban. Ismerem az Alapellátási Intézmény által készített tervet, amelyben a kiskanizsai rendelők 4. helyen szerepelnek. A jelenlegi épület mögötti területen, ahol felépülhetne a kiskanizsai rendelő, ki lehetne alakítani néhány önkormányzati építési telket. Ez is forrása lehetne a rendelő felújítási összegnek. Ezért módosító javaslatom lenne, hogy az új kiskanizsai egészségközpont felépítését 20 millió Ft-os kerettel a 14. számú melléklet fejlesztési céljainak 12. sorában a 35 millió Ft-os keretből kérem biztosítani, és az említett építési telkek kialakítását indítsuk el. Litter Nándor: Azért van egy városnak egy költségvetése, hogy a valahol befolyó összegeket nem oda visszük vissza, ahol esetleg ezek képződnek, mert akkor nincs értelme magának a költségvetésnek. Ilyen címkézést a magam részéről nem tudok elfogadni. A legfontosabb feladatokra kell, és ahol nincsenek alábontva, mint a járdáknál, utaknál, ahol meg volt már egy szélesebb szakmai egyeztetés a Via Kanizsa Kht-val és a Városfejlesztési Osztállyal, azt ezt követően kell megtenni. Nem is kívánjuk ezeket az alábontásokat itt elvégezni. Ezeket a közgyűlés fogja majd jóváhagyni akkor, ha ezek a fejezetek így akár hitelre, vagy saját forrásból bennmaradnak a költségvetésben. A szakterületek ezeket feldolgozzák és a közgyűlés fog ezekről dönteni. Szünet Sajni József: A rendelettel kapcsolatban van módosító javaslatom: a 8. § (26) bekezdését kérném kivenni, ugyanis, a (25) bekezdés tartalmazza a (26) bekezdést is. Litter Nándor: Rendben van. Köszönjük. Sajni József: Polai képviselőtársam javasolta a (32) bekezdésben a képviselői keret felhasználásával kapcsolatosan az eljárás rendjét. Szeretném, ha a mondat ott befejeződne, hogy a képviselői keret felhasználását a polgármester engedélyezi. A további technikai lebonyolításra ne térjünk ki, legyen a képviselő gondja. Litter Nándor: Nem értek ezzel egyet. Olyan események voltak 2004. évben is, ami ezt nem teszi lehetővé. A beruházási ügyek a Városfejlesztési Osztályhoz tartoznak. A fenntartási ügyek tartoznak a Via Kanizsa Kht-hoz. Szerintem ezt így kell hagyni. Lehet, hogy lassabban megy, körülményesebb. Az egyéni fantáziát ki kell szűrni az ilyen városfejlesztési, beruházási feladatok megoldásából. Sajni József: Akkor szeretném ezt továbbfűzni, tehát a Városfejlesztési Osztály gondoskodik a megvalósításról, stb. Elvileg ez azt jelenti, hogy ha én parkot építek, akkor valakit megbíz, elkészül a park … Litter Nándor: Van a képviselőnek x millió Ft kerete, meghatározza, hogy ez milyen jogcímeken kerüljön felhasználásra. Ő megtervezteti, ajánlatokat szed be, és szerződést köt, és mivel a polgármester felel a költségvetés végrehajtásáért, aláírom ezeket a szerződéseket, stb. Alapvetően a képviselő irányítja a dolgokat. Sajni József: És ha meg tudom terveztetni úgy, hogy nem kerül pénzbe, és ha a fele munkát meg tudom oldani, hogy nem kerül pénzbe, akkor miért kell teljes egészében valakit megbízni, hogy ezt a pénz elköltse? Litter Nándor: Úgy érzem, hogy ez belefér abba a megoldásba, amit az előbb elmondtam. Sajni József: Ez a mondat viszont nem teszi lehetővé. Ezt a forrás értelmesebben a saját erővel, egyéb támogatásokkal ki lehet egészíteni. Így viszont azt tudom csak tenni, hogy megbízom és ezt a munkát akkor végig kell valakinek csinálni. Litter Nándor: Ha Ön tud szerezni x Ft-ot, vagy van társadalmi munka, akkor azzal csökken az a rész, amit a Városfejlesztési Osztály megrendel bárkitől. Sajni József: Ezzel nem tudok egyetérteni, ugyanis ez az előző évben nagyon jól működött. Lényegesen többet sikerült megoldani, mint amennyi abból a pénzből megoldható lett volna. Lehet, hogy ez valahogy nem működött. Litter Nándor: Karmazin urat kérdezem, hogy ha a „gondoskodik”-nál pont van, tudjuk-e kezelni ezeket az egyéni problémákat? Karmazin József: Kezelhetők a különféle támogatások, bár nehezíti a dolgot. A tavalyi példa, amit polgármester úr említett, okozott olyat, hogy a képviselő megrendelte, lealkudta, megépíttette, és a mai napig nincs kifizetve a számla. Litter Nándor: A képviselő úr által javasolt megoldás, hogy pont van a gondoskodik szó után, kezelhető-e, és elfogadjuk a javaslatát. Jó. Polai úrnak is ez volt a javaslata korábban. Akkor egy koordinációt végez majd a képviselő bevonásával a Városfejlesztési Osztály. Sajni József: Ha ezt a Városfejlesztési Osztály a jelenlegi leterheltsége lehetővé teszi, akkor gratulálok. Litter Nándor: Lehet ilyet mondani. Vannak közbeszerzési szabályok, pénzügyi és egyéb szabályok, amelyeket be kell tartani. Viszont a másik oldalról kapunk olyan kritikát, hogy nem tartjuk be ezeket a szabályokat. Inkább menjen lassabban. Sajni József: A tavalyi költségvetésnek volt egy olyan eleme, amelyik 4 millió Ft-tal támogatta az iskolatej programot. Ez nagyon jó kezdeményezés volt. Nem kellene talán teljes mértékben lemondani róla, most teljes egészében az önkormányzatnak kellene kifinanszírozni. Ha adódik valamilyen lehetőség év közben, akkor térjünk majd vissza rá, de most én sem javaslom. Csordásné Láng Éva: Karmazin úrhoz csatlakozva, saját példámat szeretném elmondani, hogy a Városfejlesztési Osztály bonyolította le azt a fajta útjavítást, amibe személy szerint úgy folytam bele, hogy jelen voltam akkor, amikor a versenytárgyalás bonyolódott, és ezzel együtt két héten belül elkészült az az út, amit ha én nem tudom kiken keresztül bonyolítok, biztos, hogy nem tudtam volna úgy megcsinálni – és igénybe vettünk ehhez társadalmi munkát, illetve vállalkozó által felajánlott anyagot is, de teljes egészében a Városfejlesztési Osztály rendezte a közbeszerzési eljárást és minden más egyebet. Dr. Horváth György: Azért jó az eredeti szöveg, mert a következő probléma lehet. Honnan tudja egy képviselő, hogy melyik a közterület és melyik a magánterület. Velem is majdnem magánterületet aszfaltoztattak. Akkor Gáspár Andrásnak köszönhettem, hogy felhívta a figyelmemet. György Pál: Nagy örömmel tapasztaltam a költségvetést olvasva, hogy soha ilyen sok pénz nem volt még járda-, útrekonstrukcióra, illetve közlekedésfejlesztésre Nagykanizsán. A 39. pontban a Dózsa György út – Kalmár út építés, illetve Dózsa György út - Kalmár út ingatlanszerzésnél kedvezőbb lenne, ha Kalmár út északi irányban történő továbbfolytatása valósulna meg a 7-es elkerülőig, és ott kötne be abba a meglévő útba, ami a Vágóhídi utat is eléri. Ebben az esetben két dolog lenne kedvező. Egyrészt a Magyar utcának egy annál nagyobb szakasza lenne tehermentesítve, mint amit jelente az eredeti elképzelés. Másrészt a Dózsa György utca forgalma, amely az ott lakók szerint már a tűrhetetlen mértéket eléri, nem növekedne tovább. Azért nem kellene a Dózsa György utca forgalmát tovább növelni, mert 300 méterre tőle ott van a 7-es elkerülő út, és ez a 300 méter nem egy akkora távolság, amit ne lehetne a járműveknek megtenni annak érdekében, hogy egy sűrűn lakott családi házas övezetet elkerülje a forgalom. Változatlan költségirányzattal azt javaslom, hogy a Kalmár utca legyen tovább folytatva északra, és a 7-es elkerülőnél kössön be abba az útba, ami jelenleg is megvan. A 36. pontban a Dózsa György utca felújítása szerepel a Magyar utca és a Petőfi utca között. Ez már egy nagyon aktuális probléma, hiszen aki arra közlekedik, tudja, hogy mennyire gödrös az az út. Ellenben úgy tudom, hogy a tervek között szerepel a Dózsa György utca kiszélesítése is annak érdekében, hogy ott még akadálytalanabbul bonyolódhasson le a forgalom. Az a véleményem azért, mert ez egy sűrűn lakott családi házas övezet, és ha valaki járt a Dózsa György utcában tavasszal, az láthatta, hogy milyen gyönyörű az az utca akkor. Ha azt kiszélesítik és kivágják a japán cseresznyefákat, akkor még tovább csökkenne az elkerülő út forgalma, és feleslegessé válna az elkerülő út. Az elkerülő út azért van, hogy a Dózsa György utcáról odavezessük a forgalmat még akkor is, ha a Zala Megyei Közútkezelő nem hajlandó ennek az elkerülő útnak a csomópontjait olyan mértékben fejleszteni, ahogy kellene. A Dózsa György utca lakói nem tűrik azt a kamionforgalmat, ami ott lebonyolódik. Nem jó szemmel nézik azt, hogy nem helyijáratos buszok is használják azt az utcát. Nyilvánvaló, hogy a személygépkocsik forgalma teljesen jogos, de azért szélesíteni, hogy ott a forgalom még nagyobb legyen, amikor 300 méterre ott van a kerülőút tőle, ez mindenféle elvvel és normális elképzeléssel ellentétes. Legyen felújítva a Dózsa György utca, de ne legyen szélesítve, ne legyenek a zöldsávjai csökkentve. Az a forgalom, ami oda lenne vezetve, legyen rávezetve a 7-es elkerülőre annál is inkább, mert ha az autópálya megépül, akkor a 7-es elkerülő forgalma bőségesen elbírja azt a forgalmat, ami arra hárulni fog. Cserti Tibor: A költségvetést szociálisan érzékenynek tartom. Minden intézmény esetében általános jelleggel az ágazatok során megszorítást tesz, a szociális intézmények esetében – kivéve a kórházat – 18 fő létszámfejlesztés eredményez. Ennek az éves fenntartási vonzata 60-65 millió Ft-os nagyságrend körül van, és az abszolút mértékű növekménynek durván a felét teszi ki. Mindenféleképpen támogatni kívánom a magam részéről is a szociális, egészségügyi feladatok bővített normatívából történő kiegészítését is. Az elmúlt héten volt a Nagykanizsai Sportrepülő Egyesület éves közgyűlése. Az egyesület munkáját gondolom, nem kell bemutatni, mert az elmúlt két év során olyan mértékű fejlesztésre került sor döntő részt önkormányzati támogatással és jelentős mértékű egyesületi támogatással, ami ma már a nagykanizsai repülőtér szélesebb szintű hasznosítását is lehetővé teszi, és nagyon nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az önkormányzat a tulajdonjogot is megszerezze. Félő, hogy az egyesület léte forog veszélyben amennyiben a tulajdon nem kerül át a városhoz, mert éves szinten mintegy 2,5 millió Ft körüli bérleti díjat tervez a jelenlegi tervek szerint a tárca az egyesülettől. Ha ezt érvényesíteni kívánja, akkor nincs tovább. Ugyanakkor szeretném tájékoztatni a közgyűlést, hogy a Nagykanizsa város programjaiba beleillő széleskörű, nagy látogatottságú programokat tervez az egyesület, ezek közül három, ami igazán jelentős. Az egyik a technikai duatlon folytatása, ami az elmúlt évek kiemelkedő országos hírű sikere volt. Most technikai triatlonként kerülne továbbfejlesztésre. Szeretnénk folytatni a horvát, szlovén és magyar Dráva-Mura Eurorégióbeli kapcsolatok ápolását nemzetközi verseny szervezésével, és tervezünk egy kétnapos olyan városnapot a nyár közepén, ami nagy formátumú nemzetközi és országos versenyzőket hoz Nagykanizsára, és nagy látogatottságra számítunk. Szeretnénk, ha a város a korábbi támogatási arányhoz képest töredékét, összesen 2,5 millió Ft körüli összegre gondoltunk, úgy gondolom, 2 millió Ft mellett jelentős takarékoskodással ezek a programra lebonyolíthatók. Alternatív lehetőséget is nyújtana esetlegesen a fennmaradást illetően ez a támogatási összeg. Forrásként a 666,7 millió Ft-os önkormányzati igazgatási tevékenység dologi, működési előirányzata erre lehetőséget ad. Litter Nándor: Szóltunk már a bér és létszámügyekről. Most nem vesszük fel ezeket a munkatársakat, ami létszámnövekedésként megjelenik. Megvárjuk a kormánynak azt a döntését, hogy esetleg módosítják-e az állami létszámnormatívákat. De most úgy szerepel, mintha felvennénk, és amennyiben lehetőség van rá, és a működés is ezt lehetővé teszi, akkor nem bővítenénk ott a létszámot, és ez megtakarítást jelenthet számunkra. A másik, hogy van egy sportbüdzsé 65 millió Ft-tal. Nem gondolom, hogy minden sportegyesülettel külön foglalkozzunk, mert akkor a többi is előjön kiemelten, és itt osszuk el a 65 milliós sportkeretet. Ez nem jó gyakorlat. Így is már nagyon sok egyesület van kiemelve, és ha ezt továbbvisszük, akkor azok, akik a sportügyekben járatosak, a bizottság tagjai és mások, akik részt vesznek ebben a munkában, az ő szerepüket fogjuk átvenni, kellő ismeret hiányában döntünk egy ilyen egyesület méretéhez képest elég jelentős támogatásról. Nem szívesen kezdeném el itt egyesületekre bontva osztogatni a forrásokat. Ez a bizottság feladata legyen, és ha ezt követően is vannak még az egyesületeknek problémái, akkor kell külön foglalkozni vele. Vannak egyéb támogatók is. Azt javaslom, hogy esetleg ezt követően térjünk vissza ezekre. A Military más, mert ő egy-egy alkalomra, rendezvényre gondolt. Dr. Csákai Iván: A 15. oldalon szerepelnek a szociálpolitikai, egészségügyi feladatok kiadásai. Több nyugdíjas megkeresett, hogy valamilyen támogatási rendszert kellene kialakítanunk a fűtéskompenzációra csak a nyugdíjasoknak. Egy életet ledolgozó nyugdíjas nem kér az önkormányzattól támogatást. Más városokban működik ez a rendszerben, például Debrecenben. Meg kellene vizsgálni, hogy a Nyugdíjintézettől kapott adatok alapján milyen támogatásban tudjuk részesíteni ezeket a nyugdíjasokat, mert szégyellnek segélyt kérni. A 4. számú mellékletben szerepelnek az értékesítendő ingatlanok. Minden évben visszatérő téma. Két évvel ezelőtt 18 %, tavaly közel 30 % értékesítése történt meg. Litter Nándor: Ez nem így van – a 30 % tavaly. Tavaly a terv 60 %-a került értékesítésre. Dr. Csákai Iván: Tavalyelőtt. Itt vannak olyan ingatlanok, amelyeket nem tudtunk értékesíteni. Tudva azt, hogy a kórházban lesz ápolási osztály, ennek ellenére a városban egy ápolási otthon lehetősége felmerül, és néhányunk úgy gondolja, hogy szükség lenne rá. A 11. számú melléklet – orvosi rendelők felújítása: ez a felújítás a szakosztály által megállapított sorrend érvényes vagy a közgyűlési döntés fogja meghatározni ennek a felhasználását? Mert eddig már két közgyűlési döntés van. Az első négy felújítására a 40 millió Ft nem biztos, hogy elég lenne. 60 millió Ft-ra kellene emelni az összeget, és nem a fejlesztési hitelprogramban kellene megvalósítani, hanem önkormányzati saját erőt kellene felhasználni. A 12. számú mellékletben szerepel a belváros tehermentesítésére tett kísérlet. Értesülésem szerint a Zrínyi – Kórház útépítés az ott lévő épületeket békén hagyná, és a Zrínyi utca – Teleki utca bekötés nem történne meg. Csak ezzel a bekötéssel lehetne a tehermentesítő belső körgyűrűt megvalósítani, és elő kellene venni a ’93-as tervet, és azt aktualizálni. Talán akkor nem olyan értesüléseket kap az ember, hogy több kanyarral megáldott úttal fogunk átkelni a házak között. Felvetődött a javaslatunknál, hogy a 12. számú melléklet 43. pontjában szereplő tételekhez nyúlunk hozzá. Sajnálatos módon az önkormányzat jó vevő, ha eladó vagyok. Jó eladó, ha vevő vagyok. Volt rá példa, hogy közel 3.000 Ft6m2 árért megvettük az ingatlant, majd 500 Ft/m2 árért továbbadtuk. Tehát mindenki úgy gondolja, hogy az önkormányzatnak nagyon sok pénze van, és ezért mindig kihasználják. Azzal, hogy a bevételi oldalon és a kiadási oldalon valamit megszüntetünk, szerintem a költségvetés nem fog sérülni. A magánvállalkozók nagyon sok helyen saját maguk veszik meg a telkeket magánemberektől. Érdekes módon legalább három-, négyszeres áron, mint ahogy az önkormányzattól. Javaslatainkból néhányat, hogy hova gondoltuk, melyik táblázat hányas pontjához, mert ezek a javaslatok a város lakóinak biztonságérzetét növeli azzal, hogy az önkormányzatra számíthatnak, és a fiatalok itt tartására szolgál. Ezért bárhogy is lekicsinylően szóltak ezekről a javaslatokról, ez a katasztrófaalap nem csak a vihar, hanem mostanában volt, hogy valakinek leégett az elektromos vezetéke, valakinek életveszélyessé vált a háza, kamatmentes kölcsön biztosításával nyugodtan tud segíteni az önkormányzat, és ennek az összege 25 millió Ft, a megjelölt forrása a 14. számú táblázat 29. pontjaként szerepelhetne. Az első lakáshoz jutók támogatása évekig funkcionált ebben a városban. Litter Nándor: Amit Önök forrásként jelöltek meg, van egy bevételi oldala is. Ha ezt innét eltüntetik, akkor a bevételi oldal sem jelentkezik. Így ez nem valós forrása annak a javaslatnak. Dr. Csákai Iván: Az első lakáshoz jutók támogatását arra való tekintettel, hogy egy nagyon kedvezményes, fiatalokat támogató rendszer volt az elmúlt négy évben, az önkormányzat felfüggesztette a működését. Jelenleg azok a fiataloknak, akik például az átlagkereset alatt keresnek, nagyon nagy támogatás lenne, ha az első lakáshoz jutók támogatásában részesülhetnének – 40 millió Ft-tal. Elmondtam, hogy a szociális otthon tetőtér beépítését mi indokolná. Ezt a 11/7. sorban kellene szerepeltetni. Az ápolási otthonnak csak az eladatlan ingatlanok közül kellene keresni helyet, és egy olyan vállalkozóval tárgyalni, aki ezt üzemeltetni tudná. Változatlan a helikopter-leszálló, mert mostanában is szerettek volna helikopterre Nagykanizsára érkezni és nem tudtak leszállni. Kétszer vagy háromszor tárgyalási szintig, addig, amíg polgármester úrnak bemutattuk a légügyi felügyelet képviselőjét, eljutottunk, és semmi nem történt. Litter Nándor: Nem nekem, még az előzőnek. Dr. Csákai Iván: Az elmúlt ciklusban. Litter Nándor: A magam részéről fel tudom vállalni, hogy keresünk egy olyan helyet, ahol ez probléma megoldható. Dr. Csákai Iván: Megvan a hely. A Határőrséggel tárgyalásban voltunk, csak a Határőrség is azt mondta, hogy ha az önkormányzat komolytalanul tárgyal, akkor nem tárgyal velünk. Négyhelyes leszállópályára alkalmas terület van a Határőrség területén belül. Litter Nándor: Felveszem Fonyódi úrral a kapcsolatot és egyeztetek ebben az ügyben, hogy megoldható-e. Stróber Gábor: A Kanizsa Fejlesztési Terv 27. sorában szerepel a köztemetők fejlesztése 20 millió Ft-tal. Ez elég tetemes összeg. Végre eljutottunk oda, hogy a temetők fejlesztésére is sor kerül. Ezt azért mondom, mert a város lakosságának érdekeit kívánom ecsetelni. A fejlesztésnél be kellene ütemezni, hogy a temetőben a közvilágítást és az utak javítását. Ugyan szerepel a 33. soron temetői utak fejlesztése, csak azt nem tudom, hogy ez a város összes temetőjére érvényes, vagy csak a kanizsai temetőre. Litter Nándor: A Tripammer utcai temetőre gondoltunk. Stróber Gábor: Ebből nem derül ki konkrétan, ezért ezt nevesíteni kellene, és követhetné ezt a 28. soron is a 27. sor után. November 1-jén a Tripammer utcai főbejáratnál, amikor beléptünk a temetőbe, annak ellenére, hogy a gyertyák ezrei égtek a temetőben teljes sötétség uralkodott. A világítás nem volt bekapcsolva. Gondolom azért, mert olyan elavult. A világításra és az utak állapotára nagyon nagy hangsúlyt kellene fordítani a jövőben, ugyanis az aszfaltos utak száma nagyon csekély, leginkább zúzalékkal megszórt földes utak vannak. Ezt egy korábban beadott indítványomban már kezdeményeztem, hogy a megszűnő sírhelyek számbavételénél a nagy tömböket ki kellene úgy alakítani, hogy kisebbé váljanak, ezáltal nem okoznánk a lakóknak plusz munkát, költséget egy-egy temetés után – gondolok arra, hogy esős időben felállnak a sírokra, nem beszélve arról, hogy nagyon sok sír már megdőlt – lehet, hogy éppen ez miatt. A tömböket le lehetne egyszerűsíteni. Lehet, hogy ezáltal a temetői hely csökkenne, de úgy gondolom, hogy a közelmúltban már szóba került, hogy Nagykanizsán egy nagyobb temetőre lenne szükség. Az út és járdarekonstrukciónál szerepel a Zárda utca tervezés a 36. soron. A Zárda utcának melyik szakaszára vonatkozik ez? A képviselő keret felhasználásával kapcsolatban: a rendelkező rész a 7. oldalon nem szól arról, hogy ha egy megkezdett vagy egy tervbe vett beruházás áthúzódik – a Városfejlesztési Osztállyal már konzultáltam, hogy a keretem egy részét vagy az egészet arra kívánom fordítani – a következő évre, vele együtt húzódik-e a keretösszeg? Litter Nándor: A költségvetés tudja értelmezni az áthúzódó beruházások fogalmat. Ezzel nincs probléma. A 12. számú táblázatban az első rész csupa áthúzódó beruházást tartalmaz. Ugyanez értelmezhető a képviselői keretre. Ez megoldható. Halász Gyula: Az indítandó útberuházásoknál, főleg ami szennyvízcsatornát érint, a Vízművel történjen egy előzetes vizsgálat, hogy a csatorna állapota milyen, és ha szükséges, akkor a Vízmű végezze el azokat a javításokat, mielőtt a teljes keresztmetszetű útfelújításra kerülne sor. Litter Nándor: Jó a javaslat. Azért döntünk először az utakról, és ezt követően majd valamikor márciusban a csatornaügyekről, hogy ezek ne kerüljenek ellentmondásba. Papp Nándor: A 2. számú mellékletben, ha megnézzük a tendenciát, a I. 2. bekezdés és a helyi adóknál, az építményadónál nem értem, hogy ha 2004. évben 217 millió Ft a várható bevétel, akkor miért tervezünk 20 millióval kevesebbet 2005. évre, hiszen az épületállomány gyarapodott. Miután ez az építményadó alul van tervezve, javaslom odaadni majdnem hiánytalanul az Élettér Egyesületnek, hogy az állatmenhely el tudjon indulni. Ha csak 3 millió Ft-ot kapna, a menhely 15 év alatt sem tudna megvalósulni. Nagyon pozitív, hogy a családi házas lakótelkek kialakítására 45, illetve 30 millió Ft-tal a területszerzésbe kezdünk. Ugyanakkor nem látom az idei megvalósítási lehetőségét annak, hogy ugyanezeket a területeket el is tudjuk adni, ami az értékesítési tervben szerepel. Ezt egyrészt meg kell vásárolni, utána telekalakításra lesz szükség, utat kiépíteni, netán közművesíteni kellene, és utána lehetne értékesíteni. Ez az ütem az idei évi értékesítést már nem fogja lehetővé tenni. Litter Nándor: Ebben meg kell próbálni vállalkozói segítséget keresni, ahogy a palini akciónál igénybe vettük. Úgy gondolom, hogy akkor talán teljesíthető ebben az évben. Cseresnyés Péter: Polgármester úr az előbb mondta, hogy 60 %-osan teljesült a földterület és az épületek, építmények értékesítése. Az a probléma, hogy ha ebben az évben ezt a szintet tudjuk hozni, akkor 200 millió Ft fog hiányozni a bevételi oldalról a költségvetésben. Ha nem sikerül az az értékesítési terv, amit a 4. számú mellékletben meghatároztak, van-e valamilyen elképzelés, hogy hogyan lehet pótolni a hiányzó bevételt, vagy milyen beruházások maradnak el ebben az esetben? Javaslom, hogy a 12. számú mellékletben szereplő sportcentrum építés 10 millió Ft-ot vegyük ki és használjuk fel – amit mi meg is tettünk a módosító javaslataink között – más célra, ugyanis elfogadtunk múltkor egy határozatot, hogy megépítjük a sportcentrumot, és azóta nem történt semmi, nem látunk semmit ebben a költségvetésben, hogy ebből megvalósulna valami. 10 millió Ft semmire nem elég. Nehogy azt mondják, hogy megint tervezésre kell. Nem látjuk, hogy meg fog épülni ez a sportcentrum. Felejtsük el ezt a 10 millió Ft-ot, vagy teszünk ide normális nagyságú összeget, és tudunk építeni egy olyan csarnokot, amelyik nemzetközi követelményeknek is meg tud felelni és egy multifunkcionális csarnok lesz. Csak azért, hogy elmondhassuk építettünk egy újabb sportcsarnokot, ne csináljunk, akkor inkább a városban van két sportcsarnok, próbáljuk azt úgy feljavítani, úgy megépíteni, átalakítani, hogy addig, amíg a városnak önálló és pályázati pénz segítségével nem lesz lehetősége arra, hogy egy új, tényleg komoly sportcsarnokot építsen, addig felejtsük ezt el. A panelprogram kapcsán szeretném, ha azt a 20 millió Ft-os keretösszeget, amit a költségvetésben szerepeltetnek, kibővítenénk 35 millió Ft-ra. Azzal indokolom ezt, mert ha az 1/3-1/3-1/3-os elvet nézzük, ez több mint 100 millió Ft-ra menne fel ebben az esetben, több mint 100 millió Ft-ot lehetne fordítani panellakások felújítására. Ez egy olyan nagyságrend, amivel hosszú távon gondolkozva, ciklusokon átnyúlva talán el tudjuk érni, hogy belátható időn belül a nagykanizsai panellakások állománya meg tud újulni. Tudomásom szerint 250-300 ilyen tömbház van Nagykanizsán. Ha a 100 milliót nézzük, és azt mondjuk, hogy csak egy kazáncsere egy 60-64 lakásos panelházban körülbelül 10-12 millió Ft, és akkor még a fűtésrendszerről, a nyílászárókról és más dolgokról nem is beszélünk, ez körülbelül 10-12 panelház felújítását eredményezi. Ha azt nézzük, hogy vannak 30-35 éves, sőt tudomásom szerint 40 éves panelházak is, ahova nagyon gyorsan pénzt kell vagy a lakóközösségeknek vagy pedig a lakóközösségeknek az önkormányzattal és az állammal összefogva betenni, hogy normális körülmények között lehessen ott élni. Az utolsó pillanatban vagyunk, és nagyon sajnálom, hogy például ez az önkormányzat eddig még – bár lett volna rá lehetőség – nem fordított rá pénzt. Ne kis lépést tegyünk, azt gondolom, hogy ha találunk rá forrást – és a mi módosító javaslatunkban van rá lehetőség –, emeljük meg ezt a keretet, hogy egy olyan kerettel tudjuk támogatni a panellakásokban élő embereket, amivel az életminőségüket javítani tudják. Arra kérem polgármester urat, hogy a hivatal, az önkormányzat minden lehetőséget adjon ezeknek a panelházakban élő lakóközösségnek arra, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal tudjanak élni ezzel a lehetőséggel, például azzal, hogy pályázatírásban, a műszaki dokumentáció elkészítésében segítsük azokat a lakóközösségeket, ahonnan igény mutatkozik erre. Litter Nándor: Ez a segítő, támogató tevékenység már tavaly megindult. Erről Kámán László tudna részletes tájékoztatót adni. Tavaly is élt már ez a program. Igaz, akkor mi nem adtunk hozzá pénzt, de pályázat is készült ezen keretek között. Bízom benne, hogy ez a tevékenység még aktívabb lesz az IKI részéről. Ott megfelelő szakemberek rendelkezésre állnak. Költünk erre a programra. Korábban nem költöttek az önkormányzatnál ilyen programokra. Röst János: Nagykanizsán nincs panellakás. Nagykanizsán a ’70-es évek elejétől alagútzsalus technológiával épült, korszerű technológiával megvalósult lakások épültek, amelyek nem panellakásnak minősülnek. Egyes elemeit beemelték egyébként a panelprogramban – ez igaz, de ezeknek a lakásoknak egyedül az alagútlezárása készült panelelemmel, amely vagy szendvicspanellel készült, vagy szakipari falból. Ilyen értelemben azok a hibák, amelyek a házgyári lakásnál előfordultak, itt nincsenek meg. Ettől függetlenül valóban erre lehet költeni megfelelő összeget, ezt nem vitatom. De ne mondjuk azt Nagykanizsán, hogy van panellakás, mert nincs. Csákai Iván javaslatára reagálva: az első lakáshoz jutók támogatását az ez előtti ciklusban a FIDESZ többség függesztette fel. Szintén elmondtuk többször, hogy a 2., 3. pont – amit javasolt a FIDESZ – forrás nélkül van jelenleg is megjelölve. Ha egy költségvetés egyensúlyát megvizsgáljuk, van bevételi, kiadási oldala, és ha bármelyikhez hozzányúlunk, akkor a másik oldalon az következményként megjelenik bevételként, akkor hiányként lép fel. Ilyen értelemben, ha a Szentendrei út telekvásárlását kihúzzuk, akkor a bevételi oldalról ugyanakkora összeg hiányozni fog. A panelprogramra visszatérve – ott nekünk nem csak a támogatási kötelességünk áll fenn, hanem tulajdonosként is nagyon sok helyen jelen vagyunk. Ilyen értelemben abban az 1/3-ban is, amennyiben ez megvalósulna, az önkormányzat, mint tulajdonos szerepet kell, hogy vállaljon. Csákai Iván másik felvetése volt a helikopter-leszállóhely. Most sem értem, hogy 3-4 év távlatából miért gondolja, hogy ezt nekünk kellett volna megoldani. Úgy gondolom, hogy a lehetőség erre megvolt. Vissza kellene nézni, és ott kellene számon kérni, ahol ezt elkövették. Cseresnyés Péter: Az egyszerűség kedvéért mondtam panelprogramot, mert így ismerik az országban. Iparosított technológiával épült házakról van szó. Ebből van jó pár Nagykanizsán – középblokkos. Sajnálom, hogy alpolgármester úr nem értette, hogy miről beszélek. Az pedig, hogy nem akarta, szomorú. Alpolgármester úr már másodszor mondja, hogy FIDESZ többségű önkormányzat volt az előző ciklusban. Sajnálom, hogy az alpolgármester úr a számokkal nincs tisztában. Dr. Kolonics Bálint: A frakciónk által benyújtott módosító javaslatnak az 1. pontjában teszünk javaslatot arra, hogy a Sétakertet a Batthyány utca végével összekötő gyalogos kishíd felépítése valósuljon meg, és ezt tervezzük be a költségvetésbe. Azt gondolom, és szerintem ezzel mindenki egyetért, hogy ez fontos lenne. A híd először lezárásra és elbontásra került annak állapota miatt. De amíg az a híd használható volt, addig az ott lakó és a MAORT-telepen lakó emberek többsége azt választotta útirányként, és úgy közelítette meg gyalogosan a belvárost, nem pedig a Csengery úton, ami járműforgalomtól zajos, és a Csengery út levegője a Sétakerthez képest szmogos. Csak a temetői nagyhíd az egyedüli emellett, amit a gyalogosok használhatnak. Amennyiben ez a híd megvalósulna, úgy kihasználtabbá válna már csak a gyalogosforgalom által is a Sétakert, és ezzel nagyobb figyelmet fordíthatnánk a Sétakert gondozására, felújítására, az ottani járdák felújítására. Kérem, hogy támogassák ezt a javaslatot. A 12. számú táblázatban található az oktatási intézmények állapotfelmérésére a tanulmányt, amire 2,5 millió Ft került betervezésre. Nem történt meg ez az állapotfelmérés már az idei évi keret terhére? Olyan információm is van, hogy felmérés már történt - és most fogunk dönteni ennek a forrásáról? Litter Nándor: A folyamatban lévő beruházásoknál szerepel a 12. számú melléklet első oldalának első blokkjában ugyanúgy, mint a kórház és egyebek, amelyekről korábban döntöttünk, de mivel költeni ebben az évben fogunk, szerepeltetni kell. Egyébként ezt már nem tudjuk befolyásolni, mert megkötöttük a szerződést. Dr. Kolonics Bálint: A 14. számú táblázat: folyamatban lévő perek - 10 millió Ft van betervezve a 2005. évre. Mi alapján lett ez 10 millió Ft? Azért kérdezem, mert az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság kért és kapott is egy tájékoztatást a folyamatban lévő peres eljárásokról, és ott elhangzott és kértük, hogy mi a jelenlegi állapot az akár már nem jogerősen, de olyan eljárások esetén, ahol már van valamiféle és valamiféle fizetési kötelezettség hárul az önkormányzatra. Egyáltalán forintálisan hogyan állunk, és mi az, amire az önkormányzatnak számítani kell esetleg a vesztes perek következtében való fizetési kötelezettségből fakadóan. Nem tudom, hogy ez a 10 millió Ft reális-e. A 14. számú táblázatban szerepel az intézményvezetők jutalmazására 13, 5 millió Ft. Kérdést tettem fel e körben, hogy milyen jutalmak kerültek kifizetésre. Kielégítő választ nem kaptam, de ha itt számba is vennénk az intézmények számát, ebből a 13,5 millió Ft-ot az önkormányzat jelenlegi helyzetében csökkenteni kellene, mint ahogy kíváncsi lennék a polgármesteri keret elszámolására, egy áttekintést megnéznék, mely szerint a polgármesteri keret mire került felhasználásra. Ennek ismeretében bátrabban tudnám ezt a 15 millió Ft-ot megszavazni. Litter Nándor: Az intézményvezetők jutalmazásával kapcsolatosan döntöttünk arról, hogy milyen rendszert működtetünk. Ez a tervezett összegnek az 50 %-a, mivel a másik 50 %-ot magának az intézményvezetőnek kell kigazdálkodnia. Ha ezt itt csökkenteni akarnánk, akkor nem tartjuk be azt a döntést, amit ez a közgyűlés korábban hozott, ezért a javaslattal nem értek egyet. A felvetésre a levelet elküldtük, tehát a következő soros közgyűlés fogjuk megadni a részletes, személyekre vonatkozó választ. Ez még az előtti az időszak előtti jutalmazásokat tartalmazza, amikor még nem működött ez a szabály, ott ettől eltérő összeg fog szerepelni. A polgármesteri keretről bizonyos időközönként a beszámolóinkban szoktunk tájékoztatást adni. Természetesen ezt minden időszakban meg fogjuk adni, amikor a költségvetés adott szakaszáról a beszámolókat készítjük. A perekkel kapcsolatosan becsült összegről van szó. Örülnénk, ha ennek az összegnek a keretei között maradhatnánk, ez kiszámíthatatlan. Dr. Kolonics Bálint: Azt kérdeztem, hogy ki becsülte, és pontosan azért, mert ez utólag jutott nekem és másnak is eszébe, hogy egyébként a csokorba gyűjtött perek közül hiányzott többek között a Kanizsa Újságos perek is. Óvatosan kellene ezekkel a becslésekkel bánni, amikor még a pereket sem tudták úgy összegyűjteni, hogy az teljes terjedelmű legyen. Dr. Csákai Iván: Nagyon sajnálom, hogy Röst János saját lelkéből indul ki. Senkit nem gyanúsítottam, nem kértem számon a jelenlegi városvezetéstől, csak jeleztem, hogy már volt tárgyalás a reptérrel kapcsolatban. Litter Nándor: További hozzászólások nincsenek, a részletes vitát lezárom. Javaslom, hogy tartsunk szünetet annak érdekében, hogy a beérkezett javaslatokat megpróbáljuk kezelni, és hogy elő tudjak állni szavazásra alkalmas változattal. Szünet Litter Nándor: Kiosztásra került az elhangzott módosító javaslatokat tartalmazó felsorolás, illetve kiadtuk a FIDESZ Frakció által adott írásos anyagot. Azt kellene megnézni, hogy nem hiányzik-e valami az elhangzottak közül. A kiegészítő anyagnak van egy határozati javaslata, hogy nem csak az önkormányzati költségvetési szerveknél és a gazdasági társaságoknál, hanem a Polgármesteri Hivatalnál is meg kell vizsgálni a költséghelyzetet. Ez hiányzik a felsorolásból. Sajni József: Az út-, járdarekonstrukció .. elképzelés, .. nem végleges …. (mikrofon nélkül beszél, nehezen hallható) …. Litter Nándor: Ez nem elképzelt. Van egy felmérés erről. Ha nem fér bele ebbe az összegbe, akkor módosítanunk kell majd ezt az összeget. A számoldaláról valóban elképzelt. Dr. Csákai Iván: A 15. oldalon a szociálpolitikai, egészségügyi feladatoknál a szakosztály vizsgálja felül rászorultsági alapon nyugdíjasoknak fűtéskompenzációs rendszer kidolgozását. Litter Nándor: Ez valóban elhangzott. Polai József: A „bajcsai művelődési ház, járdafelújítások keretből” megfogalmazást hogyan értsem? Litter Nándor: Most a felvetésről van szó. Azokat gyűjtöttük össze, amik elhangzottak, amiről döntenünk kell. Még nincs semmi elfogadva. Elő fogom terjeszteni a javaslataimat. Az a kérdés, hogy minden elhangzott javaslatot összegyűjtöttünk-e. Ezek szerint nem maradtak ki javaslatok. A rendeletmódosító javaslatok következnek. Kérem, szavazzunk a 8. § (16) bekezdésére vonatkozó javaslatról. A közgyűlés 23 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk arról, hogy a 8. § (31) bekezdés kiegészül (egészségügyi alap kivételével) szöveggel. A közgyűlés 21 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk arról, hogy a 8. § (26) bekezdés kimarad. A közgyűlés 22 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: 8. § (32) bekezdés, amely a képviselői keret felhasználásával kapcsolatos – a „gondoskodik” szónál befejeződik az egész szakasz. Az azt követő rész törlésre kerül. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 24 szavazattal és 1 ellentartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: A 17. § utolsó mondatának befejezése az önkormányzat szakmai bizottságának és a Pénzügyi Bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges – ezzel egészülne ki. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: A kiegészítő anyagban - amit először kaptak meg – az első oldalon van egy határozati javaslat, amelyben a költségvetés működési oldalának személyi költségeinek felülvizsgálata feladat jelenik meg. Itt az önkormányzat költségvetési szervek és gazdasági társaságoknál rész kiegészülne a Polgármesteri Hivatallal. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 30/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, vizsgáltassa meg, hogy a Polgármesteri Hivatalnál, az önkormányzati költségvetési szerveknél, gazdasági társaságoknál és a 2004. évi CXXII. és a 2004. évi CXXIII. törvény adta lehetőségeket hogyan lehet érvényesíteni, ezáltal a személyi juttatásban költség-megtakarítást elérni. Határidő: 2005. június 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dencsné Szabó Edit osztályvezető Bodzai Tiborné dr. irodavezető valamennyi önkormányzati költségvetési szerv és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetője) Litter Nándor: Más szövegszerű módosítás nem volt. Számszerű részek módosítására tennék javaslatot. A Vízművel kapcsolatban vetődött fel Dr. Fodor Csaba részéről, hogy 90 millió Ft szerepel, mint közműhasználati díj, és 62 millió Ft szerepel a kiadásoknál. Itt az egyeztetések során kiderült, hogy még nem zárult le a Vízművel a 2004. év elszámolása, és 8 millió Ft-tal pluszban vagyunk, tehát ezt a 8 millió Ft-ot javaslom, hogy tegyük hozzá a 62 millióhoz, így 70 millióra alakulna, a másik 20 milliót nem tudjuk, mert akkor felborulna ez a költségvetési rész. Tehát a Vízműnél a felhasználás 70 millióra alakul. Ez egy plusz összeg behozatalát jelenti. A végösszegnél bejön egy bevételi rész, és ugyanezt el is költjük. A közműnyilvántartás vezetésére van 6.250 eFt, 2004-ben ez 5 millió Ft volt, és ezzel kapcsolatban magam is elég sok problémát látok, hogy egyrészt próbáljuk meg lejjebb szorítani az árakat akár közbeszerzéssel, vagy úgy, hogy vizsgáljuk meg azt, hogy ezek a nyilvántartások egyébként a mi tulajdonunkban vannak, ennyi pénzért saját magunk számítógép beszerzésével is talán meg tudnánk akár egy ember beállításával is. Javaslom, hogy ezt az összeget csökkentsük 1.250 eFt-tal. Visszatérve az egyéb módosításokra, javaslom, hogy a Military 3 millió Ft-ját 1 millió Ft-tal emeljük meg. A Környezetvédelmi Alapra volt egy javaslat, hogy 300 eFt-tal emeljük meg. Javaslom, hogy a mérések 3 millió Ft-ját csökkentsük 2.700 eFt-ra, és itt a Környezetvédelmi Alap támogatását 0,2-ről 0,5-ra emeljük meg. Cseresnyés Péter: Kell-e végszavazást csinálnunk? Litter Nándor: Igen, mert szeretnénk túl lenni a költségvetésen, és a végrehajtásán dolgozni. Mi az, ami nem tiszta? Nem bonyolult. 8 millió Ft megmaradt, a másik helyen pedig levesszük 1.250-nel, és azt a pénz elosszuk. Cseresnyés Péter: De a többinél is valószínűleg így lesz. Litter Nándor: Nem így, mert nagy részét nem tudjuk sajnos elfogadni. Tóth László: Volt egy javaslatom, hogy a közgyűlés előtt kiosztott kimutatás legyen a 22. számú melléklettel a költségvetés része. Litter Nándor: Igen, köszönöm. Kérem, hogy a 8 millió Ft Vízművel kapcsolatos munkálatok és bevételek soráról szavazzunk. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: A közműnyilvántartások 6.250 eFt-ja módosul 5 millióra. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 22 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: A Military 3 millió Ft-ját – 10. számú melléklet 18. számú sorában – 4 millióra emeljük. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: A környezetvédelmi mérések kiadási sorát csökkentjük 2,7 millió Ft-ra a 3 millió Ft-ról. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Környezetvédelmi Alapítvány támogatása 200 eFt helyett 500 eFt lesz. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: A Városkapu körút útjavítása – a szakemberek megtekintették, és nem úgy gondolták, hogy a legsürgősebb feladatok szerepel. Nem javaslom támogatni. A következő években kell ezt programjainkban majd felvenni. Kérem, szavazzunk Halász Gyula javaslatáról. A közgyűlés 3 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Halász Gyula felvetette, hogy a városfejlesztési programok között a műemléképületek fenntartására fordítandó 6 millió Ft-ból 3 millió Ft-ot adjunk át az IKI-nek a Vasemberház festésére. Nem javaslom támogatni. Erre a városfejlesztés kérjen ajánlatokat, és végezze el ezt a munkát. Most nem tudjuk pontosan felmérni, hogy ez mekkora összegű beavatkozás. Magával a beavatkozással egyébként egyetértek. Kérem, szavazzunk a javaslatról. A közgyűlés 4 szavazattal, 16 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: A Zemplén DSE támogatása – nem javaslom ezt sem. Tudunk szponzori támogatókat szerezni, akik akár a nevükre is veszik az egyesületet, és így finanszírozzák. Kérem, szavazzunk a javaslatról. A közgyűlés 8 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Magyar u. 54. szám alatti ingatlan kerüljön fel az értékesítendő ingatlanok listájára. Előterjesztőként befogadjuk a javaslatot, ezért nem kell erről szavazni. Javaslom, hogy a 9/b. számú mellékletben a Horvát Kisebbségi Önkormányzat támogatása 250 eFt-tal emelkedjen, mert akkor a közműnyilvántartásokból a 250 eFt-ot elköltöttük. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Ráckert megközelítését lehetővé tevő ingatlan vásárlása kerüljön nevesítetten a költségvetésbe. A kisajátításokra van 10 millió Ft. Ezt nevesítetten nem tudjuk most meghatározni, hogy milyen összegbe kerülni, ezért ez nem nevesíthető. Egyetértünk egyébként azzal, hogy ez a program ott megvalósuljon. A javaslatunk az, hogy feltárva azt is, hogy az ottani tulajdonosoknak mennyit kell befizetni, mert hozzá kell járulniuk a jelenlegi közműfejlesztési szabályrendszerünknek megfelelően az út- és egyéb közműépítésekhez, és amennyiben ezt felvállalják, akkor ez valóban forrása lehet ezen a soron megjelent összegnek. Javaslom, hogy utasítsuk el, hogy nevesítetten kerüljön be a költségvetésbe. Kérem, szavazzunk az eredeti javaslatról. A közgyűlés 7 szavazattal, 16 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Orvosi rendelők külön részletezése fog készülni. Vissza fog kerülni a bizottságok véleményezése után. Csákai úr, elfogadható, hogy visszatérünk rá egyéb más akciókkal együtt? Visszavonja akkor így a javaslatát. Cseresnyés Péter: Szavazzunk róla. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a javaslatról. A közgyűlés 5 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: A bajcsai művelődési háznál hasonló a helyzet. Szeretnénk ott is beavatkozást tenni, hiszen ezért is szerepel az a forrás a külterületi művelődési házak felújítására. Pontos felmérések kellenek, és ezután lesz ez a keretösszeg felosztva az egyes művelődési házakra. A cél támogatandó, de itt most nem tudjuk nevesítetten összegszerűen meghatározni. Így elfogadható, képviselő úr visszavonja a javaslatát? Polai József: Igen. Litter Nándor: Akkor erről nem kell szavazni. Járdafelújításoknál egyetértek azzal, hogy kellene járdákat ott építeni. Az lenne a javaslatom, hogy a zárszámadást követően – most nincs forrásunk – szeretnénk, ha ott a járdafelújítást folytatnánk. Polai úr, elfogadható így a javaslatom? Polai József: Ez nagyon bizonytalan. Litter Nándor: Javaslom, hogy kerüljön elfogadásra, de a zárszámadás után, ha tudunk forrást találni rá, akkor megépítjük. Polai József: Nem tudok kapni egy kisebb részt a polgármesteri keretből? Litter Nándor: A zárszámadás után javaslom, hogy térjünk vissza a témára. Elfogadható a javaslat? Polai József: Elfogadom. Litter Nándor: Akkor erről nem szavazunk. Dózsa György út – forgalomátszervezés – György Pál vetette fel. Tisztázódott a beszélgetések során, hogy az a megoldás nem kivitelezhető? Jó, tehát akkor a felvetést nem vetjük el, elfogadom György Pál felvetését, hogy vizsgáljuk meg, hogy más megoldás esetleg lehetséges-e, és amikor az engedélyokiratot idehozzuk, addig meg kell ezt vizsgálni, hogy van-e ennél a javaslatnál jobb megoldás. Így elfogadható? Akkor így módosítanánk kiegészítve a szöveges részt. A repülő sportegyesület támogatására vonatkozó javaslatát Cserti úr visszavonta. Szponzori támogatást fogunk tudni biztosítani. Köszönjük Csákai úrnak a Zrínyi úttal kapcsolatos javaslatát. Egyetértünk vele, hogy össze kell hangolni, hogy ne egy kacskaringós, a közlekedés számára nem igazán elfogadható megoldás szülessen. De mivel szerepel a költségvetésben, itt most egyéb módosításra nincs szükség, hanem a tervezők feladata, hogy ezt így oldják meg, ahogy Csákai úr felvetette. Elfogadható? Köszönöm. A parképítésnél szintén szponzori támogatást tudok felajánlani, és a zárszámadás után visszatérünk rá, hogy van-e egyéb forrásunk a parképítés támogatására. A FIDESZ Frakció javaslatai következnek. A Sétakerti hidat nem támogatom, mert egyrészt a vasút villamosításával összefüggő ügyek miatt szűnt ez a híd. Nem látok forrást arra, hogy ezt be tudnánk építeni. Bicsák Miklós: Nagyon jól emlékszem, hogy ez téma volt minden testületben, és annak idején Magyar képviselőtársunk nagyon meg volt elégedve, hogy az új híd megépül, és a lakosság azon keresztül tud közlekedni. A kishíd megépítése már akkor is forráshiány miatt maradt. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a Sétakerti kishíd megépítésére vonatkozó javaslatról. A közgyűlés 7 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Katasztrófaalap létrehozását nem javaslom. Egyrészt a megjelölt forrás nem áll rendelkezésre, másrészt úgy gondolom, hogy nincsenek olyan helyzetek, amelyek indokolttá tenné katasztrófaalap létrehozását. Kérem, szavazzunk a javaslatról. A közgyűlés 5 szavazattal, 17 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: A lakáshoz jutók támogatásának esetleges újraindításával egyetértenénk. Ez nem forrás, ami itt megjelölésre került, mert a bevételi és a kiadási oldalon is szerepel. Nem 40 millió Ft, 12 millió Ft különbség van a bevétel és a kiadás. Azt javaslom, hogy a zárszámadás után, amennyiben vannak forrásaink, vizsgáljuk meg, hogy újra studjuk-e indítani ezt a korábban jól működő alapot. Cseresnyés úrtól kérdezem, hogy elfogadható-e ez a javaslat? Cseresnyés Péter: A javaslatunkról szavazzunk. Litter Nándor: De forrás nincs megjelölve, ezért így elég nehéz erről szavazni. Cseresnyés Péter: Azt a területet meg kell-e vásárolni? Ha jól emlékszem, arra költségvetésben 45 millió Ft elkülönítésre került. Ez a 45 millió Ft megvan vagy nincs meg? Litter Nándor: Szerepel 60 millió Ft körüli összeg a terület értékesítéséből. Csak a különbsége áll rendelkezésünkre. Úgy értelmezhető a dolog – mindjárt megmondják, hogy mekkora a két szám között különbség. Akkor értelmezhető, annak van értelme, de a 40 milliónak így önmagában nincs, mert ez csak a kiadási része. 29 millió Ft a kettő közötti különbség. Ha ez 29 millióra módosul, akkor megvan az elvi .. Cseresnyés Péter: Módosítjuk 29 millióra. Litter Nándor: De akkor meg kell mondani, hogy mi az, amit töröljünk. Cseresnyés Péter: Polgármester úr nem válaszolt a kérdésemre. Az a bizonyos 45 millió Ft, ami e terület megvásárlására a költségvetésben feltüntetésre került, rendelkezésre áll vagy nem. Ha nem áll rendelkezésre, akkor keresünk vagy kerestünk volna más forrást. Litter Nándor: 29 millió Ft fölött rendelkezünk a költségvetésben. Ha azt másra akarjuk elkölteni, akkor meg kell mondani, hogy mire nem költjük el. Tehát a forrása ezzel meglenne, csak meg kell mondani, hogy mi az, amit nem költünk. Mert a mi tervünkben annak az elköltése is szerepel. Nem támogatom így, mert nincs meg a forrása, és nincs megjelölve, hogy mit nem költünk el. De a javaslatom az, hogy a zárszámadás után erre az ügyre visszatérünk, hogy tudunk-e forrásokat biztosítani az első lakáshoz jutók támogatására. Kérem, szavazzunk a FIDESZ Frakció javaslatáról. A közgyűlés 5 szavazattal, 17 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Idősek Otthona sátortető, tetőtér beépítés – nem javaslom, mert a forgalomcsillapítást fontosabbnak tartanám a belvárosban. Kérem, szavazzunk a javaslatról. A közgyűlés 5 szavazattal, 17 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Javaslom az Ápolási Otthon létrehozásához épület biztosítását. Megkérem Karmazin urat, hogy a vagyongazdálkodáson keresztül keressünk erre alkalmas ingatlanokat. Visszahozzuk, hogy milyen ingatlanok vannak. Ezt követően pedig keresünk vállalkozókat. Mert az önkormányzatról vesz le terheket, ha mások valósítják meg. A feltételekről később döntünk, hogy milyen feltételekkel biztosítjuk a vállalkozóknak. Kérem, szavazzunk a javaslatról. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 31/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy Ápolási Otthon létrehozására alkalmas épület biztosítására – az otthon kialakítására alkalmas ingatlan(ok) megjelölésével – vonatkozó javaslatát terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2005. április 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) Litter Nándor: Helikopter leszállópálya kialakítása – összeg nélkül javasolnám. A Határőrséggel egyeztetni fogok, hogy hol tudjuk ezt a leszállóhelyet kialakítani. Ha esetleg ez költségvetési beavatkozást igényel, akkor visszahozzuk. Ha nem, akkor kijelöljük ezt a helyet. Kérem támogatni összeg meghatározása nélkül. Így elfogadható? Dr. Csákai Iván: Igen. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Nővérszálló felújításának megkezdésével egyetértünk, akarjuk is kezdeni. PPP-programban szeretnénk megoldani. Önkormányzati forrást nem igényelne, ha sikerül ez a programunk. Így elfogadható-e? Visszakerül ide természetesen. Cseresnyés Péter: A PPP-programban nem. Litter Nándor: Akkor így javaslom a javaslat elutasítását. Vissza fogunk jönni a programmal, csak nem a költségvetésen keresztül 50 millióval. Kérem, szavazzunk az eredeti javaslatról. A közgyűlés 7 szavazattal, 16 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Élettér Állat- és Természetvédő Egyesület új telephelyének kialakítása – ezt támogatjuk egyébként is a költségvetésből. Tudjuk, hogy 70-80 millió Ft-os program indulna. Nagyon jónak tartanám, ha egyrészt ezt a programot hozzáértők áttekintenék, és ezt követően térnénk arra vissza, hogy szükséges-e a mi általunk elképzelt összegen felül valamifajta támogatást. Kérném, hogy fogadjuk el a 3 millió Ft-ot. Kértem a Pályázati Irodát is – mert úgy értelmezem, hogy ez egy olyan cél, amelyhez esetlen idegen forrásokat is lehetne szerezni, hiszen egy olyan térségi feladatot látna el, hogy talán tudunk pályázati forrást is szerezni. Önrésznek ez elég lenne. Úgy tudom, hogy magának az egyesületnek is van 10 millió Ft-ja. Most nem javaslom, hogy korrigáljuk a 3 millió Ft-ot. Így elfogadható-e a módosítás? Nem. Kérem, szavazzunk az eredeti javaslatról. A közgyűlés 5 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Belső körgyűrű bezárása. Úgy gondolom, hogy ezt megbeszéltük – átalakulna úgy, ahogy képviselő úr javasolta, hogy …. Cseresnyés Péter: 40 millió forrás elég lesz rá? (mikrofon nélkül beszél, nehezen érthető.) Litter Nándor: Az az átkötés része lenne csak. A Zrínyi – Teleki út, illetve a Kórház utca összekötése. Ez becsült forrás természetesen. Tárnok Ferenc: Ez egy becsült előirányzat. Azért tettük be, mert nagyon minimális területvásárlás szükséges hozzá. Viszonylag kis beruházási összköltséggel megoldható ez a kikötés a Kórház utcára. Litter Nándor: A Teleki útra nem tud kikötni, mert ott van egy ház. Ott van az a pár éve épült nagy épület. A Teleki útra csak akkor lehet rámenni, ha először rámegy a Kórház utcára. Az elképzelés szerint a Kórház utcára fog rámenni ez az utca. Tárnok Ferenc: A forgalomcsillapítási koncepció alapján készült a dokumentáció, amit a közgyűlés fogadott el annak idején. Litter Nándor: Ezzel a módosítással elfogadható – Dr. Csákai Iván korábbi javaslatát is figyelembevéve? Cseresnyés Péter: Tudomásom szerint a Zrínyi utca és a Teleki utca összekötésébe beleesik a Katona József utcában lévő önkormányzati tulajdonú ház egy bizonyos része, tehát azt le kell bontani. Ezen kívül a Kórház utcai lakótömb mögött menne ez az utca, ott valószínűleg ugyancsak valamilyen területet kellene kisajátítani, és feltöltést kellene végezni ahhoz, hogy teljes szélességben egy kétsávos út megépítésre kerülhessen. Ezért kérdeztem, hogy ez a 41 millió Ft ahhoz, hogy egy normális kikötés a Teleki utcára megtörténjen elég-e, és nem tudom, hogy körforgalomba vagy mibe csatlakozik be ez az átkötés, de ott nem úgy történne tudomásom szerint, hogy a Kórház utcába megy majd egy balkanyar, jobbkanyarral ér ki a Teleki utcára, hanem közvetlenül vagy körforgalom, vagy közvetlenül a Teleki utcára valamilyen csatlakozással lehetne bekötni ezt az utat. Ha elég a 40 millió Ft, akkor elfogadjuk. (mikrofon nélkül beszél, nehezen érthető.) Litter Nándor: Akkor erről nem kell szavaznunk, mert egyetértés van közöttünk. Panelprogram – Nem tudjuk most megemelni, nincs megfelelő forrásunk erre. Szintén azt javaslom, hogy az év során még térjünk arra vissza, hogy milyen érdeklődés lesz egyáltalán a panelprogram iránt, és ha lesznek forrásaink és érdeklődők is lesznek, akkor esetleg módosíthatjuk a jelenleg 20 millió Ft összegben meghatározott részét a költségvetésnek. Így elfogadható? Cseresnyés Péter: A javaslatunkról szavazzunk. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az eredeti javaslatról. A közgyűlés 5 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a kiegészítésekről. Egyrészt az 1. számú kiegészítésnél egy határozati javaslat van – erről szavaztunk már. A 2. számú határozati javaslat kiegészül egy új határozati javaslattal, amely az egyes beruházási tételek hitelből történő megvalósítását jelentik. Kérem, szavazzunk erről. Tehát, ami nem az MFB-hitelből történne, az egyéb források felvételéről szavazzunk. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 20 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 32/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2005. évi költségvetésben szereplő egyes beruházási fejlesztési kiadásainak finanszírozásához beruházási célú hitelt kíván felvenni a következő célok szerint: Hitelcélok: - Rozgonyi Általános Iskola tornaterem tervezés 1.000 eFt - Tanuszoda tervezés 1.000 eFt - Erzsébet tér 7. sz. alatti épület akadálymentesítése 15.000 eFt - Köztemetők fejlesztése (ÁSZ vizsg. és kiskanizsai ravatalozó) 20.000 eFt - Ipari Park közművesítés („A” jelű út nélkül) 30.000 eFt - Tűzivíz ellátás II. ütem 5.000 eFt - Hulladéksziget fejlesztés 500 eFt - Gyalogátkelőhelyek korszerűsítése 5.000 eFt - Kórház parkoló fejlesztés, bővítés 3.000 eFt - Temetői utak fejlesztés 5.000 eFt - Erzsébet tér északi tömb rekonstrukciós terve 2.000 eFt - Turisztika, idegenforgalom, Csónakázó-tó EU projekt 3.000 eFt - Forgalomtechnikai beavatkozások (lámpa, számláló) 1.000 eFt - Hiányzó közvilágítási hálózatok építése 5.000 eFt - Zártkerti utak 5.000 eFt - Ráckert tömbfeltáró tervezés 1.000 eFt - Kossuth téri híd (bet.vasalás védelme) 8.000 eFt - Sétakert felújítása I. ütem tervezés 1.000 eFt - Múzeum tér térrekonstrukció tervezés 1.000 eFt - Játszóterek felújítása 5.000 eFt - Egyéb zöldterületek felújítása II. ütem 5.000 eFt - Park építése keleti városrészben 3.000 eFt - Péterfai u. Szabadhegy kerékpárút építése, területszerzés 5.000 eFt - Dózsa Gy. u. – Kalmár u. (ingatlan- és területszerzés) 100.000 eFt - Városközpont forgalomcsillapítási program, beavatkozások 30.000 eFt - Tájház kialakítása (Interreg pályázat) 100 eFt - Kiskanizsa Malomkerti u. területszerzés 30.000 eFt Összesen: 290.600 eFt A hitel futamideje 15 év legyen, legalább 2 év türelmi idő kikötésével. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a hitelintézet kiválasztására indítson közbeszerzési eljárást. Határidő: 2005. március 15. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Fröhlich Klára közbeszerzési referens Dencsné Szabó Edit osztályvezető) Litter Nándor: Javasolnám, hogy a parkolási díj szombatonként a belvárosban esetleg szűnjön meg. Egyrészt ennek a forrásait kutassuk, és a konkrét rendeletet is készítse elő a hivatal. Ezzel egy kicsit tudnánk kompenzálni a nagy bevásárló központok hatását. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 33/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a város közigazgatási területén szombaton fizetendő parkolási díj fizetésének megszüntetésével, és felkéri a Jegyzőt az 5/2003. (I. 29.) számú, a fizetőparkolók működéséről, a közterületi járműtárolás és a járművekkel összefüggő egyéb közterület-igénybevételek szabályozásáról szóló rendelet módosítását terjessze a soron kívüli közgyűlés elé. Határidő: Soron következő közgyűlés Felelős : Dr. Kelemen Marcell jegyző Litter Nándor: Voltak változtatások a költségvetés előterjesztésében. Ezzel kapcsolatosan észrevételek nem hangzottak el. Kérem, hogy a 3. – 15. pontig szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Volt egy 2. számú kiegészítés – a rendelet 26. §, amely a köztisztviselők részére nyújtandó jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat határozza meg, és ezt a rendeletünket módosítanánk. Beépülne ez az új 26. §. Kérem, szavazzunk a javaslatról. A közgyűlés 19 szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Tóth László javaslata volt, hogy 22. számú mellékletként jelenjen meg a fűtésrekonstrukció, mint melléklet. Befogadtuk ezt a javaslatot, 22. számú mellékletként szerepel a költségvetésben. Dr. Csákai Iván: Még egy szavazás lenne, a nyugdíjasok energiakompenzációjáról – 10 millió Ft-tal. Litter Nándor: Az volt képviselő úr javaslata, hogy vizsgáljuk felül ennek a rendszerét. Támogatom, hogy a szociális terület vezetői … Simánné Mile Éva: Szeretném jelezni, hogy a tavalyi évben és azelőtt is mindig fordított gondot erre a közgyűlés. Nyilván az idén is meglesz erre a mód év végén. Litter Nándor: De azt javasolnám, hogy vizsgáljuk felül. Képviselő úr javaslata az volt, hogy vannak olyan személyek, akik sokféle okból nem jelennek meg a hivatalban, és tudunk más rendszert kialakítani, hogy feltárjuk a valóban rászorulókat. Simánné Mile Éva: Az Idősügyi Tanáccsal is dolgozunk ezen, hogy utolérjük azt a korcsoportot is. Litter Nándor: Akkor végülis elfogadható Dr. Csákai Iván javaslata. Javaslom, hogy épüljön be a feladataink közé, mint egy határozat. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 34/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, vizsgáltassa meg az önkormányzati szociális támogatást nem igényelő nyugdíjasok részére fűtés-kompenzálási rendszer kialakításának lehetőségét. Határidő: 2005. évi költségvetés I. félévi beszámolója Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Simánné Mile Éva osztályvezető) Dr. Kelemen Marcell: Tóth képviselő úr által javasolt 22. számú melléklet a 6. §-ba harmadik bekezdésbe bekerülhetne. A több éves kihatásokkal járó feladatokról van szó a 6. §-ban. Ide lehetne beírni az, hogy ez a 22. számú melléklet. A rendelet szövegében szerepeltetni kell az újabb mellékletet. Pontosan meg kell fogalmazni, hogy mi lesz a címe a 22. számú mellékletnek. Litter Nándor: Fűtésrekonstrukcós program hatása a nagykanizsai önkormányzat intézményeire. Ez legyen a címe, így szerepel akkor a költségvetésben. Cserti Tibor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hozott egy külön határozatot, hogy a végrehajtási szabályrendeletnél a 8. § (16) és (17) bekezdésben van szabályozva a balatonmáriai ifjúsági tábor és a zöldtábor működtetési rendje, és a javaslatnak az volt a lényege, hogy még a szezon megkezdése előtt, április 30-ig az üzemeltető intézmények készítsék el a szakmai működtetési tervet. Szavaztunk róla? Litter Nándor: Elkészült a rendelet módosítása. A rendelet 3. §-ában szerepelnek a költségvetésünk fő összegei. A módosítások nyomán megvannak az új számok: Bevételi és kiadási főösszeg (1. sz. melléklet szerint): 18.291.029 eFt, felhalmozási célú bevétel: 3.911.535 eFt, kiadás: 3.913.846 eFt, a felhalmozási célú támogatások összege:256.946 eFt-ra módosul, a következő oldalon az ötödik összeg: 4.696.349 eFt-ra módosul – a dologi jellegű kiadások, a céltartalék – alulról a harmadik szám – 577.083 eFt. Ezt követően alul van ezen belül a Horvát Kisebbség Önkormányzat támogatása: 4.350 eFt-ra módosul. A 6. §-ban szerepel a gázszolgáltatás díja. A többi módosítást átvezettük. Kérem, hogy az elfogadott módosításokkal szavazzunk a rendeletről. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott módosításokkal együtt a következő rendeletet alkotja: 6/2005.(II.21.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 6/2005.(II.21.) számú rendelete a 2005. évi költségvetésről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Litter Nándor: Még egy határozati javaslatról kell döntenünk. Az eredeti előterjesztésünkben volt három határozati javaslat. Az egyik a Via Kanizsa Városüzemeltető Kht. részére visszafizetési kötelezettség nélkül 14.000 eFt tőketartalékot és jegyzett tőke emelésére 250 eFt-ot ad. A jegyzett tőke emelést a cégbíróságon be kell jegyeztetni. Dencsné Szabó Edit: Mind a Via Kanizsa Kht., mind a Nagykanizsai Régió Ipari Kft. részére véglegesen kerül pénzeszköz átadásra, amit a költségvetés 12. számú melléklete tartalmaz. A jegyzett tőke emelést cégbíróságon be kell jegyeztetni. Ezt mindenképpen végig kell vinni. Litter Nándor: Most kellene megcsinálni, hogy akkor … Dr. Fodor Csaba: Egyrészt igen. Azt gondolom, hogy ha várhatnánk, akkor szerencsés lenne az üzleti tervek elfogadásáig, illetve arra kértünk volna magyarázatot, hogy 14 millió Ft bemegy tőketartalékba, akkor mi az indok, hogy 250 eFt-ért törzstőkét emeljünk egy kht-nál. Ha nem olyan fontos, akkor ráérünk majd az üzleti terveknél visszatérni. Litter Nándor: Az üzleti terveknél fogunk erre visszatérni mindkettőnél. A harmadikról pedig szavaztunk, hiszen elfogadtuk, hogy felül kell vizsgálni .. Erről nem döntöttünk? Jó. Tehát a harmadik határozati javaslatról szavazzunk: a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az intézmények fenntartásának, üzemeltetésének rendszerét tekintse át, és a módosításról javaslatát terjessze a közgyűlés elé. A közgyűlés 21 szavazattal és 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 35/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az intézmények fenntartásának és üzemeltetésének rendszerét tekintse át, és a módosításról javaslatát terjessze a Közgyűlés elé. (A határozati javaslat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel.) Határidő: 2005. június 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) Cserti Tibor: Akkor viszont módosítsuk rugalmasan. Az Ipari Park esetében telephely módosulásra került sor. Az elmúlt közgyűlésen én vetettem fel, hogy mindenféleképpen végig kell vinni január 31-ig. Ha elnapoljuk a törzstőke emelést – valószínűleg az volt az indoka, hogy egyszerre csináljuk meg a jegyzett tőke bejelentését a telephely változással, ha most ezt kitoljuk a telephelyváltozást időpontjával egyidejűleg a jegyzett tőke emelés időpontját, akkor legyen május 31. Tehát a múltkori kötelezést fel kellene oldani. Litter Nándor: Szavazzunk arról, hogy ezt a két műveletet egyszerre végezzük el. A közgyűlés 20 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 36/2005.(II.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Nagykanizsai régi Ipari Park és Logisztikai Központ Kft. telephely változása, valamint a sorra kerülő jegyzett tőke emelés cégbírósághoz történő bejegyeztetésére egyidőben kerüljön sor. Határidő: 2005. május 31. Felelős : Szányi Gábor ügyvezető Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 15.50 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.) K. m. f. Dr. Kelemen Marcell Litter Nándor jegyző polgármester |
