* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 108.82 KB | |
| 2006-06-26 09:05:12 | |
 | |||||||
Nyilvános  412 | 1321 | A közgyűlési jegyzőkönyvek és mellékleteik 1990 novemberétől kezdve papírformátumban elérhetőek a Halis István Városi Könyvtárban, a helyismereti részlegen. | J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. november 10-én (Csütörtök) 9.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Vasemberház, Díszterem (Nagykanizsa, Erzsébet tér 1-2.) Jelen vannak: Bicsák Miklós, Budai István, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Csordásné Láng Éva, Gelencsér Gábor, Halász Gyula, Dr. Horváth György, Kereskai Péter, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Papp Nándor, Papp Péter, Polai József, Röst János, Sajni József, Stróber Gábor, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Vargovics Józsefné, Zakó László képviselők Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dabi Gabriella osztályvezető, Tóthné Krémer Mária mb. osztályvezető, Beznicza Miklós irodavezető, Zámbó Tamás ügyintéző, Dr. Termecz Marianna önkorm.szerv.jogi ügyintéző Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Szeretném indokolni a soron kívüli közgyűlés megtartását. Önök valamennyien tudják, hogy Nagykanizsa városa 177 mFt-ot nyert a kohéziós alapból megvalósuló és 15 önkormányzatot érintő nagy csatornaprogramunk megvalósítására, ami várhatóan 8 milliárd Ft nettó értékű lesz. Ehhez az állam 177 mFt támogatást ad az előkészületekre. Néhány nappal ezelőtt kaptuk az e-mailt, hogy soron kívül meg kell hozni azt a döntést, amit mi tudtunk, november 18-ig kaptunk határidőt, mert december 2-án lesz magának a szerződésnek az aláírása. Ehhez az előkészületi költséghez, ami 177 millió és ehhez (ez 75 %-ot jelent) 25 %-ot a Társulatnak, nekünk kell hozzárakni, meg kell hoznunk ezt a döntést november 18-ig. Ez volt az elsődleges indok. A legutóbbi közgyűlésünkön tárgyaltuk a Thúry Laktanya egy részének értékesítését. Akkor a bizottságok nem tárgyalták a témát, az anyag későn készült el. Ez megtörtént az elmúlt napokban és a bizottsági véleményekkel együtt kiküldtük az új javaslatunkat. Aki esetleg nem kapta volna meg - mert ez csak tegnap délután készült -, annak hoztunk plusz példányokat. Javaslom zárt ülésen tárgyalni. Lényeges változás nincs a múltkori elfogadott anyaghoz képest. Értelmezhető és úgy gondolom, hogy megtárgyalható. Kérem, hogy támogassák, hogy ezt a két napirendi pontot ma megtárgyaljuk. Dr. Kolonics Bálint: Nem értek Polgármester Úrral egyet a tekintetben, hogy ez az anyag ma megtárgyalható. Mégpedig azért, mert egyszerűen többször felhoztam a közgyűlés előtt a kifogásaimat, és most már fel vagyok háborodva azon, hogy nem tudok a munkában részt venni. Itt a meghívó a szerdai Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülésére. Mi az, hogy a bizottságok megtárgyalták? Milyen határozat ez? November 7-én összeül a bizottság. Ki hozta előre az ülést? Miért hozták előre? Azért mert én Zalaegerszegen tárgyaltam? Ezt mindenki tudta. Előre egyeztettünk. Én nem voltam jelen a bizottsági ülésen. Törvénytelen volt az, hogy a bizottsági ülést valaki előrehozta. Szerdán meg lehetett volna tartani a bizottsági ülést a meghívóban foglaltak szerint. Ma csütörtök van. A közgyűlési munkára elő tudta volna a bizottság készíteni az anyagot. Nem tudtam kifejteni álláspontomat a bizottsági szakaszban. Most a Bíróságon tárgyalok. Tegnap az utolsó pillanatban kapom kézhez az anyagot. Nem tudok hozzászólni. Azt tudom mondani, hogy az SZMSZ teljesen felesleges, mert itt senki nem tartja be. Milyen demokrácia az, ami itt működik, hogy nem tudom a véleményemet kifejteni a bizottsági ülésen. Maximum halasztani lehet egy bizottsági ülést, de ami összehívásra került szerdára, azt ki és miért hívja össze hétfőre? Csakis arra tudok gondolni, hogy távol legyek az ülésről. Litter Nándor: Ez olyan feltételezés, ami nem fedi a valóságot. Az ügyet szerettük volna gyorsítani annak érdekében, hogy az a nyomás, ami a másik oldalról jelentkezik, hogy szeretnék, ha a mi költségvetésünk az idei évben teljesülne az ingatlanértékesítésből befolyó összegekből, hogy ez teljesüljön. Ez a mi felelősségünk. és azért szeretném, ha ezek az ügyek gyorsan mennének. Cseresnyés Péter: Csatlakoznék Dr. Kolonics Bálint képviselőtársam gondolatához. Ön a múltkori közgyűlésen, amikor én hasonló feltételezést és gondolatot feszegettem, azt mondta, hogy nagy fantázia kell ahhoz, hogy azt, amit én akkor elmondtam, igaznak vélje valaki is. Azt gondolom, hogy nem kell nagy fantázia hozzá. Milyen eljárás az – és most a 2. napirendi pontnak a napirendre tűzéséről beszélek –, hogy este 9 órakor, amikor hazamegyek, akkor látom azt, hogy ez a napirend a mai közgyűlésre tárgyalásra kerül. Sőt, ha véletlenül a feleségem nincs otthon korábban, akkor azt sem tudom, hogy ma közgyűlés van. El tudom képzelni azt, hogy sürgős esetek vannak és sürgős esetben össze kell hívni a közgyűlést. Az 1. napirendi pontra Ön meg is adta a választ, hogy miért kellett ezt megtenni, de a 2. napirendre ezt nem kaptuk meg. Semmiféle értesítést nem kaptunk arról, hogy közgyűlés lesz ma. Nem tudom, hogy az SZMSZ-ben hogyan szabályoztuk ezt a dolgot. Mutassa meg valaki nekem azt, hogy a tegnapi nap este 9 óra előtti értesítés - ami bent volt a postaládámban levél borítékban – előtt kaptam valami értesítést arról, hogy ma reggel 9 órakor közgyűlés lesz. Legalább telefonon hívjanak fel. Ezt sem kaptam meg és vannak még egy-ketten, akik nem kapták meg ezt az értesítést. Ha én ma nem tudom úgy elrendezni a dolgaimat, hogy el tudjak jönni – és úgy gondolom, hogy vannak itt egy-ketten közöttünk, aki munkából jöttek el vagy éppen más programot tettek félre azért, hogy itt tárgyalni tudjunk, – akkor ma azt történik, amit én múltkor elmondtam, hogy Polgármester Úr összeszámolta, hogy 15 kezet hogyan tud biztosítani a közgyűlésre azok, aki megszavazzák ezeket a napirendi pontokat és megtartja a közgyűlést úgy, hogy biztos lehet a döntés eredményében. Ehhez már nem is kell nagy fantázia, bár lehet, hogy Polgármester Úr megint azt fogja mondani, hogy a nagy fantáziám működik akkor, amikor ezeket a dolgokat elmondom. Nem kaptunk arra érdemleges igazolást, hogy miért kell ma tárgyalni a Thúry Laktanya eladásának az ügyét. Javaslom, hogy ha erre nem kapunk megfelelő indokot erre, akkor vegyük le a napirendről. Azt mondja Polgármester Úr, hogy az eredeti előterjesztéshez képest igazán komoly változás nem történt. Éppen ezért mondom, hogy vegyük le, mert a bizottsági javaslatok többségében nagyon komoly eltérések vannak, mind az eredeti javaslathoz képest, mind ehhez a javaslathoz képest. A harmadik javaslatom pedig az, hogy a Thúry Laktanya ügyének a tárgyalását kezdjük el nyilvánosan úgy, hogy összegekről - ami esetleges versenytárgyalás, befolyásolja – ne essen szó, maximum annyit lehessen mondani, ami amúgy is a versenykiírásban szóba kerülhet. Tehát a feltételekről, az összeg nagyságáról esetleg nem. Felmerül ennek az ügynek a kapcsán az a gyanú, hogy csak azért akarunk egy területet minél előbb értékesíteni, hogy azt a szorító költségvetési gondot, amit sajnos a múltkör közgyűlésen láttunk, meg tudja oldani a város vezetése. Azt gondolom, hogy kótyavetyére nincs szükség a legnagyobb költségvetési szorításban sem. Erre bizonyíték az, hogy tudomásom szerint a múltkori közgyűlés alkalmával zárt ülés során a lazsnaki kastélyt pontosan ilyen indokok miatt Bicsák képviselőtársunk hathatós érvélése alapján a közgyűlés nem adta el az 1. számú határozati javaslat alapján, pedig lett volna vevő rá, amelyik már lehet, hogy az első részletet ki is fizette volna, vagy éppen olyan állapotban lenne a szerződés, hogy a fizetés és a pénz befolyását várhatnánk. Azt gondolom, hogy arányaiban ez legalább olyan ügy. Sőt a melléktermékei, a mellékes engedmények lényegesen nagyobb engedményeket adnak, mint a lazsnaki kastély eladásánál lehetőségként felmerültek. Ezek lennének a javaslataim. Tehát, hogy a Thúry Laktanya ügyét ma ne tárgyaljuk. Ha tárgyaljuk, akkor nyilvános ülésen. Litter Nándor: Szeptember óta kérdés ennek a területnek az eladása. Akkor került először ide. Nem volt titkolt az, hogy itt egy befektetői érdeklődés van. Az sem titok, hogy mivel elmaradtak – ezt a múltkor megbeszéltük a költségvetés tárgyalása során – más ingatlanértékesítésekkel kapcsolatos bevételeink, igenis én azért hajtom, hogy a város költségvetése az újabb ingatlanértékesítéssel, ami egyrészt a Gábor Áron és Kossuth Laktanyák területén a vállalkozók részére történő értékesítéssel teljesíthető, illetve az itt befolyó összeggel teljesíthető. Ez nem titok. Én ezt vállalom. A bevezetőmben is mondtam. Éppen ezért gondolom, hogy ezt az ingatlanértékesítést meg kell próbálni végrehajtani. Ezzel nem gondolom, hogy olyan lépést teszünk, amellyel nem tudnánk szembenézni. A kérdés az, hogy ki tudunk-e szorítani az érdeklődőből vagy érdeklődőkből minél magasabb vételárat. Ezért kérem, hogy ezt támogassák. Itt nagyon nagy terhek vannak - látjuk az anyagban –, egyéb terhek is, amit meg kell csinálni. Kérdés az, hogy teljesíthető-e ilyen feltételekkel az értékesítés. Zakó László: A hivatal munkatársa engem felhívott tegnap telefonon. Tőle tudtam, hogy lesz ma soron kívüli közgyűlés. Ismételten szeretném megkérni a hivatal illetékesét, hogy amikor bizalmas anyagot, de ha nem bizalmasat, akkor is hoznak ki, akkor a házam kerítésén lévő csengőgombot nyomják meg, mert este szaladgálok ki a ködben és nézem meg, hogy benne van-e a küldemény vagy nem. Hogyan tudjak én a bizalmas anyagért felelősséget vállalni, amikor csak az nem veszi ki a postaládámból, aki éppen nem akarja. Mi az akadálya annak, hogy csöngessen az, aki hozza az anyagot? Ez már így tart három éve. Felháborító, hogy azt a fáradságot nem veszik, hogy becsöngessenek, hogy itt van az anyag. Ebben a borítékban egy napirendi pont anyaga volt, bizalmas, elég nagy összegről szól. Én nem tudok felelősséget vállalni, hogy ez nem fog kiszivárogni. Ennyi disznóság, ami ebben a napirendi pontban le van írva, azt azért valóban nem ilyen gyorsan összehívott közgyűlésnek kell tárgyalni. Egyáltalán versenytárgyalásról beszélni akkor, amikor van egy számomra ismeretlen vevő, aki úgy diktálja, itt meg bokáznak a városvezetők, hogy a nem tudom kicsoda, nem tudom milyen igényeinek megfelelően itt az egész városképet felborítjuk és bevállalunk mindent csak azért, mert néhány rongyos millióra (100 millióra) szüksége van a városnak egyéb eltolások miatt. Még egyszer kérem Polgármester Urat, hogy hasson oda, hogy csengessenek be, amikor hozzák az anyagot. Litter Nándor: Kolleganőm mondja, hogy akiknek a postaládájába tudták csak adni, tehát nem tudták személyesen átadni, azokat a képviselőket telefonon értesítették, hogy a postaládájukba elhelyezésre került ez a dokumentum. A több részére nem regálok. Nekünk a befektetőkkel a városban – akár egy téglát is letevőkkel – megfelelő kapcsolatot kell kialakítani azért, hogy ezeket a fejlesztéseket megvalósítsák. Ezekben nem feltétlenül kell egyetértenünk. Dr. Kolonics Bálint: Aljegyző asszonytól szeretnék kérdezni. A közgyűlésnek volt egy határozata, amivel felkérte a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Pénzügyi Bizottságot, az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy a 2. napirendi pontra tárgyalásra tűzött Thúry Laktanya értékesítését tárgyalja meg. Ehhez képest van az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak egy 323/2005. számú határozata, ami november 7. napján kelt, a november 7-i bizottsági ülésen és e mellett pedig november 9-én 15 órára összehívásra került a bizottság. A meghívó itt van a kezemben. Ebben a formában a közgyűlési határozat végrehajtásra került-e? Ezt az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság megtárgyalta-e? Szabályszerű volt-e ez a bizottsági ülés? Szabályszerűnek tekinthető-e az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság határozata akkor – és elmondom az én véleményemet –, amikor csak úgy lehetne, tehát soron kívüli ülést hívunk össze szerdára - ez nem is vitatott -, hétfőn a soron kívüli ülést csak úgy tarthatná meg a bizottság, ha a bizottság minden tagja jelen van és minden tagjának az egyetértésével hoznánk előre. Tehát senkit, semmilyen jogosítványában nem érne hátrány. A bizottságban én foglalok egyedül helyet a FIDESZ frakció részéről. Milyen demokrácia akkor az, amikor nem is tudok arról, hogy a bizottság ülésezik? Akkor tessék, üljenek le, tárgyalják meg. Az én véleményem nem számít. Ez SZMSZ ellenes volt. Erre várom a választ, hogy akkor végrehajtotta a bizottság a közgyűlés határozatát? Szabályszerű volt-e ez a bizottsági ülés és ez alapján tárgyalhatunk-e ma erről? A másik javaslatom az, amit az elmúlt közgyűlésen már feszegettem, az üvegzseb törvény alapján kitértem az államháztartási törvény módosítására. Igenis, hogy a zárt ülés tartása adott esetben sérti - tehát a 2. napirendi pontnál - azt, hogy milyen ingatlanértékesítéséről van szó, milyen összegszerűségekről, kondíciókról van szó, ki a szerződő fél, ki a befektető, Törvényi kötelezettség, hogy erről a közvéleményt tájékoztassuk, hiszen ezt a szerződést majd nyilvánosságra is kell hozni a közvélemény felé. Erről igenis, hogy be kell számolnunk és adott esetben ezen a közgyűlése is. Hiszen, ha majd nekünk nyilvánosságra kell hozni egy szerződést, akkor már most nekünk arról be kell számolnunk a nyilvánosság felé, hogy miről tárgyalunk. Ez a része igenis, hogy legyen nyilvános. Ami már a vállalkozó üzleti érdekét sértené, természetes és indokolt a zárt ülés, az pedig legyen zárt ülés. Tessék megnevezni, hogy milyen befektetői csoportról van szó, hiszen törvényi kötelezettség. Litter Nándor: Egyrészt versenytárgyalást kell kiírnunk. Elméletileg most még nem tudjuk, hogy ki az, aki ezt meg fogja vásárolni. A versenytárgyalási felhívásban megjelennek azok az adatok, amiket képviselő úr kér. A nyilvánosság már a versenytárgyalás előtt biztosított lesz. Tudni fogja minden érdeklődő, hogy milyen ingatlant és milyen induló áron szeretne a város értékesíteni. Ez a része teljesülni fog. Dr. Szabó Csaba: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnökeként reflektálni szeretnék képviselő úr felvetésére. Minden rendkívüli bizottsági ülés kapcsán én úgy gondolom, hogy az elnöknek kötelessége felmérni, hogy határozatképes ülést lehet-e tartani. Ennek kapcsán felvetődött az, hogy a szerdai írásban közzétett időpont alkalmával nem lesz határozatképes a bizottság. Tettünk egy telefonos körkérdést a bizottság tagjai felé, úgy Kolonics képviselő úr felé is, hogy a hétfői módosított időpont megfelel-e. A bizottság tagjai többségének megfelelt és a határozatképesség jegyzőkönyvi szinten megállapítható. Az előre hozott bizottsági ülés határozatképes volt. Az előterjesztést megtárgyalta és szavazott is a kérdésben. Röst János: Minden bizottság megtárgyalta, minden bizottság véleménye jelen van a jegyzőkönyvekben. Úgy nem lehet bizottsági ülést tartani, hogy bármely képviselő ragaszkodik ahhoz, hogy csak Ő akar ezen jelen lenni. Egy képviselőnek joga van jelen lenni, de az nem várható el, hogy személyes kéréseként csak akkor tartsák meg, hogyha Ő is ott lehet. Egy bizottsági ülésnél, mondjuk egy 9 fős bizottságnál 5 főnél már a bizottság határozatképes, mert ilyen értelemben, ahogy Kolonics képviselőtársam mondta, akkor bármely képviselő mondhatná azt, hogy őneki meg a szerda, meg a péntek, meg a csütörtök nem jó. Nyilván figyelembe kell venni minden képviselő véleményét, de nem lehet ilyent kérni, hogy csak akkor legyen bizottsági ülés, ha Ő jelen van. Litter Nándor: Abban Dr. Kolonics Bálintnak igaza van, hogy Ő készült arra, hogy szerdán kerül megtartásra ez a bizottsági ülés. Én nem kifogásolom azt az észrevételt, hogy Ő nem tudott a más időponton részt venni, és ezzel nem tudta elmondani a véleményét. Én ezzel egyetértek, de én is kérek egy megértést. Az ügy az olyan, hogy a legutóbbi tárgyaláson nagyon sokat beszéltünk róla. A bizottságok azokhoz a pontokhoz képest, amit akkor határozatba foglaltuk, tették meg a módosító javaslataikat. Én erre gondoltam, hogy nem egy bonyolult és összetett ügy, hogy a változásokról kell nekünk beszélni és ez nyomon követhető az én megközelítésemben, tehát ilyen szempontból én kérem, hogy vitassuk meg ezt a mai napon. Dr. Kolonics Bálint: Dr. Szabó Csaba képviselőtársamnak válaszolnék. Elfogadom én a választ, de félig értek vele egyet. Nem szeretném, ha félretájékoztatnánk bárkit is. Valóban, telefonon a bizottság tagjaitól megkérdezték, hogy melyik időpont lenne jó, csak a valóságnak az felel meg, hogy ezt követően került összehívásra a szerdai időpontra a bizottsági ülés. Engem is felhívtak és egyeztettek velem és onnét tudták, hogy hétfőn nem érek rá, szerdára összehívásra került ezt követően. Tehát nem azt követően került sor a körtelefonra, hogy szerdára összehívásra került az ülés és csak én lennék alpolgármester úr egyedül jelen. Szó sincs róla. Hanem ennek az eredménye lett a szerdai ülés. Tehát ez, ami megfelel a valóságnak. Elfogadom a választ, de fenntartom az aggályaimat. Dr. Gyergyák Krisztina: A bizottsági működés főbb szabályait az SZMSZ 33. §-a tartalmazza, amely többek között egyrészt kimondja, hogy az állandó bizottságok belső működési szabályait jelen rendelet, tehet az SZMSZ keretei között maguk határozzák meg. Ezt követően kitér arra, hogy a bizottsági ülés határozatképességére, a határozathozatal módjára és egyéb szabályokra alkalmazni kell a közgyűlés ülésére vonatkozó szabályokat. A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság köteles napirendjére felvenni azt az előterjesztést, melyet előterjesztésre jogosult tett, és témája szerint a megkeresett bizottság hatáskörébe tartozik. A képviselőket minden bizottsági ülésről írásban kell tájékoztatni. Ezek azok a szabályok, amelyek a többi bizottsággal együtt az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság működésére is alkalmazandók az SZMSZ értelmében. Litter Nándor: További hozzászólások nincsenek. Kérem, szavazzunk a napirendi pontokról. Először arról, hogy zárt ülésen tárgyaljuk-e a Thúry Laktanya ingatlanértékesítését. Azt volt a javaslat, hogy egyáltalán tárgyaljuk-e. Dr. Kolonics Bálint: Aljegyző asszony elmondott valamit, és úgy csinálunk, mintha nem hangzott volna el semmi. Írásban értesíteni kell a bizottsági ülésre a bizottság tagját. Nem lettem értesítve, tehát nem hajtottuk végre a közgyűlés határozatát. Litter Nándor: Volt egy javaslat, hogy tárgyaljuk-e a mai napon a Thúry Laktanya ügyét vagy nem. Kérem, hogy szavazzák meg azt, hogy tárgyaljuk. A közgyűlés 16 igen és 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Javaslom, hogy zárt ülésen tárgyaljuk. A közgyűlés 16 igen és 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Javaslom, hogy együtt szavazzunk a napirendi pontokról. A közgyűlés 16 igen és 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. „Nagykanizsa és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztés” című projekt előkészítési költségéhez önrész biztosítása (írásban) Előterjesztő: Litter Nándor polgármester Zárt ülés: 2. Thúry Laktanya ingatlan értékesítése (írásban) Előterjesztő: Litter Nándor polgármester 1. "Nagykanizsa és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztés" című projekt előkészítési költségéhez önrész biztosítása (írásban) Előterjesztő: Litter Nándor polgármester Kereskai Péter: Az első oldalon a szöveges részben, ahol a korábbi döntésünkről van szó, ott annyit szeretnék pontosítani, hogy ez a 7.504.503.900 Ft a projekt nettó beruházási költsége a vissza nem igényelhető ÁFA nélkül. Mondjuk ez ebből a szempontból független jelen előterjesztés tartalmától, mert ez az előkészítési munkákról szól. Legkésőbb november 20-ig be kell nyújtanunk ezeket. Minden társult önkormányzat határozatát. Így lehetséges az, hogy december 1-jén vagy 2-án, ezt még pontosan nem tudjuk, aláírjuk a támogatási szerződést. Ez nagyon fontos a projekt szempontjából, mivel gyakorlatilag vélhetően, ha ez 177 mFt is a társult települések teljes költségvetésében valósulna meg, akkor elég nehéz helyzetbe kerülne a projekt. Itt közel 10 milliárd Ft-ról van szó. Úgy gondolom, hogy mindenki csak támogatni fogja ezt az előterjesztést. Azért van két határozati javaslat, mert vannak olyan települések, akik ezt akár saját erőből, vannak olyan települések, akik esetleg hitelből tudnák ezt megoldani. Kérem, hogy fogadják el, hogy mindkét lehetőséget meghagyja a határozati javaslat. A Pénzügyi Bizottság tárgyalta az előterjesztést 5 igen szavazattal elfogadta. Felmerült, hogy esetleg túl sok ez a költség. Én láttam már más hasonló projekteket, kisebbeket is. Mindenhol 100 milliós nagyságrendűek ezek az előkészítési költségek. Tehát egy öt településből álló hasonló projekt esetében is. Erről lehetne vitatkozni, de minden esetre ez a 236 millió nem hiszem, hogy irreális. Litter Nándor: Ez a 177 millió természetesen majd mentesíti azt, hogy a közmű értékeinkért kapott hozzájárulásunkat ne erre használjuk fel mint, ahogy ebben az évben 45 milliót használtuk fel, hanem azokat a meglévő hálózatainknak a korszerűsítésére tudjuk felhasználni. Mindenképpen pozitív ez a lépés. Cseresnyés Péter: Ez a 236 millió projekt előkészítési költség reális-e? Nem úgy, hogy Kereskai képviselőtársam megnézett más hasonló beruházásokat és ahhoz hasonlította, hanem ténylegesen megnézte-e, hogy ez mit tartalmaz ez az előkészítés, és ahhoz képest reális-e ez az ár. Mert azt is lehetett volna mondani, 2 %-a - ha jól számoltam – az össz. költségvetésnek körülbelül, tehát ez nem egy nagy összeg, mert ez általános, sőt talán az alsó szélét súrolja az ilyen jellegű költségeknek. Ténylegesen azon kívül, hogy ezt megnézte, hogy máshol is ez a szokás, hogy ilyen mértékű szokott lenni az előkészítésnek a nagyságrendje, máshonnan tájékozódott-e ebben az ügyben? Litter Nándor: A VÍZMŰ indította el ezt az egész kohéziós alapos csatornafejlesztési programot. A feladatot az UTB nevű cég támogatja, aki gyakorlatilag a közműfejlesztésekben, csatornafejlesztésekben járatos cég. Ők végeztek előszámításokat erre vonatkozóan. Mi a VÍZMŰ-vel koordinálva az Ő számaikat fogadtuk el. Cserti Tibor: Olyan regionális programról van, aminek a létjogosultsága nem vitatható. Ez fontos a város és környezete életében. Mindféleképpen örvendetes, hogy a kohéziós alapra vonatkozó pályázatát a térségnek a szakértők úgy minősítették, hogy támogatható. Különösképpen fontos az, hogy az előkészítésnek a költségei külön program keretében támogatásra kerülhet. Úgy tudom, hogy a támogatott beruházások esetében, ott, ahol EU kormányzati támogatások vannak, az ÁFA törvény módosul és a támogatott rész után is visszaigényelhető az ÁFA. Gondolom, hogy erre az előkészítők figyeltek, hogy igényel-e módosítást e tekintetben vagy módosulhat, vagy a beruházó számára kedvezően módosulhat. A határozati javaslatnál nem kettő, hanem három határozati javaslat van. Az első és a második alternatív lehetőséget kínál. Gondolom célszerű mind a kettőt számunkra is megszavazni, mert mindkét irányban dönthet a társulás. Az 1. pontnál, ha a társulási tanács által jóváhagyott ütemezés szerint kell biztosítani a forrásunkat, akkor a 2006. évi költségvetési rendeletünkben szükségtelen a teljes összeget biztosítani. Adjuk meg a felhatalmazást a polgármesternek, hogy olyan ütemben terveztesse a költségvetésünkben vagy az áthúzódó beruházások részeként tűntessük csak fel és nyilvánvaló, hogy a 2006. évben csak a konkrét kiadott összeget szerepeltessünk, mert a finanszírozás szempontjából ez lényeges. Ilyen értelemben a pontosítás gondolom egyértelmű. Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy ez tartalmazza. Cserti Tibor: Ha az 1. határozati javaslatot elolvassuk pontosan, akkor ez egy adott költségvetési évben történő egész abszolút mértékű összeg biztosítása. Ilyen értelemben ellentmondást véltem felfedezni az 1. pont folytatásában „és a Társulási Tanács által jóváhagyott ütemezés szerint a Társulás részére megfizeti”. Ha ez a Társulás által jóváhagyott éves ütemezés nemcsak a 2006. évet tartalmazza, hanem áthúzódik 2007-re és 2008-ra, akkor olyan ütemben adjuk át a pénzt amilyen ütemben kéri a Társulás. Szövegszerű javaslatom: Tehát ezt a 27.067.800 Ft-ot a költségvetési rendeletében vagy éves költségvetési rendeleteiben biztosítja és a Társulási Tanács által jóváhagyott ütemezés szerint a Társulás részére megfizeti. Dr. Termecz Marianna: Úgy tudom, hogy abban az esetben, ha a Társulás nem hitelfelvétel mellett dönt, akkor 2006-ben kell biztosítani ezt a teljes önrészt. Tehát 2006. I, II. és III. negyedévében fognak elkészülni azok a munkarészek, amelyekhez ezt az önrészt biztosítani szükséges. Azért írtuk a határozati javaslatban, hogy az önkormányzat a 2006-os költségvetésben biztosítja ezt az összeget és a Társulási Tanács 2006-on belüli ütemezése szerint. Tehát nincs éves ütemezés. 2006-on belül, ahogy a Társulási Tanács dönt negyedéves ütemezések szerint, negyed éves bontásokban biztosítja a Társulás részére. Litter Nándor: A cél az, hogy 2007. elejére készen legyen a program arra, hogy a beruházás megindulhasson. Látjuk a zalabéri ISPA projektnél is, hogy a kezdeti elképzeléstől eltér már az átadott pénzeszköz, mert csúszik a program. Itt is elképzelhető, hogy nem 2006-ban lesz átadva, hanem 2007-ben. Cserti Tibor: Ez a plusz tájékoztatás részünkre kimaradt. Ezzel a kiegészítő információval együtt kérjük tudomásul venni, és én támogatom. Kereskai Péter: Valóban az ütemezés szerint ez 2006. III. negyedéve. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy itt 2007-ben lehet még pénzügyi teljesítés. Úgy gondolom így helyes ez a határozati javaslat. Bicsák Miklós: Korpavár városrész természetes, ahogy megbeszéltük, hogy ott csatlakozik rá Zalaszentbalázstól lefelé a szennyvíz. A költségek annak idején tájékoztattuk Korpavár várost, hogy hasonló, mint Palin városrésznek is volt olyan 130-150 ezer és kapták rá az úgynevezett hitelt, évi 15 eFt-os családonkénti, ez nem megerőltetés. Ez hasonló formában? A költségvetésre Cserti úr adott választ. A másik. 2007-ben az EU hitel várható, hogy megnyeri, ezek a községek, illetve a város ezt a támogatást megkapja és elindulhat ez a csatornázási munka. Litter Nándor: EU képviselők jelentétében első körben már az Európai Unió is elfogadta ezt a beruházást. Nagyon jól ez a dolog. Természetesen a végső döntéseket meg kell hozni. Úgy gondolom, hogy ennek különösebb akadálya nem lesz a dolgok jelenlegi állása szerint, hogy ez a program megvalósuljon. Amire képviselő úr utal, az a pénzügyi konstrukció hét évre elcsúsztatva teszi lehetővé, hogy a lakosok a rájuk eső közműfejlesztési hozzájárulást megfizethessék. Ugyanez van Bagolán és Kisfakoson is. Ez a konstrukció reméljük, hogy még akkor is élni fog és akkor ennek megfelelően nem jelent akkora terhet a rácsatlakozóknak ez a program, amit végre fogunk hajtani. Papp Péter Pál: Az előeresztés első oldalának az utolsó sora az úgy szól – én értem csak nehogy valaki félre értse – „A munkák megkezdésének időpontja: 2006. február, befejezésének időpontja 2006. szeptember”. Ez nem a teljes kivitelezési munkákra, ez csak az előkészítési munkákra szól. Ha előkészítő munkák szeptemberig befejeződnek, akkor ebből látszik az, hogy azt a 27 mFt-os összeget, amit az önkormányzatnak biztosítani kell a Társulás felé, azt valószínű 2006. szeptemberig nekünk biztosítani kell. Nem a kifizetés, hanem a munkák tényleges magvalósulása miatt mondom, remélem, hogy erre sor is fog kerülni. A teljes beruházás vége, a tényleges kivitelezési munkák vége mire várható? Ez a szabadhegyi területet is érinti? Kereskai Péter: Reményeink szerint 2006. év végén vagy 2007. elején lehet beadni Brüsszelben a pályázatot. Ha ez így fog megvalósulni ettől függetlenül 2009-2010 az az időpont, amikor ez… Litter Nándor: Az N+2-es szabály szerint két év alatt, a döntéstől számított két év alatt meg kell valósítani. Kereskai Péter: Tehát 2009. az az időpont. Litter Nándor: Bízunk benne, hogy ez tartható. Én tudom a választ. Tehát igen. Mert ott a Szabadhegy lábánál fog az egyik gerincvezeték ott fog elhaladni. Azért is mondtuk, hogy ott egyéb útfejlesztésekkel mindenképpen jó lenne vagy jelentősebb fejlesztésekkel megvárni ott a csatorna megépítését. Polai József: Tudjuk azt, hogy Nagykanizsa területén mely részeken fognak majd beruházni. Kérem, hogy zárójelben írjuk oda és hangozzék el itt most szóban minden olyan terület, amely Nagykanizsán részterületeket, peremterületeket is érint, amelyekről majd szó fog esni. Mondjuk ki, hogy Korpavár, Bajcsa, Szabadhegy. Még mely területek vannak? Kérem, hogy zárójelben. Ezt azért tartom fontosnak, mert a lakosság azon része - aki ezt mindig is forszírozta a fogadóórákon - akkor van igazán bizalommal, ha elé tudom tenni, hogy igen, kérem, nézzék, itt van az Önök településrésze, meg van bent említve. Litter Nándor: Jó, én úgy gondolom, hogy ezt meg tudjuk tenni. Ennek semmi akadálya nincs. Volt egy kommunikációs film, ami, úgy tudom, hogy a nagykanizsai TV-ben is le levetítésre került és egyéb információk is tartalmazták, de ezt megtesszük. Köszönjük az észrevételt. Az Ön körzetében Bajcsa a legnagyobb rész, ami érintett ebben a csatornaprogramban. További hozzászólások nincsenek. Én akkor kérem Önöket, hogy így együtt szavazzuk meg a három határozati javaslatot. A közgyűlés 20 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 315/2005.(XI.10.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére indult projekt (Nagykanizsa esetén a beruházás által érintett peremterületek többek között: Bajcsa, Korpavár, Szabadhegy. A fejlesztéssel érintett területek a kiviteli tervekben kerülnek rögzítésre.) előkészítéséhez szükséges önrész Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatára eső részét, 27.067.800,- Ft-ot a 2006. évi költségvetési rendeletében biztosítja, és a Társulási Tanács által jóváhagyott ütemezés szerint a Társulás részére megfizeti. Határidő: 2006. december 31. Felelős : Litter Nándor polgármester 2. Amennyiben a projekt előkészítéséhez szükséges önrész biztosításához hitelfelvétel szükséges, úgy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás 59.100.000,- Ft összegű hitelt vegyen fel. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzatra jutó hitelösszeget, azaz 27.067.800,- Ft-ot, továbbá a hitelkamat és a járulékos költségek Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatára eső részét a hitelszerződés szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeletébe betervezi és a Társulás részére megfizeti. Határidő: a hitelszerződés megkötése: 2006. I. negyedév pénzeszköz átadás a Társulás részére: a hitelszerződés szerinti ütemezéssel Felelős: Litter Nándor polgármester 3. felhatalmazza a polgármestert, hogy a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyekben, valamint a közbeszerzési eljárás során az Önkormányzat nevében eljárjon. Határidő: 2006. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 315/2005.(XI.10.) – 316/2005.(XI.10.) számú határozata később kerül kihirdetésre. Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 10.50 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.) K. m. f. Dr. Gyergyák Krisztina Litter Nándor aljegyző polgármester |
